Műlegyező Versenyszabályzat (MVSZ210212) módosításokkal egységes szerkezetben (hatályos 2021. február 12-től)
I. Rendezés, szervezők, résztvevők
1.1 A nemzeti (országos) horgász bajnokságokat a Magyar Országos Horgász Szövetség (a továbbiakban: MOHOSZ) megbízásából a MOHOSZ Országos Versenyhorgász Bizottsága (a továbbiakban: OVHB) írja ki, s a MOHOSZ, illetve tagszervezetei vagy az azokhoz tartozó horgász egyesületek rendezik meg.
1.2 A MOHOSZ a Nemzeti Versenysport Szövetség tagja, az országos, illetve magyar bajnokság elnevezést csak az általa szervezett versenyek viselhetik. Az országos bajnokságokon való részvételnek feltétele, hogy a versenyző a jogszabályban előírt érvényes állami jeggyel, horgászkártyával, érvényes horgászegyesületi tagsággal, valamint érvényes versenyzői engedéllyel, továbbá magyar állampolgársággal rendelkezzenek. Valamennyi országos bajnokságon csakis a MOHOSZ tagszövetségeihez tartozó egyesületek csapatai, illetve tagjai vehetnek részt. A Világ- és Európa-bajnokságokon való indulás feltételeit a Nemzetközi Sporthorgász Szövetség (CIPS) és nemzetközi szövetségeinek (FIPS) szabályzatai, illetve a jelen szabályzat határozzák meg. A versenyzők kötelesek betartani a Nemzetközi Doppingellenes Bizottság (WADA) és a CIPS Doppingellenes Bizottság szabályzatában előirt rendelkezéseket.
1.3 A műlegyező országos bajnokság nyílt, nevezéses egyéni értékelésű versenysorozat.
1.4 A győztes versenyző elnyeri a műlegyező magyar országos bajnoki címet.
1.5 Az országos bajnokság nevezési díjai tartalmazzák a versenyek napjára a napi horgászjegy árát is.
II. Fogalmak és általános szabályok
2.1 Magyar Országos Műlegyező Bajnokság: Magyar Országos Műlegyező Bajnokság az adott évben legalább három műlegyező versenyből áll. A versenyek megszervezésénél lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy azok közül legalább egy folyó és egy állóvízi legyen és valamennyi verseny más vízterületen kerüljön megrendezésre. A bajnokság akkor minősül érvényesnek, ha legalább egy verseny teljeskörűen, minden fordulójával teljes időtartamban kerül megrendezésre és lebonyolításra kerül.
2.2 Forduló: A verseny azon időbeni szakasza, mely önálló értékelési egységet képez. A verseny esetlegesen több fordulóból állhat, annak érdekében, hogy a versenyzők több és különböző adottságú helyszínen mérettessék meg magukat.
2.3 Etap: lsd 6.13
2.4 Horgászhely: A legkisebb területű szektoron belül elhatárolt és a versenyzők számára horgászatra kijelölt szakasz, mely területén az adott forduló idejében egy versenyző horgászhat. A horgászhelyeket egymás után számozással kell kijelölni, folyó esetében a felső szakasztól folyás irányában lefelé haladva, kezdve az 1-es számmal. A horgászhelyek között törekedni kell a 10 méter hosszú semleges zónák kialakítására, amennyiben a vízterület tulajdonsága megengedi. Azonos szektorhoz tartozó horgászhelyeknek nem szükséges egymással szomszédosan elhelyezkedni.
2.6 Verseny: Egy adott helyszínen megrendezésre kerülő esemény.
2.7 Szektor: A verseny értékelésének szempontjából bizonyos horgászhelyek egymástól elhatárolt részhalmaza. Fordulókon belül a versenyzők azonos szektorbéli versenyzőkkel versenyeznek. Szektorok kialakításánál lehetőség szerint törekedni kell azonos számú horgászhellyel rendelkező szektorok kialakítására és szektoronként a horgászhelyek adottságainak hasonlóságára. A szektorokat megnevezés alapján kell elkülöníteni egymástól. (A megnevezés lehet nagy betű A illetve B... vagy Római szám I, illetve II...) Kivéve csónakos versenyek esetében.
2.8 Versenypálya: Horgászhelyek összessége, és az esetlegesen közöttük lévő semleges zónák.
2.9 Bíró: A versenyszervező akár minden versenyző mellé egy személyt delegálhat, aki a verseny időtartama alatt a horgászat szabályosságát és a halak mérését ellenőrzi és felügyeli. (lsd 6.6)
III. A Folyóvízi versenyek általános szabályai
3.1 A helyszínen a lehetséges zavaró tényezőket, mint pl. elektromos vezeték, híd, stb. ki kell zárni, ezen okból a versenypálya horgászhelyeinek folyamatossága megszakadhat, de lehetőség szerint törekedni kell a szektoron belüli horgászhelyek megszakítás nélküli kialakítására.
