Versenyszabályzat az Egyéni, a Női, az Utánpótlás, a Veterán, a Masters, a Klubcsapat és a Tagszövetségi Csapat Országos Bajnokságra. módosításokkal egységes szerkezetben (hatályos 2023. február 1-től)
I. RENDEZÉS, SZERVEZÉS, RÉSZTVEVŐK
1. A nemzeti (országos) horgász bajnokságokat a Magyar Országos Horgász Szövetség (a továbbiakban: MOHOSZ) megbízásából a MOHOSZ Országos Versenyhorgász Bizottsága (a továbbiakban: OVHB) írja ki, és a MOHOSZ illetve tagszervezetei vagy az azokhoz tartozó horgász egyesületek rendezik meg. A MOHOSZ a Nemzeti Versenysport Szövetség tagja, az országos illetve magyar bajnokság elnevezést csak az általa szervezett versenyek viselhetik.
2. Mind az egyéni, mind a klubcsapat valamint az országos csapatbajnokságokon való részvételnek feltétele, hogy a versenyző a jogszabályban előírt érvényes horgászengedéllyel, horgászkártyával, érvényes horgászegyesületi tagsággal, valamint érvényes versenyzői igazolvánnyal, továbbá magyar állampolgársággal rendelkezzenek. Valamennyi országos bajnokságon csakis a MOHOSZ tagszövetségeihez tartozó egyesületek csapatai illetve tagjai vehetnek részt.
3. Nemzeti Bajnokságok, amelyekre jelen szabályzat érvényes: Egyéni Országos bajnokság, Női Országos bajnokság, Utánpótlás 15 Országos bajnokság, Utánpótlás 20 Országos bajnokság, Utánpótlás 25 Országos bajnokság, Masters Országos bajnokság, Veterán Országos bajnokság, Tagszövetségi Csapat Országos bajnokság, Klubcsapat Országos bajnokság.
4. Az egyes bajnokságok lebonyolításának rendje:
4.1. Az országos egyéni horgászbajnokságok. Nyílt nevezéses versenyek, melyeket az OVHB kiírásának megfelelően kell lebonyolítani.
4.1.1. Az Egyéni Országos bajnokságot három szakaszban kell megrendezni.
4.1.1.2 Az elődöntőt egy helyszínen, 2 fordulóban kell lebonyolítani. Az elődöntő szektorait lehetőség szerint 10 fősre kell kijelölni (megszakítások nélkül, igazodva a döntő 10 fős szektor kijelöléséhez). Amennyiben a résztvevők száma nem teszi lehetővé a 10 fős szektorok kijelölését akkor, a mellékletben található szektor kiosztást kell alkalmazni. Az előző évi ranglista első 40 versenyzőjének az elődöntőn nem kell indulni, nekik tárgyév február 28-ig kell nevezésüket leadni a középdöntőre. Amennyiben ezen határidőn belül valaki jelzi, hogy nem kíván részt venni a középdöntőn, úgy a ranglista soron következő versenyzője kap lehetőséget a nevezésre. Amennyiben a tárgyév február 28-ig benevezett versenyzők közül ezt követően lép valaki vissza, úgy az elődöntőből kerülhetnek be a megüresedett helyre.
2024 évtől az elődöntőn az előző évi ranglista 1-35. helyezettjének nem kell elindulnia, ők a középdöntővel kezdik meg a bajnokságot. Az előző évi Utánpótlás Országos Bajnokság U20-as korosztályából a bajnokság 1-2 helyezettje, valamint az előző évi Utánpótlás Országos Bajnokság U25-ös korosztályból a bajnokság 1-3 helyezettjeinek szintén lehetőségük van a bajnokság középdöntőjére nevezni. Amennyiben ebből az 5 utánpótlás korú versenyzőből valaki már benne van a felnőtt ranglista 1-35. helyezett versenyzői között, vagy nem vállalja a középdöntőben való indulást, akkor a felnőtt ranglistáról kell az indulók létszámát 40-re feltölteni.
4.1.1.3. A középdöntőt 80 résztvevővel, négy fordulóban, nyolc darab 10 fős szektorban kell megrendezni. A 80 fős középdöntőben az előző évi ranglista első 16 helyezettje (szektoronként 2 fő) kiemelésre kerül. A középdöntőből az első 40 versenyző jut a bajnokság döntőjébe.
4.1.1.4. A döntőt 40 résztvevővel, négy fordulóban, négy darab 10 fős szektorban kell megrendezni. A döntőben az előző évi ranglista első 12 helyezettje (szektoronként 3 fő) kiemelésre kerül. A bajnokság végeredményébe a középdöntő és a döntő valamennyi szektoreredménye beleszámít: a középdöntőben elért négy szektorhelyezés, valamint a döntő négy fordulójának összesített helyezési száma alapján alakul ki a végső sorrend.
4.1.2. A női országos bajnokságot egy szakaszban kell megrendezni, egy helyszínen, legalább 6 fős szektorokban. Egy szakasz négy x négy órás fordulóból áll.
4.1.3. Az utánpótlás országos bajnokságokat (U25, U20, U15) egy szakaszban kell megrendezni, legalább 6 fős szektorokban. U15 –nél 4 x három, U20-25-nél 4 x négy órás fordulók után dől el a bajnoki cím. Az utánpótlás kategóriákban egy kategóriával feljebb lépés megengedett. Az U25 és az U20 kategóriában a fordulók időtartama négy óra, az U15 kategóriában 3 óra!
4.1.4. A masters országos bajnokságon azok indulhatnak,akik a bajnokság évében betöltik az 55. életévüket és legfeljebb 65 évesek. A veterán (65+ éves) országos bajnokságon azok indulhatnak, akik a bajnokság évében betöltik a 65. életévüket. Mindkét országos bajnokságot egy szakaszban, négy x négy órás fordulóval kell megrendezni.
4.2. Tagszövetségi Csapat Országos bajnokság: Résztvevői a MOHOSZ tagszövetségeinek csapatai. A csapattagok kijelölésének módja 2024-től kezdődően: A tagszövetségek csapatában csak olyan versenyző indulhat, aki részt vett a tagszövetség által kiírt egyéni vagy csapatbajnokságon. Egy versenyző két tagszövetség bajnokságán is elindulhat, amennyiben ezt a tagszövetségek jóváhagyják. A tagszövetségek csapataiban maximum két fő olyan felnőtt versenyző lehet, akik az aktuális ranglistán az első negyven helyezett között vannak. A csapatbajnokság egyetlen osztályban zajlik. A verseny kétfordulós. A Tagszövetségi Csapat Országos bajnokság - on a csapatok összetétele: 4 fő felnőtt, 1 fő női, 1 fő 55+ korosztályú, 1 fő U20-as korosztályú és 1 fő U15-ös korosztályú versenyző, valamint egy – bármely kategóriájú – tartalék.
