Október 26-án Budapesten került sor a Miniszterelnökség Aktív Magyarországért Felelős Államtitkársága és a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) által megrendezett Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia Bemutató és Konszenzus Szakkonferenciára, ahol az 1.0 tervezet bemutatására és megvitatására került sor.
A telt házas rendezvényen a horgászszervezeti delegáltak mellett a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, az Agrárminisztérium és a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány vezetői, munkatársai, valamint a téma iránt érdeklődő országgyűlési képviselők, polgármesterek, turisztikai szakemberek vettek részt, közösen értékelve és elemezve a legnagyobb szabadidős társadalmi kör, a horgászok fejlesztési elképzeléseit.
A konferenciát az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatója – egyben a stratégiát kidolgozó ME-MKI-AM-MOHOSZ munkacsoport vezetője –, dr. Dérer István c. egyetemi tanár nyitotta meg, felvázolva az előzményeket, valamint a programot. Bevezetőjében kitért arra, hogy a feladat egyáltalán nem előzmény nélküli és mára a nemzetközi gyakorlatok és a hazai tapasztalatok ötvözésével, valós információs bázisra alapítva felelősen elő lehetett állítani egy olyan szakanyagot, amely alkalmas lehet a támogatások, azokból a tervezett, fenntartható és környezettudatos fejlesztések megalapozására.
A kormány a horgásztársadalom szövetségeseként továbbra is biztosítani fogja számukra a működési kereteket és a horgászturizmus fejlesztéséhez szükséges forrásokat – mondta el a rendezvényen Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára, aki szerint számos feltételt kell ahhoz teljesíteni, hogy Magyarország a kormány terveinek megfelelően rövid időn belül a legélhetőbb országok egyike legyen. Fontos kérdés ebből a szempontból, hogyan tölthetik el a szabad idejüket az itt élők, milyen lehetőségek közül választhatnak belföldön. A horgászat a legfontosabb szabadidős elfoglaltságok közé tartozik, hiszen tartalmas és hasznos egészségvédő rekreációs tevékenység – fogalmazott. Révész Máriusz elmondta, bízik abban, hogy a támogatások a horgászturisztika esetében is a lehető legjobban hasznosulhatnak, az uniós források birtokában a fejlesztésekhez szükséges összeg is rendelkezésre áll majd, a stratégia pedig hamarosan a kormány elé kerül. Az államtitkár végül megköszönte a rendelkezésre álló rövid idő alatt elvégzett jelentős munkát – őszintén megemlítve, hogy annak minősége számára pozitív meglepetést okozott.
Dr. Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke üdvözölte, hogy a turisztikai stratégiák rendszerébe a horgászok is bekapcsolódhattak. A kitartó munkával létrejött horgászstratégia összefogás eredménye, elkészítésében több mint 550 horgászszervezet vett részt, azt csaknem 4500 horgász véleményezte – közölte, egyben megköszönte minden érintett közreműködését. Elmondta, hogy jelentős intézményhálózattal és történelmi hagyományokkal rendelkező MOHOSZ-t 2014 után sikerült újjáépíteni, majd a horgászszövetség 37 közfeladattal együtt megkapta az állami tulajdonú horgászvizek halgazdálkodási hasznosítását és az ehhez szükséges egyes, működési jellegű forrásokat is. Az viszont tény, hogy az alap infrastruktúra a beruházási források eddigi hiánya okán a legtöbb helyen még fejletlen és ennek a fő oka, hogy a magyar horgászok köre az egyetlen, ahol egy ilyen jelentős társadalmi kört, tevékenységet érintően még nem született programszerű fejlesztési támogatás. Mára már a horgászszervezetek megerősödtek, így képesek a horgászturisztikai szolgáltatási feladatok végrehajtására és a fenntartásra is, amennyiben megkapják a szükséges támogatásokat – fogalmazott.
A szakmai program keretében több előadásra is sor került. Először „Hal-adjunk előre!” címmel tartott prezentációt a más országokban működő horgászturisztikai jó gyakorlatokról dr. Raffay Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egyetemi docense, aki két baranyai horgászegyesület elnöke is. Őt követte Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, egyben a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetségének ügyvezető elnöke „Hol vagyunk és merre tartunk?” előadási címmel, melyben az NHTS megalapozására végzett horgászszervezeti és horgász megkérdezések tapasztalatairól és eredményeiről adott tájékoztatást. (E tárgyban a későbbiekben a MOHOSZ egy részletesebb tájékoztatót is ki fog adni majd – a szerk.) A konferencia harmadik előadását Poór Csaba, az Agrárminisztérium (AM) halgazdálkodási és halvédelmi szakreferense jegyezte, a „Civil közfeladat-ellátással támogatott horgászturizmus, halgazdálkodás” címmel, s részletesen kitért a MOHOSZ által ellátott 37 közfeladatra és az arra jutó állami forrásokra, valamint ezek elhatárolására a tervezett horgászturisztikai fejlesztési forrásoktól.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda képviseletében dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte, hogy a horgásztársadalom az eddigieknél is nagyobb eredményekre lehet képes, ügyeiket ezért folyamatosan a nyilvánosság középpontjában kell tartani. A folyamatok az eddigiek alapján jó irányba haladnak, a miniszterelnök munkaszervezeteinek részvétele pedig azt üzeni, hogy ezt a területet a kormány kiemelten kezeli – tette hozzá.
A konferencia második felében jó gyakorlatként a legjelentősebb horgászturisztikai helyszínekből kettő mutatkozott be. Az első bemutatkozás a Balatonról és balatoni horgászturisztika adottságairól, jövőbeni lehetőségeiről szólt, melyetNagy Gábor a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetője tartott meg. Ezután következett Udvari Zsolt, a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség ügyvezető igazgatója, aki Ráckevei Duna-ág és ráckevei horgászat és horgászturisztika helyzetéről és az elmúlt évtizedekben elért kiemelkedő eredményekről adott tájékoztatást. A konferencia záró előadásaként Puskás Norbert, a MOHOSZ alelnöke, a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége ügyvezető elnöke a horgászturisztikai fejlesztések pénzügyi forrásainak múltjáról, jelenéről és az NHTS 2030 keretei közötti lehetséges jövőjéről szólt, Vas vármegyei példákkal is illusztrálva a lehetőségeket.
A szakmai prezentációkat követően a hozzászólások és vélemények megfogalmazására nyílt lehetősége a hallgatóságnak. A nap zárásaként Dérer István megköszönte Révész Máriusznak a támogatást, valamint az NHTS 2030 1.0 változatát elkészítő munkacsoport szakembereinek áldozatos munkáját (az előadókon kívül Csizmár Erika, Gál Balázs és Vörös Máté vett részt még a tervezet elkészítésében) és minden jelenlévő aktív, támogató együttműködését kérte a következő időszakban is. Kifejtette, hogy a tervek szerint még ebben az évben véglegesítik a hét éves fejlesztési ciklusra szóló Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiát (NHTS 2030), majd reményeik szerint a kormány el is fogadja azt, és jövőre már megkezdődhet a végrehajtásra való felkészülés. A 2024. év a tervezésről szól majd, és ha minden gazdasági tényező a tervek szerint alakul, akkor 2025-ben már a fizikai megvalósítás első lépései is megkezdődhetnek. A konferencia talán legfőbb üzenetével zárult az eredmény szakmai nap: „a megvalósítás során kiemelt cél, hogy minden fejlesztés fenntartható, környezettudatos és egyben a nyújtott szolgáltatásokat tekintve olyan legyen, melynek a horgászokon kívül minden vízparti túrázó és ott lakó személy is a tartós haszonélvezője lehet”.