3.2 A horgászhelynek olyannak kell lennie, hogy horgászat közben ne kelljen más versenyző horgászhelyét érinteni.
3.3 A versenypálya és horgászhelyei kiválasztásakor gázolható folyóvizeket kell előnyben részesíteni
3.4 A folyóvízi horgászhelyek hosszánál törekedni kell a minimum 50 méter maximum 200 méter hosszra.
3.5 A horgászhelyek kialakításánál törekedni kell arra, hogy amennyiben bíró felügyeli a horgászatot és végzi a kifogott hal mérését, úgy a bírónak be kell látnia az egész horgászhelyet, hogy nyomon tudja követni a versenyző horgászatát. Amennyiben a horgászhelyen a folyóban egy sziget található, úgy a bíró beléphet az adott horgászhelyen a vízbe, hogy a szigetről kövesse figyelemmel a versenyző horgászatát, megkönnyítve ezzel a kifogott hal mérését. Ebben az esetben a bíró legkorábban a verseny megkezdése előtt 30 perccel mehet be a szigetre.
3.6 A szervező köteles jól láthatóan és egyértelműen kijelölni és elkülöníteni a szektorokat, illetve a szektorhoz tartozó horgászhelyeket.
3.7 A versenyzők kizárólag a kijelölt horgászhelyükön belül horgászhatnak és csak a horgászhelyen belül akasztott és megfogott hal számít érvényes fogásnak.
3.8 Amennyiben a megakasztott hal átúszik egy másik versenyző horgászhelyére, abban az esetben az alábbi szabályok alkalmazandóak:
a, Amennyiben a megakasztott hal nem zavarja a versenyző társat a horgász a saját horgászhelyét EL NEM HAGYVA kifáraszthatja a halat, melyet kizárólag a SAJÁT HORGÁSZHELYÉN MERÍTHET MEG.
b, Amennyiben a megakasztott hal zavarja a versenyző társat, abban az esetben 5 PERC ÁLL RENDELKEZÉSRE, hogy visszahúzza a saját horgászhelyére a versenyző a halat. A VERSENYZŐ EBBEN AZ ESETBEN SEM HAGYHATJA EL A HORGÁSZHELYÉT!
3.9 A Folyóvízi forduló alatt megengedett a vízben gázolni. A vízbe csak és kizárólag a versenyző léphet be, kivételt képez (lsd 3.5), illetve biztonsági okokból, indokolt esetben más is. A horgász lábának kontaktban kell lennie a folyó aljával, szándékosan úszni, vagy lebegni szigorúan tilos!
3.10 A versenyző a horgászhelyet a forduló alatt, csak kivételesen indokolt esetben hagyhatja el, ellenkező esetben szankcionálást vonhat maga után.
3.11 Állóvízi versenyek versenypályája: Állóvíz esetén a horgászati tevékenység folytatását amennyiben a környezeti feltételek megengedik a partról kell elvégezni. A horgászhelyeket óramutató járásával megegyezően kell felszámozni, kezdve az egyes számmal.
IV. Csónakos versenyek általános szabályai:
4.1 Csónakos verseny esetén a szervező köteles a csónakot biztosítani a versenyzők részére, ennek költségét a nevezési díjnak fedeznie kell.
Törekedni kell arra, hogy minden csónakban azonos számú versenyző legyen, amennyiben ez nem lehetséges, úgy az egyedül maradt versenyző mellé biztosítani kell egy segítőt/bírót.A csónakban azonos számú versenyzőnek kell lennie. A versenyzők sorsolás alapján (számhúzás) kerülnek egy csónakba. 1-es a 2-es számúval 3-as a 4-es számúval és így tovább.
4.2 A csónakban a kapitányi szerepet mind a két versenyző betölti, a forduló időtartalmát egyenlően elosztva. A páros számot húzó versenyző kezdi a kapitányságot, a versenyidő felétől a páratlan számot húzó versenyzőnek ezt a tisztséget átadja és a páratlan számot húzó versenyző fejezi be.
4.3 A csónak aktuális kapitánya hoz meg minden döntést, például, hogy a versenyzők a csónak melyik felén üljenek, illetve a csónak hova menjen és milyen irányban álljon a pályán. Amennyiben a csónakban bíró is tartózkodik, ezeket a döntéseket biztonsági okokból felül írhatja.