4.3. A klubcsapat országos bajnokság
4.3.1. Nyílt, nevezéses verseny. Egy csapat 5 tagból (és egy tartalékból) áll. U-15-ös korosztályú versenyző nem lehet tagja a csapatnak. A klubcsapatokban egy külföldi versenyző szereplése megengedett azzal a feltétellel, hogy a versenyzőnek Magyarországon hivatalos dokumentummal igazolhatóan legalább 5 éve bejelentett lakással és érvényes magyarországi horgászengedéllyel valamint a 2. pontnak megfelelő egyesületi tagsággal kell rendelkeznie. A versenyzők egy évadban csak egy klubcsapatban versenyezhetnek. A klubcsapatok tagjainak ugyanazon egyesület tagjainak is kell lenniük. A verseny háromfordulós. A győztes csapat elnyeri az országos klubcsapat bajnoki címet valamint jogosult képviselni hazánkat a következő évi klubcsapat világbajnokságon. Amennyiben erről a jogáról valamely csapat lemond, a sorrendben következő csapat lép a helyére. Amennyiben a klubcsapat megnyeri a klubcsapat világbajnokságot, úgy a következő évben lehetőséget kap a cím megvédésére. Amennyiben a tárgyévben az előző évi klubcsapat világbajnok csapat nyeri a klubcsapat országos bajnokságot is, úgy az OB-én 2. helyet szerző csapat is indulhat a következő évi klubcsapat világbajnokságon, amíg ezt a FIPSed szabályai lehetővé teszik.
4.3.2. A Klubcsapat országos bajnokságon – amennyiben az indulók száma 26 csapat vagy annál több - az értékelés alszektoronként zajlik, 25 főig egy szektorban, 26 vagy annál több induló esetén a szektorokat két alszektorra kell bontani. Amennyiben az indulók száma páratlan,akkor a középső versenyző eredményét mindkét alszektorban figyelembe kell venni oly módon, hogy ez a versenyző az első alszektorban értékelendő, de a második alszektor helyezési számait az ő eredményének figyelembevételével kell megállapítani. A verseny kötelező edzésnapján 5 fős „boxok” kerülnek kijelölésre.
4.4. Tartalék: A csapatversenyeken az első sorsolást megelőzően egy tartalék nevezhető. A második fordulót megelőző technikai értekezleten legkésőbb a szektorsorsolás megkezdése előtt nevezhető meg a csere. Ha a csapat egy tagja látható sérülés miatt nem tudja befejezni a fordulót, a zsűri egy tagjának jóváhagyásával a benevezett tartalék-versenyző ugyanazokkal az eszközökkel és etetőanyaggal folytathatja a versenyt.
Korosztály besorolások:
4.5 Az utánpótláskorúaknál U25-ös korosztályú az a versenyző, aki a versenyt megelőző év december 31- én nem tölti be a 25. életévét. U20-as korosztályú az a versenyző, aki a versenyt megelőző év december 31-én nem tölti be a 20. életévét. U15-ös korosztályú az a versenyző, aki a versenyt megelőző év december 31-ig nem tölti be a 15. életévét, de betölti a 9. évét.
4.6. Az alsóbb korosztályú kategóriákból csak egy kategóriával lehet feljebb lépni
4.7. Masters 55+ a bajnokság évében betölti az 55. évét és legfeljebb 65 éves. Veterán 65+ a bajnokság évében betölti a 65. évét.
4.8. A válogatott keretek és a válogatott csapat
4.8.1 Úszós szakág kvalifikációs rendszere férfiaknál
A kvalifikáció pontszámításai:
A ranglista pontszámítása a Nemzetközi Édesvízi Horgász Szövetség (FIPSed) metodikájára épül. A ranglista pontszámítása során a számítás 4 év eredményét veszi figyelembe, melyek közül a legjobb 3 év eredményét veszi alapul. A bajnokság győztese minden évben 1 pontot kap, a 2. helyezett kettőt, így tovább a középdöntő 80. helyezettjéig, aki 80 pontot szerez. Minden, a bajnokságon nem induló, de a vizsgált időtartam alatt legalább egyszer elindult versenyző vagy a 80 fős középdöntőbe be nem jutott versenyző 81 pontot kap.
Visszalépés esetén a pontok számítása a következő képpen történik:
Aki a középdöntőn való részvételét mondja le, 81 pontot kap. Az elődöntőről az így bejutott versenyző a bajnokság végén elért helyezési számának megfelelő pontot kapja. A középdöntőből a legjobb 40 jut a döntőbe. Ha valaki lemondja a döntőn történő indulását az a helyére a középdöntőből bejutott versenyző eredeti helyezési számát (pontját) kapja, míg aki vállalta a lemondó versenyző helyett az indulást, az a versenyző a döntőben elért helyezése alapján kap pontot. (példa: Az elődöntőről 40 versenyző jut a középdöntőbe, ahol az előző évi ranglista első 40 helyezettje csatlakozik a középdöntősök köréhez. A középdöntősök létszáma így 80 fő. Amennyiben a 80 főből visszalép egy versenyző, úgy a visszalépő versenyző 81 pontot kap, aki pedig így jut be a helyére a középdöntőbe, a bajnokság végén elért helyezési számának megfelelő pontot kapja. A középdöntőből a legjobb 40 versenyző jut a döntőbe. Ha a 38. helyről bejutott versenyző lemondja a döntőt, és helyére a középdöntőn 41. helyen végzett versenyző vállalja az indulást, úgy a 38. helyről visszalépő versenyző megkapja a 41. helyezett 41 pontját, míg a 41. helyről bejutó a döntő végén megszerzett helyezési számának megfelelő pontot kaphat.
Azokban az években amikor még nem volt középdöntő, az elődöntőben végzett sorrend alapján kerül kiszámításra a pont.
A ranglista első helyezettje a legkevesebb pontot elért versenyző.
A válogatott keret kihirdetése az alábbiak szerint:
- az összesített MOHOSZ hivatalos magyar ranglista első 12 helyezettje alkotja a tárgyévet követő évi válogatott keretet
- a keret minden tagja részt vehet a két világverseny valamelyikén
- a kapitány a kerettagok közül szabadon jelölheti ki a VB-EB csapat hét tagját, akik közül 6 fő versenyzőként, egy fő pedig mint delegált vehet részt a versenyen.
- A kapitány dönti el ki az a két fő, aki mindkét versenyen indul.
4.8.2 Úszós szakág kvalifikációs rendszere (nőknél):
A ranglista pontszámítása a Nemzetközi Édesvízi Horgász Szövetség (FIPSed) metodikájára épül. A ranglista pontszámítása során a számítás 4 év eredményét veszi figyelembe, melyek közül a legjobb 3 év eredményét veszi alapul. A bajnokság győztese minden évben 1 pontot kap, a 2. helyezett kettőt, és így tovább, azaz minden versenyző a bajnokságon elért helyezésének megfelelő pontszámot kapja. Minden, a bajnokságon nem induló, de a vizsgált időtartam alatt legalább egyszer elindult versenyző az adott évi utolsó helyezett versenyző pontszámát +1 pontot kap.
A válogatott keret kihirdetése az alábbiak szerint: A MOHOSZ hivatalos magyar ranglista első 10 helyezettje alkotja a következő évi válogatott keretet. A nemzetközi versenyen induló csapatnak tagjaira a kapitány tesz javaslatot, amit az OVHB hagy jóvá. Amennyiben egy női versenyző anyai örömök miatt kihagy egy versenyszezont, úgy a gyermekáldás esetén a kapitány a válogatott keretet +1 fővel növelheti.
4.8.3 Úszós szakág kvalifikációs rendszere utánpótlás korúaknál (U15, U20 és U25). A bajnokság első 10 helyezettje alkotja az U15, U20, U25 válogatott keretet. A korosztályok szövetségi kapitányai a válogatott keretből jelölik ki a következő évi világbajnokságon résztvevő csapatot, amit az utánpótlás szakág vezető egyetértésével az OVHB hagy jóvá.
A ranglista pontszámítása a Nemzetközi Édesvízi Horgász Szövetség (FIPSed) metodikájára épül. A ranglista pontszámítása során a számítás 4 év eredményét veszi figyelembe, melyek közül a legjobb 3 év eredményét veszi alapul. A bajnokság győztese minden évben 1 pontot kap, a 2. helyezett kettőt, és így tovább, azaz minden versenyző a bajnokságon elért helyezésének megfelelő pontszámot kapja. Minden, a bajnokságon nem induló, de a vizsgált időtartam alatt legalább egyszer elindult versenyző az adott évi utolsó helyezett versenyző pontszámát +1 pontot kap.
4.8.4 Úszós szakág kvalifikációs rendszere veterán 55+ és 65+ korosztályban: A nemzetközi versenyen induló csapatnak tagjaira a kapitány tesz javaslatot, amit az OVHB hagy jóvá.
A ranglista pontszámítása a Nemzetközi Édesvízi Horgász Szövetség (FIPSed) metodikájára épül. A ranglista pontszámítása során a számítás 4 év eredményét veszi figyelembe, melyek közül a legjobb 3 év eredményét veszi alapul. A bajnokság győztese minden évben 1 pontot kap, a 2. helyezett kettőt, és így tovább, azaz minden versenyző a bajnokságon elért helyezésének megfelelő pontszámot kapja. Minden, a bajnokságon nem induló, de a vizsgált időtartam alatt legalább egyszer elindult versenyző az adott évi utolsó helyezett versenyző pontszámát +1 pontot kap.
5. A válogatott keretek kijelölése mindig a bajnokságot követő évre vonatkozik. Az utánpótlás kategóriák válogatott kereteinek és a nemzetközi versenyen induló válogatott csapatainak kiválasztásával, kiegészítésével kapcsolatos döntéseket a szövetségi kapitányok javaslata alapján, az utánpótlás szakág vezető egyetértésével hagyja jóvá az OVHB.
6. A versenyeket folyókon, csatornákon vagy állóvizeken kell megrendezni; a vízterületnek egész szélességében horgászhatónak kell lenni, a víz mélységének lehetőleg a pálya egész hosszában azonosnak, s legalább 1,50 méternyinek kell lennie. A versenypálya szélessége minimum 25 méter. A versenypálya partja lehetőleg legyen egyenes vonalú, a kialakítható horgászhelyek egyenértékűek, lehetőleg azonos feltételeket biztosítók és a lehetőség szerint megszakítás nélkül kövessék egymást. Az egyes szektorokat megszakítás nélkül, folytatólagosan kell egymás mellett elhelyezni Ha a versenypálya megszakításokat tartalmaz, azokat egymástól legalább 40 méterre el kell választani, ettől eltérni az OVHB hozzájárulásával lehet. A versenyzők közötti növényzet magassága lehetőség szerint ne halad-ja meg az 1 métert.
7. Szigorúan tilos a versenyzőket elektromos berendezések (vezetékek,transzformátorok, stb.) 25 m-es körzetén belüli rajthelyeken elhelyezni. Ezt elkerítéssel és figyelmeztető táblákkal is biztosítani kell. A pálya sem a versenyzők sem a nézők számára nem jelenthet veszélyforrást.
8. A kijelölt versenypályát – amennyiben azon országos bajnokságot három éven belül nem rendeztek - az OVHB legalább egy tagjának előzetesen meg kell tekintenie. A szemle eredményét a versenykiírásnak tartalmaznia kell. Halat telepíteni legfeljebb a versenyt megelőző 14 napig szabad.
9. A versenypályát az országos bajnokságokon, oly módon kell kijelölni, a döntőkben pedig kötelezően kitűzni, hogy a rajthelyek legalább 10 m, de legfeljebb 20 m szélesek legyenek. A rajthelyeket a part vonalától mért legalább 10 m távolságban kordonnal vagy egyéb módon kell a nézőktől elválasztani. A versenyző ilyen módon kijelölt horgászhelyére a versenybírón kívül kizárólag csapatversenyen, csapatának megkülönböztető jelzéssel ellátott edzője léphet be (TCSOB esetében figyelembe vehető még a 34. pont). A versenyzőnek semmilyen felszerelése nem nyúlhat túl a kijelölt horgászhelyén.
10. Az országos bajnokságokon való részvételre csak a nevezési díj befizetése esetén van lehetőség Az országos bajnokságok nevezési díjai tartalmazzák a versenyt közvetlenül megelőző hivatalos edzésnapok és a versenynapok napi horgászjegy árát is.
11. A bajnokságok időpontját minden esetben az OVHB versenykiírása határozza meg. A bajnokságok időpontját és helyszínét a MOHOSZ által kiadott lapnak, a Magyar Horgásznak legkésőbb az adott évi márciusi számában kell nyilvánosságra hozni. Ugyanekkor a hivatalos weboldalon is megjelenik. Az Országos Versenyhorgász Bizottság hivatalos lapja a Magyar Horgász és weboldala az www.nyito.mohosz.hu. Az azokban megjelenő közleményeket kell egyedüli hivatalos információként elfogadni. A bizottság www.nyito.mohosz.hu weboldalán a versenyek lebonyolításával, eredményeivel kapcsolatos hivatalos információkat a ranglista menüpont alatt (www.ranglista.mohosz.hu) jelenteti meg. A nevezési határidőt a versenykiírás határozza meg. Ezután csak az OVHB egyedi elbírálása alapján, kivételesen indokolt esetben fogadható el nevezés. A bajnokságokon helyszíni nevezés nincs. A versenykiírást egyedül az OVHB jogosult módosítani.
11.a A nevezés módja: Az országos bajnokságokra a nevezésre a www.horgaszjegy.hu weboldalon a regisztrációt és a versenyzői engedély kiváltását követően kerülhet sor.