4.4 A csónakoknak legkésőbb a verseny megkezdése előtt 20 perccel el kell indítani a kikötőből.
4.5 A csónakok nem közelíthetik meg egymást 50 méterre, kivételt képez ez alól a Hámori tó kiemelt területe, de itt is fokozottan figyelni kell arra, hogy a versenyzők ne zavarják egymás horgászatát.
4.6 A versenyzőknek a horgászat során ülniük kell. Megengedett szivacsot rakni a csónak ülésére, de ennek vastagsága maximum 10 cm lehet!
4.7 A versenyző csak és kizárólag a hal szákolásakor állhat fel!
4.8 A szervező kijelölhet kiemelt területeket, ahol a csónakos párosok csak egy megadott ideig tartózkodhatnak, utána el kell hagyniuk ezt a területet átadva helyüket a többi csónakos párosnak.
V. A technikai értekezlet:
5.1 A technikai értekezletet a fordulók előtt kell megrendezni, amelyen a versenyzőknek a megjelenés kötelező! A találkozó során a versenyzők általános tájékoztatásán túl, megtörténik a szektorok, illetve a horgászhelyek sorsolása. Amennyiben a versenyen bíró méri a halat, úgy az ő sorsolásuk is.
5.2 A sorsolás menet a következő képpen zajlik. A nevezett versenyzők először névsorrendben sorsolási rendet húznak. Ezek után az egyes számot húzó versenyző kihúzza a szektorát, majd a horgászhelyét. Következik a kettes számot húzó versenyző, majd ez így folytatódik tovább az utolsó számot húzó versenyzőig.
5.3 A megnyitót és a versenyzők bemutatását az adott verseny első fordulója előtt kell lefolytatni. Az ünnepélyes eredményhirdetést az adott verseny utolsó fordulója után kell lebonyolítani, ahol minden indulónak és a szervező bizottság tagjainak megjelenése kötelező.
5.4 Ha egy versenyző a sorsoláson igazoltan hiányzik, akkor a szervező bizottság vezetőjének vagy annak helyettesítőjének kell versenyző részére a szektor illetve versenypálya sorsolást elvégezni.
5.5 A sorsolást a szervezőknek, a versenyzők és a MOHOSZ hivatalos képviselőjének a jelenlétében és felügyeletével kell végezniük.
5.6 A folyóvízi helyszínek esetében az első versenypályát a folyás szerinti felső rész végén kell kitűzni. (lsd 2.5)
VI. Versenyszabályok
6.1 A versenyek és a versenyen belül a fordulók helyi adottságait figyelembe véve valamelyest el lehet térni az OVHB által elfogadott Műlegyező szabályzattól, de azt indokolni kell, és előzetesen egyeztetni kell a versenyt lebonyolító szervezet, a műlegyező szakbizottság és az OVHB között. Ha eltérés vagy változás van valamilyen kérdésben, akkor azt a verseny időpontja előtt legalább egy hónappal tudatni kell a versenyzőkkel és a MOHOSZ honlapján is meg kell jeleníteni.
6.2 A versenyben a horgászott vízterületen nem védett halakat lehet számításba venni.
6.3 A halak hosszát az orrcsúcstól a farok végéig kell mérni.
6.4 A verseny kiírásban szűkíthető mely halfajok kerülnek beszámításra
6.5 A minimálisan elszámolható méret 18 cm, de a verseny kiírás növelheti ezt a méretet. A megfogott hal, akkor tekinthető érvényesnek, ha a hal a pálya területén belül került megakasztásra és fárasztás közben nem több mint öt percig úszott át a másik versenypályára. (lsd. 3.9) A következő esetekben nem lehet a fogott halat számításba venni:
a, A versenyző szándékosan vagy hanyagságból megsebesíti a halat
b, Amennyiben a hal a versenyző hibájából elpusztul
c, A horog nem a hal szájába, vagy kopoltyúfedél vonalától előrébb akadt
6.6 Lehetőség szerint minden versenyző mellé külön bírót kell biztosítani, akiknek a verseny szabályokkal tisztában kell lenni. A bíróknak, kitűzőt vagy egyéb megkülönböztető jelzést kell biztosítani a rendező szerveknek /pl: láthatósági mellény/.