II. TECHNIKAI ÉRTEKEZLET, SORSOLÁS
12. A csapatkapitányok technikai értekezletének célja: a kapitányok tájékoztatása a verseny technikai részleteiről (a versenyszabályzattól és a kiírástól eltérő döntéseket csak különösen indokolt esetben hozhat). A technikai értekezletet az OVHB képviselője vezeti és legalább három órával a verseny megkezdése előtt kell megtartani.
13. A sorsolást a versenysport iroda tagja vagy megbízottja irányítja és azon a csapatok edzői vagy vezetői vesznek részt, a sorsoláson az versenysport iroda legalább egy képviselőjének, vagy megbízottjának jelen kell lennie. Egyéni bajnokságokon, versenyeken a húzást a versenyzők saját kezűleg végzik. Ehhez a húzáshoz ABC sorrendben vagy a regisztráció sorrendjében kell szólítani a részvevőket. A sorsolást a versenysport iroda - élő közvetítésben is figyelemmel kísérhető - on-line sorsolással is végezheti, melynek eredménye a www.ranglista.mohosz.hu oldalon is követhető.
14. A rajthelyekre történő sorsolást a versenypályán kell megtartani, legalább 180 perccel a verseny megkezdése előtt. Minden fordulóra valamennyi versenyző számára sorsolással szektort kell húzni. Fordulónként az újabb sorsolást az előzőhöz képest fordított sorrendben kell elvégezni. A kötelező edzésnapokra az OVHB által történik a helyek sorsolása és ez a pályán kifüggesztésre kerül, illetve a MOHOSZ hivatalos oldalain (web, facebook) kerül közlésre. A versenyzők a kötelező edzésnapon ezekre a helyekre kell üljenek. A kisorsolt helyeket a versenyzők egymás között elcserélhetik, ha ebbe mindkét fél beleeggyezett.
15. A bajnokságok rajthelyének sorsolásánál a rendező bizottság dönti el az OVHB és a szövetségi kapitány jóváhagyásával, hogy sorsolási rács segítségével, vagy versenyzőnkénti sorsolással helyezi el a versenyzőket. Amennyiben valamely, vis major ok miatt nem áll rendelkezésre sorsolási rács, a hagyományos módon történő sorsolásnál a szélső helyek, de legalább az abszolút szélső helyek tekintetében kiemelt sorsolást kell alkalmazni. Ez szélenként két versenyzőt, illetve csapatot jelent. A sorsolásoknál az előző fordulók szélső helyeit húzók húznak először, a szélső helyek sorsolási számait ekkor ki kell venni, majd a húzás után visszatenni. Csapatversenyeken a sorsolást úgy kell elvégezni, hogy egy csapat tagjai egymás melletti helyre ne kerüljenek (például az A szektor utolsó számú helyére és a B szektor 1. helyére nem kerülhetnek ugyanazon csapatnak tagjai és így tovább).
16. Folyóvizeken és állóvizeken az 1. számú rajthelyet a vízzel szemben állva, annak bal széle felől indulva kell kitűzni, a rajthelyek a vízzel szemben állva balról-jobbra emelkednek.
17. Ha a verseny vagy forduló valamilyen körülmény miatt félbe marad, akkor a két órát meghaladó horgászat esetén (három órás fordulóknál egy órát meghaladó horgászat esetén) szabályos fordulóként vagy versenyként kell értékelni. Egyéb esetekben meg kell ismételni a fordulót vagy a versenyt.
18. Vihar esetén a rendezők hangjelzésére a versenyt azonnal félbe kell szakítani, s a versenyzőket biztos helyre kell juttatni. Amennyiben a légköri viszonyok megjavulnak, hangjelzés után a versenyzők visszatérhetnek horgászhelyeikre s 5 perc múlva egy újabb hangjelzésre folytathatják a fordulót. A fordulót le lehet rövidíteni, ha a program nem teszi lehetővé a teljes versenyidő betartását. Abban az esetben, ha a versenyt kényszerűségből meg kell szakítani (Pl. vihar) a versenybíróság dönt. A versenybíróság érvényesnek nyilváníthatja a verseny eredményét, ha abból legalább 2 óra eltelt. Ez vonatkozik a klubcsapat OB-ra, az egyéni OB-ra a női, az U25, U20 és a veterán, masters OB versenyeire. 1 óra horgászat után érvényesnek tekinthető az eredmény az utánpótlás korúak U15-ös korosztályában és minden más esetben ahol 3 órás fordulók kerülnek lebonyolításra.
19. A verseny megszakításáról a versenybíróság elnöke a szervező szövetség vagy egyesület főszervezőjének és a versenybíróság tagjainak meghallgatása után dönt. Ilyen esetben a jelzés gyorsütemű, szaggatott hangjelzés.
III. A VERSENY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI
20. A versenyeken a nevezetes időpontokat hangjelzéssel kell a résztvevők tudtára adni. A jelzés folyamatos, ideje maximum 3-4 mp, jelzésnek a hangjelzés kezdete tekintendő.
21. A versenyen versenybírót, vagy versenybírókat kell kinevezni. A versenybírók létszámát a versenybizottság határozza meg, a versenyen induló versenyzők létszámának figyelembevételével. A versenybíró (k) feladata, az etetőanyag-csali mennyiségek ellenőrzése, a versenyzők horgászatának figyelemmel kísérése, a szabályok betartásának ellenőrzése. Kötelessége a versenyzőket figyelmeztetni az észlelt szabálytalanságokra, az ismétlődő vagy súlyos szabálytalanságról értesíteni a versenybíróságot. A versenybíró az etetőanyag-csali ellenőrzésekor ellenőriz minden adalékot (beleértve földet, agyagot stb.) tartalmazó, felhasználásra kész, nedves etetőanyag és csali mennyiségét.
22.1. Az első jelzés a felkészülés idő kezdetét jelzi. Az országos bajnokságokat lehetőleg 10.00 órakor kell elkezdeni. Lehetőség szerint a kezdési időpont egyezzen meg a kötelező edzés kezdési időpontjával. Az egyes fordulók előtti felkészülési idő 120 perc.
22.2. A verseny helyszínére való megérkezéskor a versenyző felszerelését a számára kisorsolt rajthelyre teszi, de az első jelzés előtt a rajthelyre való belépés tilos. A felszerelések (horgászbotok) nem lehetnek horgászatra alkalmas állapotban. Rajthelyén belül a versenyző bárhol elhelyezkedhet. Az előkészületek során a versenyzők semmilyen segítséget nem fogadhatnak el a szektor területén belül. Bármilyen felszerelés kizárólag az etetés megkezdését jelző első hangjelzés előtt és kizárólag a versenybíró engedélyével juttatható el a versenyzőhöz. Az etetés megkezdését jelző első hangjelzés elhangzása után tilos bármilyen felszerelés átadása a versenyzőnek, kivéve a bottörés esetét, amikor valamely eltört bot helyett annak egy eleme, vagy egy másik bot a versenybíró engedélyével a versenyzőnek átadható. A versenybíró, a csapatvezető, tartalék versenyző, szomszéd versenyző, segítő (háttér) segíthet a versenyzőnek az összeragadt bottagok szétválasztásában is. A csali ellenőrzés időpontjáig a rajthelyen kívül is készíthető az etetőanyag illetve a csali, akár a versenyző, akár más személy által. Az ellenőrzésre összekészített mérőedényeket a terepviszonyok függvényében, a szektor külső határán kell elhelyezni. A haltartót a szektoron belül hosszában kifeszítve kell elhelyezni és csak alimit ellenőrzés után lehet a vízbe helyezni.
22.3. Az ellenőrzés megtörténte után szigorúan tilos bármilyen etetőanyag illetve csali bevitele, ennek megszegése azonnali kizárást von maga után.
22.4. A verseny egyes fázisait hangjelzővel kell jelezni. Az egyes jelzéseknek rövidnek kell lenni, de mindig a jelzés kezdete a mérvadó. Az első jelzés elhangzása után, a felkészülési idő alatt a versenyző felszereléseit, etetőanyagait előkészítheti, a vizet bemérheti, haltartóját a vízbe helyezheti, de ehhez semmilyen segítséget nem vehet igénybe. A keverőedények mosása a verseny megkezdése előtt a rajthelyeken nem megengedett. Az etetőgombócokat csakis a rajthelyen, a felkészülési idő alatt és kizárólag az ellenőrzés megtörténte után szabad elkészíteni. A második jelzés (1:15 órával a verseny megkezdése előtt) elhangzása jelzi, hogy 5 perc van hátra az ellenőrzésig. Az ellenőrzést a verseny kezdete előtt 1:10 órával kell megkezdeni, a szektor bármely pontján, de lehetőség szerint a szektor 1-es rajthelyen. Az ellenőrzés megkezdéséig valamennyi etetőanyagnak és csalinak készen kell lennie. Az ellenőrzés megtörténte után az etetőanyag szitálása (szitával, szákkal, merítőhálóval vagy bármilyen más módon) illetve elektromos keverővel tilos.
22.5. Amennyiben az ellenőrzés a verseny kezdete előtt 30 perccel nem történt meg, a versenyző a limit ellenőrzéshez elkészített, a szabályoknak megfelelő mennyiségű etetőanyag-csalit a rajthelyre beviheti és megkezdheti annak előkészítését az alapozó etetéshez. Amennyiben az ellenőrzés a versenyző hibájából nem történt meg, a versenyző nem horgászhat.
23.1. Az etetőanyag és csali összetételének kizárólag természetes eredetű anyagokból kell állnia. Semmilyen fémes eredetű anyag, gyurma (paszta), műcsali nem használható. Bármilyen anyagból (polisztirol, gumi, szivacs, stb) készült műcsali (műcsonti, műszúnyog, műgiliszta, stb) használata tilos. A versenyekre a következő etetőanyag és csali mennyiségek irányadók:
Valamennyi bajnokságban, egy fordulóban, három órás fordulók esetén, és az, U15 kategóriában, maximum 17 l etetőanyag (bekevert, áttört, kész, nedves állapotban, beleértve földet, agyagot, kukoricát, magokat, és ragasztókat, aromákat minden egyéb, a vízi környezetre és a növényzetre ártalmatlan, nem mérgező összetevőt), 4 órás fordulókban, az egyéni horgász bajnokságon a veterán, masters, az U20 ,U25, a női, kategóriákban, a klubcsapat OB-én és a TCSOB esetében, ugyanezen kategóriákban maximum 20 liter etetőanyag (bekevert, áttört, kész, nedves állapotban, beleértve földet, agyagot, kukoricát, magokat, és ragasztókat, aromákat minden egyéb, a vízi környezetre és a növényzetre ártalmatlan, nem mérgező összetevőt) használható fel. A veterán, masters, női kategóriákban és a Tagszövetségi Csapat Országos bajnokság esetében a következő élőcsali felhasználás irányadó: összesen 2,5 liter élőcsali, melyből 0,5 liter lehet az aprószúnyoglárva mennyisége, és maximum 0,5 liter lehet a giliszta ( vágatlan állapotban ) mennyisége. Ezen a mennyiségen felül a horogra szánt tűzőszúnyogot a FIPS.ed által hivatalosan elfogadott tűzőszúnyog limitáló edényben kell az ellenőrzésre bemutatni. Az U15, U20, U25 kategóriákban összesen 2 liter élőcsali, melyből 0,5 liter lehet az aprószúnyoglárva mennyisége, és maximum 0,5 liter lehet a giliszta ( vágatlan állapotban ) mennyisége. Ezen a mennyiségen felül a horogra szánt tűzőszúnyogot a FIPS.ed által hivatalosan elfogadott tűzőszúnyog limitáló edényben kell az ellenőrzésre bemutatni. Az egyéni országos bajnokságon és a klubcsapat országos bajnokságon a következő élőcsali felhasználás engedélyezett: összesen 2,5 liter élőcsali használható fel, melyből 1 liter lehet az aprószúnyoglárva, és maximum 0,5 liter lehet a giliszta ( vágatlan állapotban)mennyisége. Ezen a mennyiségen felül a horogra szánt tűzőszúnyogot a FIPS.ed által hivatalosan elfogadott tűzőszúnyog limitáló edényben kell az ellenőrzésre bemutatni. Minden további csalizásra, vagy etetésre szánt (élő)anyagot a FIPSed “hivatalos mérődobozában” kell az ellenőrzésre bemutatni. Az egyéni, a női, a veterán, a masters és az U20, U25 kategóriákban a verseny időtartama 4 óra! Az etetőanyag ellenőrzése folyamán meg kell győződni a hivatalos mérőedényekben (mérőskálával ellátott) elhelyezett, mérésre előkészített anyagok mennyiségéről, majd azokat a méréshez odakészített másik edénybe átöntve ellenőrizni kell, hogy az etetőanyag nem tartalmaz-e élőanyagot vagy egyéb tiltott összetevőt. Ekkor már a mennyiséget, etetőanyag, föld, kavics esetén nem indokolt ellenőrizni, mivel ez megtörtént az első lépésben. Az etetésre szánt apró szúnyoglárvát maximum két dobozban, a horogra szánt tűző szúnyogot a FIPSed által hivatalosan elfogadott tűzőszúnyog limitáló edényben, kell az ellenőrzésre bemutatni a. A mérőedény lezárása során tilos bármilyen rögzítő segédeszköz használata.
A fenti irányadó etetőanyag-csali mennyiségektől az adott verseny versenykiírása eltérhet, a verseny helyszínének és a FIPSed tárgyévi etetőanyag-csali limit mennyiségeinek figyelembe vételével. A versenyre az előkészített etetőanyagot és csalit a versenyző köteles bemutatni a versenybírónak, azt más nem mutathatja be helyette.