A bírónak kell:
a, ellenőrizni a felügyeletére bízott versenyző horgászati tevékenységét és felszerelését
b, ellenőrizni és lemérni minden egyes fogást
c, kísérni a felügyeletére bízott versenyzőt a fordulók után a versenypálya közepére, ahol a fogást hivatalos verseny jegyzőkönyvben regisztrálja (versenyszabályzat melléklete tartalmazza a verseny jegyzőkönyvet).
d, A bíró semmilyen formában nem zavarhatja a versenyző horgászatát, adott esetben a versenyző jelezheti ezt a bírónak
6.7 Kivételes esetben, ha bíró biztosítása nem lehetséges, elfogadható az egyéni, fotóval történő mérés is. A fotót a versenyző készít és minden fotót a versenybizottság hitelesít
6.8 Az elkészült felvételeken kétséget kizáróan látszani kell a mérőeszköz egyedi azonosítójának. A hal orrcsúcsának illeszkedni kell a mérőeszközhöz 0 pontjához. A hal hasi oldalának kell az egyedi mérőeszköz jelölt fele felé néznie. A fotón élesen látszódni kell faroknál lévő skálának. A fotózást követően a halat haladéktalanul és kíméletesen vissza kell engedni.
6.9 Minden versenyzőnek a verseny megkezdéséig a bíróval, vagy a versenybizottság kijelölt tagjával közösen kell megkeresnie a horgászhelyét.
6.10 A pálya elhagyása előtt a versenyzőnek és a bírónak ellenőrizni és aláírni kell a forduló jegyzőkönyvet, ezzel elfogadva a fogások érvényességét. Bármilyen a forduló során jelentkező problémát jelezni kell a jegyzőkönyvön. A megjegyzéséket mind a versenyzőnek, mind a bírónak aláírásával kell hitelesíteni.
6.11 A versenylap pontos vezetésének követelménye: az összes szükséges rovat kitöltése, az eredménylap ki nem töltött részének kihúzása.
6.12 A versenyző felelőssége:
a, A megfelelő biztonsági és életmentő felszerelések viselete, beleértve a szemüveget is.
b, A Szervezők által biztosított – név, rajtszám – azonosító kártyát jól láthatóan ki kell tűzni.
6.13 A halfogó versenyt legalább egy, háromórás fordulóban kell végrehajtani. Ha bármiféle előre nem látott esemény miatt félbeszakad a verseny (pl vihar), a fordulót érvényesnek kell tekinteni, ha az legalább egy óráig tartott. A fordulók további etapokra oszthatóak ha a versenyzők száma meghaladja a kialakítható horgászhelyek számát. A versenyzők ebben az esetben külön időintervallumban horgászhatnak a horgászhelyeken.
6.14 Amennyiben a versenyre nincs lehetőség bírók biztosítására, úgy a versenyzők mérhetnek egymásnak, illetve saját maguknak is. Abban az esetben, ha egymásnak mérnek az egyik versenyző a másik bírója, amíg bíráskodik ugyanazon szabályok vonatkoznak rá, mint a hivatalos bíróra (lsd. 6.6) Amennyiben maguknak mérnek, úgy felelősek minden szabályt betartani, alkalmazni.
6.15 A versenyzők egyszerre csak egy bottal horgászhatnak. A tartalék horgászbot összeszerelve lehet a versenyzőre erősítve, vagy a parton, de csak egy botról lóghat zsinór a vízbe! Kivételt képez ez alól a csónakos verseny, ahol nem lehet több bot összeállítva a csónakban, még az orsó sem lehet rajtuk.
6.16 Kiemelő hálót csak abban az esetben használhatnak a versenyzők, amikor a megfogott halat kifárasztás után kiemelik. A kiemelő szák maximum 122 centi hosszú lehet.
6.17 A versenyző köteles magánál tartani az előírt egy botot, egy horogszabadítót és halkiemelő szákot is.
6.18 A versenyzők vészhelyzetet kivéve nem kaphatnak külső segítséget.
6.19 A versenyző minden halat köteles megszákolni és ezt követően nem érhet a halhoz. A halat szákban kell kivinni a bíróhoz, aki kiakasztja a horgot ezzel ellenőrzi az akadás helyét és csali szabályos voltát. Mivel csak szakáll nélküli horgokat lehet használni, ezért ha szákolás után kiesik a hal szájából a légy, ezt a fogást is érvényesnek kell tekinteni. (lsd. 6.7, 6.8)
6.20 A hal szájából minden esetben el kell távolítani a horgot, nem lehet belevágni! Az elpusztult, vagy vélhetően elpusztuló halat a bírónak, vagy versenybizottságnak kell átadni, aki gondoskodik a hal állatbarát szenvedésektől mentes elhelyezéséről.