23.2. Az etetőanyag és csali limittől történő +10%-ot meghaladó eltérés azonnali sárgalapos figyelmeztetést von maga után.
24. A harmadik jelzés az etetés kezdetét jelzi. E jelzéstől kezdve a versenyző semmilyen dologi segítséget nem fogadhat el (kivéve 22.1. pont). Kivételt képez az alkoholmentes üdítőital. A nehézetetés időtartama 10 perc. Az etetőgombócokat kizárólag kézzel szabad meggyúrni. Ez alatt az idő alatt a versenyző tetszése szerint beetethet, de kizárólag kézzel, valamint megengedett a kétkezes etetőcsúzli vagy az etetőcsésze használata. Az etetőcsésze használatánál is be kell tartani a bothosszúságra vonatkozó előírásokat, a következő szerint: az etetőcsésze külső peremével együtt mért bothossz nem haladhatja meg a kategóriánkénti bothossz limitet! Az etetőcsésze használata (és a mélységmérés) során is csak egy bot lehet a víz felszíne felett (tehát tilos egy második bot használata). Az etetőcsésze használata során a botnak a szalaggal kijelölt szektorhatáron belül kell maradnia, ez alól felmentést csak a versenybíróság adhat, a versenyt megelőző technikai értekezleten.
25. Tilos a víz felszínén úszó etetőanyagok használata.
26. A negyedik jelzés a verseny kezdetét jelzi. A verseny ideje alatt – mindennemű segítő-eszköz igénybevétele nélkül – az egy kézzel kivett etetőanyag, földes szúnyog, ragasztott csonti két kézzel is meggyúrható, amennyiben az etetőcsészével, vagy csúzlival kerül bejuttatásra. Amennyiben kézzel történik az etetőanyag, földes szúnyog, ragasztott csonti bedobása, abban az esetben csak egy kézzel megengedett azt meggyúrni. Az etetőanyag bedobásához semmilyen segítőeszközt (etetőkosár, vízben oldódó tasak stb.) nem lehet használni. E ráetető gombócokat tilos a verseny megkezdése (negyedik jelzés) előtt elkészíteni. A verseny ideje alatt, a bot csúcstagjára erősíthető mini etetőcsésze használata engedélyezett.
27.1. A versenyző csak úszós felszereléssel horgászhat, azon egy darab egyágú horoggal. Más módszerek használata még edzésnapokon is tilos! A versenyzőnek korlátlan számú botja lehet előkészítve, de egyszerre csak eggyel horgászhat. Az úszó kisúlyozásához szükséges nehezék tömege nem lehet az úszó teherbírásánál nagyobb. Tilos az élő és élettelen csalihal, halikra használata. A horogra tűzött csalik csak feltűzve használhatók, tilos a csali ragasztása, egybeolvasztása. Horogcsaliként és etetésre tilos pelletet, gyurmát, bojlit használni. Főszabályként a főólom nem érheti a mederfeneket, a teljes súlyozás legfeljebb 10 százaléka ugyanakkor mederfenéken lehet, de csakis oly módon, hogy nem akadályozhatja az úszó illetve a szerelék természetes, szabad mozgását. A „visszatartás” elengedése után az úszós szereléknek vissza kell nyernie folyamatos mozgását. Abban az esetben, ha a versenybíró a 27.1.–28. ponttal kapcsolatos szabálytalanságot tapasztal vagy figyelmét ezzel kapcsolatos szabálytalanságra hívják fel, jogában áll a szereléket vagy a bot hosszát azonnal megmérni anélkül, hogy megvárná a forduló végét. Ebben az esetben a versenyzőnek tilos a szereléket módosítania (úszópozíció megváltoztatása, súlyozás módosítása, előke elszakítása, stb.).
27.2. Mind az ellenőrzés megtagadása mind pedig a szerelék módosítása esetén a versenybizottság elbírálására van szükség, szabálytalanság esetén a versenybizottság a versenyzőt kizárja. Tilos a halradar használata. A verseny alatt a mobiltelefon, a walkie-talkie és a fejhallgató használata tilos.
27.3. A felkészülési időben, a verseny ideje alatt a mérlegelés befejezéséig a horgászatra kijelölt boxban dohányozni tilos!
28. A botok maximális hossza: U15: 10,00 m, U20: 11,50 m, U25: 13,00 m, felnőtt egyéni: 13,00 m, női: 11,50 m, veterán: 11,50 méter, mozgáskorlátozottak: 11,50 m
29. A fogás akkor is érvényes, ha a horog nem a hal szájába akadt, de tilos a jellegzetes "gereblyézés". Amennyiben a szervezők faj- vagy méretkorlátozást írnak elő, ezt lehetőleg a versenykiírásban, de legkésőbb az első technikai értekezleten kell közölni és valamennyi versenyzőnek be kell tartani.
30. A merítőszák használata megengedett, de a szákolást csak a versenyző végezheti segítség nélkül és csak a partról.
31. A versenyzők legfeljebb 1 méter széles és 1 méter hosszú stéget használhatnak, ezt úgy helyezhetik el, hogy az a víz fölé nem nyúlhat be, a stég lába nem lehet a vízben. A víz és a partviszonyok figyelembevételével azonban a versenybíróság dönthet úgy, hogy a stég részben, vagy teljes egészében a vízben áll.
32. A versenyzők horgászat közben nem állhatnak a vízben és lábuk a ládájukon ülve sem érhet a vízbe (kivételt képez a változó vízszintmagasságú pálya, de a verseny kezdetekor ebben az esetben is e szabály vonatkozik).
33. A versenyzők rajthelyüket nem hagyhatják el. Amennyiben ez mégis elkerülhetetlen, kötelesek azt előzetesen a versenybírónak vagy szomszédjuknak bejelenteni.
34. Egyéni versenyeken a rajthelyre a versenyzőnk kívül senki sem léphet be, klubcsapat bajnokságon a csapatvezető és az edző, a TCSOB-k versenyein, - tekintettel a 8 csapattagra, - a technikai értekezlet olyan döntést is hozhat, hogy a kapitányon (edzőn) kívül a csapatvezető, tartalék versenyző is beléphet a rajthelyre. A rajthelyekre a versenyzőn kívül csak saját csapatának kapitánya léphet be. A kapitány más csapat versenyzőjének rajthelyére nem léphet be. Amennyiben a kiírás vagy a versenyt megelőző technikai értekezlet két kapitányra ad engedélyt, közülük egyszerre csak egy tartózkodhat a versenyző rajthelyén. A rajthelyek mögötti folyosóra csak az erre jelzéssel feljogosítottak léphetnek be.
35. A fotóriportereknek, film-, vagy TV operatőröknek csak fényképezés céljából – lehet belépni a szektorba, de csak a versenybizottság és a versenyzők együtteshozzájárulásával.
36.1. A versenyzők kötelesek a kifogott halak élve tartásáról gondoskodni, ezért kerek haltartók esetében legalább 40 cm átmérőjű, szögletes haltartók esetében legalább 50 cm átlójú és 3,5 méter hosszú, aprólyukú szákot kell használniuk. Ha a verseny során a kifogott halak becsült összsúlya a 20 kg-ot meghaladja, akkor a második haltartó használatának megkezdése kötelező, 40 kg elérése után 3. haltartó és így tovább. Egy haltartóban maximum 20 kg hal tárolható. Ha egy haltartóban ettől több hal került tárolásra, a mérlegeléskor csak 20 kg írható be a mérlegelő lapra. Indokolt esetben a verseny szervezője a fenti haltartó szabálytól szigorúbb szabályokat is hozhat. A haltartót a lehetséges legnagyobb hosszában (de legalább 1,5 m hosszúságban) kell a vízbe helyezni.
36.2. A haltartóban semmilyen nehezék nem helyezhető el.
36.3. A halakat a szemgödrükbe nyúlva kiemelni tilos! A halakat kíméletesen kell a horogról leakasztani. Tilos a szándékos ún. rázás, valamint a horog erőszakos kiszakítása. A halak bármilyen megcsonkítását szankcionálni kell.
37. A saját szektort elhagyó, szomszéd szektorban fárasztott halak az eredménybe beszámítanak, akkor is ha a két versenyző zsinórja összeakadt, de a szákolás pillanatáig a két összeakadt szerelék szétvált. Abban az esetben, ha a két összeakadt szerelék külső behatás nélkül nem válik szét a szákolás pillanatáig, akkor a fogott halat, vagy halakat azonnal vissza kell helyezni a vízbe. Ennek be nem tartása, illetve a kétséges halnak a haltartóba való helyezése azt vonja maga után, hogy a haltartószák legnagyobb halát (halait) külön meg kell mérni, súlyukat feljegyezni a mérlegelési lapra. A versenybíró joga, hogy az így fogott halnak az eredménybe való beszámításáról vagy figyelmen kívül hagyásáról döntést hozzon.
38. Az ötödik jelzés arról tájékoztat, hogy már csak 5 perc van a verseny idejéből.
39. A hatodik jelzés a verseny végét jelzi, amikor a horgászkészséget azonnal ki kell emelni a vízből. Csak e jelzés megszólalásáig kifogott hal kerülhet értékelésre. Kifogott halnak tehát az a hal tekinthető, amely a jelzés megkezdésekor már a part vonalán belül, a horgász birtokában van.
40. A mérlegelést legalább 2 főből álló mérlegelő bizottságnak kell végezni. A bizottság egyik tagja a versenybíró. Az egyik bizottsági tag a mérlegelési jegyzőkönyvet vezeti. A mérlegelésig a halakat a versenyzőnek a vízben kell tartani és a haltartó szákban kell hoznia a mérlegeléshez.
41.1. Mérlegeléskor – a 37. pontban szabályozottak kivételével- kizárólag a zsákmány összsúlyát állapítják meg, ettől még kívánságra sem lehet eltérni. Az eredményt grammokban kifejezve, a mérleg pontosságának megfelelően kell feljegyezni.
41.2. A kifogott halakat minden esetben le kell mérlegelni, a kifogott halak mérlegelés előtti visszaengedése tilos!
41.3. Amennyiben a versenybíró úgy ítéli meg, a versenyző köteles a mérlegelés előtt a zsákmányt a szennyeződésektől (pl. hínár, kukorica, csonti etc.) megtisztítani.
42.1. A versenyzőnek a mérlegeléskor jelen kell lennie, a versenydokumentumot aláírásával kell igazolnia, s a mérlegelés befejezéséig a saját rajthelyén belül kell tartózkodnia. A halakat a mérlegelés megkezdéséig a vízben, haltartó szákban kell megtartania, majd a haltartót a mérlegelés megkezdésekor a szektorbíró jelzésére kell kivenni, s a mérlegelést követően, szintén a versenybíró jelzésére a versenyző köteles a halakat óvatosan visszahelyezni a vízbe, és szabadon kell őket bocsátani (kivéve a szervezők által meghatározott eseteket). A horgásznak ellenőriznie kell a mérlegelést, majd a kifogott halak súlyát rögzítő dokumentumot aláírásával igazolnia. A mérlegelést és az annak eredményét rögzítő versenyzői igazolást követően a súlyra vonatkozó semminemű reklamáció nem fogadható el.
42.2. Teríték fényképezésére a halak védelme érdekében kizárólag "soft-mesh" (tehát nem damilos) szákfejben, vagy egyéb esetileg meghatározott, halkímélő tartóban van lehetőség.
43. Az egy szektorba tartozók fogását csakis azonos típusú, a mérlegelés megkezdése előtt bemutatott és hitelesített mérleggel kell és szabad mérni. Ha időközben technikai hiba okán mérleg-, vagy elemcserére lenne szükség, e mérlegek egymással azonosnak minősülnek.
IV. VERSENYBÍRÓK
44. A versenyen a szervezők kötelesek versenybírókat kijelölni, akik a versenybizottság által kijelölt területen kell tartózkodjanak, és figyelemmel kísérik a versenyt.
45. A versenybírók kötelessége a versenyzőket figyelmeztetni az észlelt szabálytalanságokra. Az ismétlődő vagy súlyos szabálytalanságokról kötelesek a versenybizottságot értesíteni. A csapatvezető vagy edző a versenybírónak tehet észrevételt.
46. A versenybizottság minimum 3 maximum 10 tagból áll. Elnöke: az OVHB jelenlévő bármely tagja. Tagjai: az OVHB vagy a versenysport iroda jelenlévő tagjai és a verseny főrendezője vagy rendezői. A technikai értekezleten ismertetni kell azt a helyet vagy telefonszámot, ahol a versenybíróság egy tagja állandóan elérhető.
47. Reklamációt vagy óvást be lehet jelenteni szóban is, de a verseny befejezését követő egy órán belül írásban is be kell nyújtani. Az értékeléssel kapcsolatban, annak közzététele után 30 percig van helye reklamációnak. Valamennyi benyújtott óvás esetén, valamennyi versenyen egységesen 6000 Ft összegű kauciót kell befizetni. Amennyiben az óvást a versenybizottság megalapozottnak találja, a kauciót a reklamáló visszakapja, amennyiben nem, akkor a kaució az OVHB költségvetését illeti. Az óvást csapatversenyeken a csapatvezető, egyéni versenyen a versenyző nyújthatja be.
48. A versenybizottság határozattal intézkedik az óvások elbírálásáról, valamint a bírói bejelentésekről. A versenybizottság határozatai ellen fellebbezést a MOHOSZ Horgászsport Döntőbizottsághoz lehet benyújtani. Versenyzőt kizárni kizárólag a versenybizottság határozatával lehet. A versenybizottság határozatait szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a versenybizottság elnökének szavazata dönt.