6.21 A versenyzőnek a legnagyobb körültekintéssel és óvatossággal kell, visszaengedi a halat a vízbe.
6.22 A versenyzők a saját versenypályájukon belül szabadon mozoghatnak, a szomszédos versenyzők zavarása nélkül. A versenyző kizárólag csak a részére kijelölt terület határain belül dobhatja, vezetheti műlegyét. Fotósok és operatőrök jogosultak a versenypályára való belépésre, amennyiben nem zavarják a versenyt, és a belépést a pályabíró engedélyezi, előzetes versenyzői állásfoglalás után.
6.23 A verseny kezdetét hangjelzés jelöli. Ha nem ez hallható, akkor a bíró szava a döntő.
6.24 A második hangjelzés a verseny végét jelzi - ennek elhangzása után már csak a horgon lévő hal számít a versenybe, de csak abban az esetben, ha a hangjelzés utáni 10 percen belül a hal szákba kerül.
6.25 A hal hosszának megállapításánál a FIPS szabályokat vesszük alapul. Amennyiben egy hal hossza az egész centin 1 milliméterrel túlhaladja, úgy már felfele kerekítünk.
Példa: Amennyiben a minimum fogható méret 18 cm, a halnak ezt a hosszt át kell lépnie legalább 1 mm-el! A minimum méret meghatározásánál nem vesszük figyelembe a fent említett kerekítést. A legelső elfogadható méret ebben az esetben 18,1 cm, ami 19 cm-nek felel meg a szabály szerint.
TILOS A HAL HOSSZÁNAK BÁRMINEMŰ MANIPULÁLÁSA, MÓDOSÍTÁSA, PÉLDÁUL: FAROKÚSZÓJÁT ELMOZDÍTANI A MÉRŐ CSŐBEN, HOGY HOSSZABBNAK TŰNJÖN! AMENNYIBEN EZ MÉGIS MEGTÖRTÉNIK, ÚGY AZ ADOTT FOGÁS ÉRVÉNYTELEN!
VII. Horgász felszerelésre vonatkozó szabályok:
7.1 Legyező bot:
a, A horgászbotnak hagyományos legyező botnak kell lennie és hossza nem lehet hosszabb, mint 366 cm (12 láb)
b, A verseny során a horgásznál több bot is lehet összeszerelve, mindaddig amíg csak egy bot zsinórja van a vízben (lsd. 6.16)
7.2 Legyező zsinór:
a, Bármelyik horgászcikk gyártó által gyártott úszó, süllyedő, vagy süllyedő végű legyező zsinór használható, kivéve az ólommagos zsinórokat.
b, Minden a versenyen használt legyező zsinórnak az átmérője minimum 0,55 mm kell, hogy legyen.
c, A legyezőzsinór minimális hossza 22 méter
d, Dobófej használata nem megengedett
e, A legyező zsinórra nem rakható semmilyen olyan külső eszköz, vagy tárgy, mely süllyed, vagy lebeg, kivételt képez ez alól a legyező zsinórra tehető véghurok, konnektor.
f, A legyező zsinór végén egy szimpla hurok megengedett, amennyiben ilyen módon köti össze a versenyző a legyező zsinórt az előkével, vagy monofil zsinórral. Ennek a kötésnek, tehát a két huroknak a hossza maximum 10 cm lehet
7.3 Leader, tipet, vagy előke zsinór:
a, Leaderként, vagy előkeként használható monofil, vagy poly leader, melynek hossza a tipettel együtt nem lehet több, mint a bothossz kétszerese!
b, A leader lehet csomózott vagy csomó mentes és elvékonyodó is. a Leaderen egy szimpla hurok lehet, amivel a legyezőzsinórhoz rögzíti a versenyző. Amennyiben a leader csomózot, a csomók között minimum 30 cm távolságnak kell lennie.
c, A leaderre sem rakható semmilyen süllyedő (ólom), vagy lebegő (úszó) eszköz vagy tárgy.
d, A leaderen maximum 3 mikro gyűrű lehet melyeknek maximum külső átmérője 3 miliméter. Egy mikro gyűrűn maximum 3 csomó lehet.
e, Amennyiben úgynevezett dropper szereléket használ a versenyző, hogy kettő, vagy három legyet fel tudjon kötni, csak abban az esetben megengedett a 30 cm-nél rövidebb csomó távolság (horogkötés és dropper csomó között)
7.4 Műlegyek:
a, A versenyzők úszó (úgynevezett száraz), vagy süllyedő műlegyeket (nimfák, streamerek, nedves legyek, perdigonok...) használhatnak.
b, Minden legyet közvetlenül a leaderre, tipetre, vagy dropper zsinórra kell kötni.
c, A horogra helyezett ólom huzal nem látszódhat ki (dubbingolni kell, vagy cérna alá rejteni) és maximum a horog öbléig érhet.
d, A horgon egy darab látható súly (például tungsten fej) lehet, maximum 4 mm méretben)
e, Maximum 3 légy használható egy készségen. A legyeknek egymástól minimum 50 cm távolságban kell hogy elhelyezkedjenek, a szerelék lógó állapotában.
f, A legyeket fixen kell rögzíteni, nem csúszkálhatnak a zsinóron.
g, Kizárólag szakálnélküli horogra kötött legyek használhatók.
h, Az úgynevezett tandem legyek nem megengedettek.
i, Squirmi (gumi) anyag nem használható, illetve tilos minden formára öntött gumi, műanyag, vagy szilikon csali használata (kishal utánzatok, csonti, kukac, giliszta utánzatok, twisterek...).
7.5 Merítő háló:
a, A merítő háló anyagánál előnyben kell részesíteni a szilikonból, vagy gumiból készült hálókat, vagy olyan szintetikus anyagokat érdemes használni, mely nem sérti a hal nyálka rétegét.
b, Kizárólag csomó nélküli merítő háló használható
c, A merítő háló teljes hossza kinyitott/széthúzott állapotban nem lehet több, mint 122 cm.
VIII. Versenybizottság:
8.1 Versenybizottság felállítására a versenyzői találkozó előtt kerül sor. A versenybizottság minimum 3 tagú, 1 elnök + minimum 2 tag. A versenybizottság feladata lesz a beérkező bárminemű panasz jogorvoslata.
8.2 A versenybizottság bemutatása az első technikai értekezleten történik.
8.3 A versenybizottság elnöke a MOHOSZ Országos Versenyhorgász Bizottságának elnöke illetve általa megbízott képviselője, a zsűri tagjai az OVHB jelenlévő tagjai és a MOHOSZ tagszövetségének, vagy annak tagegyesületének, és a szakági szakszövetség egy-egy képviselője
8.4 A bíróknak végig a verseny helyszínen kell tartózkodniuk, hogy a panaszokat megvizsgálják.
8.5 Azt a helyet, ahol egy, vagy több versenybizottsági tag megtalálható, jelölni kell. Bármely panaszt, kivéve a rangsorolást, a forduló vége után azonnal kell benyújtani. A panaszt szóban is meg lehet tenni, de azonnal írásban is meg kell erősíteni. A panasztételre a forduló végétől számítva 30 perc áll rendelkezésre.
8.6 A verseny eredményével kapcsolatos panaszokat a hivatalos eredmények közlése után kell benyújtani. A panasztételre a kihirdetés végétől számítva 30 perc áll rendelkezésre.
8.7 6 000 Ft-os letétet kell fizetni a versenybizottságnak minden írásbeli benyújtott panasz után. Ha a zsűri nem hagyja jóvá a panaszt, akkor a letét az Országos Versenyhorgász Bizottság számlájára kerül.
8.8 Minden szabályszegést és figyelmeztetést közölni kell a versenybizottság felé, amely az egyetlen testület, amely a kizárásos büntetést meghozhatja.
8.9 A versenyzőt, aki a szankció alanya, azonnal informálni kell a szankciók tényéről.
8.10 A versenybizottságnak, a bíróknak és minden versenyzőnek a szabályokról teljes tudással kell rendelkezniük és kötelességük azok maradéktalan betartása.
8.11 A versenybizottság határozattal intézkedik az óvások elbírálásáról, valamint a bírói bejelentésekről. A versenybizottság határozatai ellen fellebbezést, a MOHOSZ Horgászsport Döntőbizottsághoz lehet benyújtani. Versenyzőt kizárni kizárólag a versenybizottság határozatával lehet. A versenybizottság határozatait szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a versenybizottság elnökének szavazata dönt.
IX. Szankciók:
9.1 A szabályok megsértésért a bírónak kel figyelmeztetni az adott versenyzőt. A figyelmeztetés tényét jelezni kell a versenylapon.
9.2 Az Országos Versenyhorgász Bizottság szankciói érvényesek a szabályszegésekkel kapcsolatban és döntést a versenybizottságnak kell meghoznia. A verseny közbeni szabályszegéseket a bírónak kell megállapítania, és figyelmeztetni a versenyzőt, valamint feljegyeznie azokat.
9.3 Bármelyik versenyző kizárható, ha nem etikus és nem sportszerű a viselkedése és a magatartása, vagy éppen szándékosan zavarja a másik versenyző horgászatát és halfogását.