49. A MOHOSZ érvényben lévő versenyszabályzatának, valamint az OVHB idevonatkozó határozatainak a technikai értekezleten, valamint a versenybizottság tanácskozásain kéznél kell lennie.
V. SZANKCIONÁLÁS
50.1.Figyelmeztetés a 22.2., 22.4., 24., 26., 27.1., 31., 32., 33., 34., 36.1. és 36.3, és és 42.2. pont megsértésért. Egy versenyző ugyanazon verseny ideje alatti második figyelmeztetése, sárgalapot von maga után.
50.2. Azonnali sárgalapos figyelmeztetést von maga után a 22.1, 23.2., 25., 31., 39., pontok megsértése. Az egy verseny alatt kapott két sárgalap azonnali kizárást von maga után.
50.3 Kizárás a, 22.3., 27.2., 27.3., 28., 29., 30., 36.2., 41.2., és 55. pont megsértéséért illetve az a) pontban felsoroltak ismételt megsértéséért. Az a versenyző, aki a kiírásban meghatározott időpontig nem regisztráltatta magát, a kötelező edzésen nem jelent meg, vagy maga helyett nem állított olyan személyt, aki a kötelező edzést végighorgászta volna, a versenyen nem indulhat.
50.4. A kizárt versenyző a szektorban induló versenyzők számánál 1-gyel nagyobb helyezési számot kap. A szektor többi versenyzője megtartja a versenyben elért helyezési számát. Amennyiben a versenybizottság bármely tagjának vagy tagjainak javaslatára a versenybizottság egy versenyzőt szabálysértés miatt figyelmeztetik (50.1. pont), vagy a versenybíróság - elbírálása szerint - a versenyzőnek sárga lapot ad, ez három évig érvényben marad. Ha a versenyző a három évig érvényben lévő korábbi sárgalap mellé újabb sárgalapot kap, arról a versenyről, ahonnan a második sárgalapot kapta, kizárásra kerül. A sárga lapot kapott versenyzők névsorát az OVHB tartja nyilván és weboldalán teszi közzé. A szabálysértésekről a MOHOSZ Horgászsport Döntőbizottságot értesíteni kell, amely megteszi a szükséges további intézkedéseket (etikai, illetve fegyelmi eljárás). A bizonyíthatóan tudatos szabálysértés súlyosbító körülményként értékelendő. A szabálysértési ügyekben – kizárólagos joggal a MOHOSZ Horgászsport Döntőbizottság dönt, határozatai ellen fellebbezésnek nincs helye.
VI. ÉRTÉKELÉS
51. A versenyeken fordulónkénti rangsorolt értékelést kell készíteni. Az egy szektoron belül (alszektorok alkalmazása esetén egy alszektoron belül) azonos fogási eredményt elérők olyan helyezési számot kapnak, amely az így elérhető helyek átlagával egyenlő. A nullázó versenyzők valamennyien a szektorban helyezési szám nélkül maradt helyezések átlagával azonos helyezési számot kapnak. (Példa: 24 fős szektorban 12 helyezett mellett 12 nullázó, ez utóbbiak mindegyike (13+24):2= 18,5 helyezési számot kap. Egyetlen nullázó vagy a fordulóban részt nem vevő, hiányzó versenyző a szektor legmagasabb rajtszámának megfelelő helyezési számot kap.
52. Csapatértékelésben a fordulók legkisebb helyezési szám összegével rendelkező csapat a győztes. Egyenlőség esetén az összfogási súly dönt. Amennyiben ez is egyenlő, a legjobb egyéni súlyeredmény dönt, és így tovább.
53. Az egyéni versenyek értékelésekor a legkisebb helyezési számmal rendelkező versenyző a győztes. Azonos helyezési szám esetén az összességében fogott halak nagyobb súlya dönt. Ismételt egyenlőség esetén egy fordulóban elért legnagyobb súly dönt (például két azonos helyezési összpontszámot elért versenyző fogása fordulónként: 6+4=10 kg, illetve 3+7=10 kg, nyertes az, aki a 7 kg-os eredményt érte el). További egyenlőség esetén a fordulók összesített rajthelyszámának nagyobb összegével rendelkező a győztes.
54. Az értékelés összeállítását az OVHB egy tagjának jelenlétében kell végezni, aki egyúttal a főrendezővel együtt hitelesíti az eredményt. Aláírása nélkül az eredmény nem véglegesíthető. Az első három helyezett serleg vagy/és érem díjazásban részesül. Eltérő megállapodás híján valamennyi bajnokság eredménylistáját az OVHB megbízottja készíti; a szervezőnek vállalnia kell az e munkát végző tartózkodási költségeit. Az érmeket, serlegeket minden esetben az OVHB biztosítja, s azokat az OVHB jelenlévő képviselője adja át. A hivatalos eredményhirdetésen egy csapat képviseletében maximum 9 fő (TCSOB-n 11 fő) léphet fel a pódiumra az érmek átadására.
VII. HIVATALOS EDZÉS, VERSENYDOKUMENTUM
55. A versenypályán lehetőleg 3 nappal (TCSOB esetében 2 nap) a bajnokság kezdete előtt naponta 10.00 órától biztosítani kell az edzési lehetőséget. Közvetlenül a versenyt megelőző napon a versenypályán az edzést 14.00 óráig, 3 órás forduló esetén 13.00 óráig lehet folytatni, ettől csak az OVHB döntése alapján lehet eltérni. Ezen időpont után a versenypályán nem szabad horgászni, és a versenypályát 16:00-ig el kell hagyni. Ez az edzés minden bajnokságon kötelező, ettől eltérni nem lehet. Csapatverseny esetében az első edzési napon az edzésnapok idejére sorsolással, kell biztosítani a helyeket, egyéni versenyeken a kötelező edzésnapra kell sorsolással biztosítani a helyeket. (esetleg – a két fél közös megállapodásától függően – helycsere lehetséges). Esetleges, az OVHB által elfogadott akadályoztatás esetén a versenyzőnek gondoskodni kell az így megüresedett hely etetéséről.
56. A versenyek két legfontosabb dokumentuma a versenykiírás és a jegyzőkönyv (versenyértékelés). A jegyzőkönyv két része a mérlegelési irat és az eredményösszesítés.
57. A versenyszabályok módosítására csak két, szakágankénti versenyidőszak közötti időben kerülhet sor. Az országos versenyszabályzatnak a FIPSed hivatalos szabályzatával kell lehetőség szerint összhangban lennie.
58. A jelen szabályzatban nem érintett kérdésekben az OVHB állásfoglalásai a mérvadók.
A jelen versenyszabályzatot a MOHOSZ Országos Versenyhorgász Bizottsága 1997. december 17-i ülésén fogadta el. Módosítás: 2016.03.10. Módosítás: 2017.02.23. Módosítás: 2018. 08.30 Módosítás: 2020. 01. 01. Módosítás: 2021. 02.12. Módosítás: 2022. 01.14. Módosítás: 2023. január 24.