9.4 Egy horgász kizárásakor a versenyző tovább nem folytathatja a versenyzést, és a rangsoroláskor az utolsó helyre kerül elért eredményétől függetlenül
9.5 Ha egy versenyzőt figyelmeztetnek, ezt feljegyzik, ha újabb szabályszegést követ el, akkor ezt visszaesésnek könyvelik el, és a versenybizottság dönthet a kizárásról
X. Versenyeredmény értékelése, válogatott keret
10.1 A pontozás a következők szerint történik minden forduló esetében: Minden, a meghatározott minimum hossz plusz 1 milliméter hosszal megegyező vagy annál hosszabb hal számít értékelhető fogásnak.
Egyszeri 100 pontot kap minden értékelhető hal, valamint centinként további 20 pontot (tehát egy 19 cm-es hal=100+(19x20)=480 pont). E kettőnek az összege adja az összes pontszámot. A megfogott halakat az orra hegyétől a farka végéig kell mérni. A minimum méret, valamint a beszámítható fajok a versenyszabályban szűkülhetnek.
10.2 A fordulók értékelése minden versenyző esetén a fogott halak pontszámából adódik. Szektoronként a legtöbb pontszámot gyűjtő versenyző kapja a legkisebb helyezési számot. Azonos szektoron belül a megegyező pontszámmal rendelkező versenyzők közül az kap kisebb helyezési számot, akinek a fogott halak darabszáma nagyobb. Amennyiben az azonos pontszámmal rendelkező versenyzők fogott darabszáma is azonos, úgy az azonos pontszámmal rendelkező versenyzők olyan helyezési számot kapnak, amely az általuk érintett helyezési számok átlagával egyenlő.
Példa: Három versenyző a szektorában egyenként 3400 pontot gyűjtött és közülük kettő 6 darab halat fogott, a harmadik pedig 5 darabot. Tőlük kettő versenyző gyűjtött több és egymástól eltérő pontszámot, akik 1 és 2 helyezési számot kapnak. Minden más versenyző a szektorban kevesebb pontot gyűjtött, mint az említett öt versenyző. Ebben az esetben a három pontszámazonossággal rendelkező versenyző közül a 6 darab halat fogó versenyzők kapnak (3+4)/2=3.5 pontszámot. A harmadik pontazonossággal rendelkező versenyző 5 helyezési számot kap. A fordulókban elért helyezési számok összege alakítja a verseny végeredményének helyezéseit. A legkevesebb helyezési számmal rendelkező versenyző nyeri a versenyt. Azonos helyezési számok esetén a legtöbb darabszámot fogó versenyző kerül előrébb, amennyiben a darabszám is megegyezik, úgy a legnagyobb halat fogó versenyző.
10.3 Az egyes fordulókban, ha valaki egy halat sem fogott, az helyezési számának kapja az adott szektorban horgászó versenyzők számával azonos pontot kap. Amennyiben a forduló nincs szektorokra bontva, úgy a fordulóban résztvevők számával azonos pontot kap. Aki bármilyen okból nem tudott részt venni a fordulón, az az OB-ra nevezettek számának megfelelő pontot kap.
10.4 A verseny győztese az, akinél a fordulók helyezési számának összege a legkisebb. Második az a versenyző, akinél ez az összeg a második legkisebb és így tovább... Azonos helyezési szám esetén a halfogásban összességében elért pontszám dönt. Ismételt egyenlőség esetén a fogott halak darabszáma dönt (a több darab hal nyer). Ismételt egyenlőség esetén a leghosszabb hal dönt. Amennyiben ezek is megegyeznek, akkor holtversenyt kell hirdetni.
10.5 A verseny értékelésének összeállítását a Versenybizottság végzi, amely egyúttal hitelesíti az eredményt. Aláírások nélkül az eredmény nem véglegesíthető.
10.6 Az adott évre kihirdetett versenyek lezárultával az eredmények alapján ki kell hirdetni az országos bajnokot. A bajnok a bajnokság adott évi versenyein elért helyezési pontszámok alapján nyeri el címét. A legkisebb összesített helyezési eredményt elérő versenyző a győztes. Azonos pontszám esetén a versenyeken elért legkisebb helyezés számít (tehát ha valaki 1.-3.-4. helyezést ért el, akkor az nyert egy 2.-2.-4. helyezést elérő versenyzővel szemben), amennyiben ez megegyezik, a második legkisebb helyezés számít (1.-2.-5. és 1.-3.-4. helyezési számot elért versenyző közül az előbbi nyer). Ha még ebben az esetben is fennáll egyenlőség, a bajnokság versenyeinek egyes fordulóiban elért helyezési számokat kell összevetni, a fentiekhez hasonló elvek mentén.
10.7 A válogatott keretet a ranglista első 10 helyezettje alkotja. A világbajnokságra utazó csapatot a válogatott kerettagságot szerzett versenyzőkből, a kapitány jelöli ki.
XI. Ranglista:
11.1 A műlegyező szakágban 3 év eredményeit egy ranglistán összesítik. Aktuális év és az azt megelőző 2 év. A ranglista elsősorban a válogatott keret kiválasztásában játszik szerepet. Az adott év ranglistájának összeállítására az adott év végén, a bajnokság lezárultával kerül sor és következő évi nemzetközi versenyekre küldeni szándékozott csapat összeállításának ez a lista képezi az alapját.
11.2 A 3 év eredményeiből a legrosszabb eredmény automatikusan kiesik, tehát a 3 év 2 legjobb Országos Bajnokságon elért eredménye számít bele a ranglistába.
11.3 A versenyző a ranglistában évenként annyi pontot kap ahányadik helyen végzett az Országos Bajnokságokon, az adott évi ob-én nem induló versenyző, az indulók száma+1 pontot kap.
11.4 Az Országos Bajnokságon kívül a évente 3 ranglista versenyt jelölünk ki. A 3 ranglista versenyből 2 számít bele a ranglistába. Ezeken a versenyeken mínusz pontokat lehet szerezni, melyek az adott évi ob helyezési számait csökkentik.
A ranglista versenyen szerezhető pontok:
1 helyezett: -1 pont, 2. helyezett: -0,8 pont, 3. helyezett: -0,6 pont 4. helyezett: -0,4 pont 5. helyezett: -0,2 pont
11.5 A pontszerző versenyeket az adott év bajnokságának nevezési határidejének lejárta után küldi meg a bajnokságra nevezett versenyzőknek.
XII. Edzés:
12.1 Edzésre lehetőséget kell biztosítani a versenyt megelőzően. Az edzések idejére a versenyzőnek kell az érvényes területi engedélyről gondoskodni. Amennyiben a verseny helyszínen lehetséges, legkésőbb, a versenyt megelőző 2. nap 0.00 órától a helyszínt le kell zárni, általános horgászati tilalmat kell elrendelni.
XIII. Egyéb Szabályok:
13.1 A versenyzőknek a horgászhelyen a forduló időtartama alatt Tilos a Dohányzás!
13.2 Szigorúan tilos a versenyt bármely elektromos erőmű, nagyfeszültségű távvezeték 50 méteren belüli távolságában megtartani (elektromos vezetékek, transzformátorok, hálózatok is)
13.3 Vihar esetén érvényes szabályok:
a, Ha vihar tör ki az előkészületek előtt vagy alatt: a horgászoknak nem engedélyezett, hogy a helyükön maradjanak, vagy, hogy előkészítsék a felszerelésüket. Szignál jelzi a horgászterületre való belépés elhalasztását, vagy azt, hogy hagyják abba az előkészületeket. (10-szer szaggatott hangjelzés). Ha az időjárási körülmények engedik, akkor a tervnek megfelelően a versenyt le lehet folytatni, vagy le lehet rövidíteni (a versenynek legalább egy órásnak kell lennie). Ha az időjárási körülmények nem javulnak, vagy a terv nem engedi a verseny végrehajtását, akkor a fordulót egyszerűen törlik (a versenybizottság döntése alapján)
b, Ha vihar tör ki a forduló alatt: A fordulót azonnal meg kell szakítani (a szervezők speciális folyamatos szaggatott hangjelzést adnak), és minden versenyzőnek fedezékbe kell vonulnia. Ha az időjárási körülmények engedik, a fordulót folytatni lehet, és 3-szor szaggatott hangjelzés fogja tudatni a versenyzőkkel, hogy visszatérhetnek a pozícióikhoz; egy másik jelzés, 5 perccel később pedig azt jelenti, hogy folytathatják a horgászatot. A forduló időtartamát lerövidíthetik, ha a programnak megfelelően a tervezett 3 órás fordulót nem tudják megtartani.
13.4 A versenyek két legfontosabb dokumentuma a versenykiírás és a jegyzőkönyv (versenyértékelés).
13.5 A jelen szabályzatban nem érintett kérdésekben az OVHB állásfoglalásai a mérvadók.
Módosítva Az OVHB elfogadásával 2021. február 12-én módosítva 2023.03.02.-én
