A  MAGYAR ORSZÁGOS HORGÁSZ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA

(a 2000. május hó 26. napján kelt Alapszabály, az időközben bekövetkezett I-II-III-IV-V-VI. sz. módosításokkal  egységes szerkezetbe foglalva)

Verziószám: 12. Elfogadva: 2025. december 12. Kiadva: 2025. december 13.

Hatályos: 2025. december 13.

Változásbejegyzést elrendelő végzés: 16.Pk. 60.734/1989/117. (2026. 02. 24.)

Preambulum

A Magyar Országos Horgász Szövetség Magyarország legnagyobb, hálózatos felépítésű, összetett feladatellátású civil szervezete és az ezen hálózatba tartozó horgászszervezetek egyben a legtöbb állami tulajdonú vízterület felelős halgazdálkodási hasznosítói is. 

A horgászszövetség tevékenysége során ma már a teljes hazai horgász-halgazdálkodási-haltermelési („halas”) szektort, ágazataiként a halgazdálkodást; a horgászturizmust; a haltermelést; a horgászcikk, csali, etetőanyag gyártást és kereskedelmet (horgászipart); az oktatást, a képzést, a kutatás-fejlesztést, az innovációt (tudományos hátteret) támogatja és képviseli, de elsődleges célja és feladata mindenkor a horgászok érdekeinek védelme és képviselete marad.

A halfogás és a halászat több évezredes, a modern értelemben vett horgászat több évszázados, a hazai horgász szerveződés, a szabadidős- és sporthorgászat, valamint a nemzeti horgászsport több évtizedes hagyományai a jelenben, a mindennapok halgazdálkodási, horgászszervezeti tevékenysége során is megkövetelik a múlt ismeretét és tiszteletét, a szakmaiságot és az elhivatottságot, de az átláthatóságot, az együttműködést és a horgász szolidaritást is.

A tiszta víz az élet bölcsője és egyben feltétele. A sokszínű vízi élővilág mindenki által védendő természeti érték. A magyarországi természetes vízterületek döntő része társadalmi tér, komplex hasznosítású és hasznosulású terület, ahol a biodiverzitás, mint az élő természet létezésének eredendő formája még a valóság. Az állami tulajdonú vízterületeken a rendezett vízpart, az ahhoz való szabad hozzáférés közérdek. Az őshonos magyar halállomány nemzeti kincs. Ezen érdekek védelme és értékek megőrzése a közös kötelességünk, s ha e nemes feladathoz a horgászközösség érdemben hozzá tud járulni, akkor gyermekeink érdekében is megalapozhatjuk a jövőnk, benne a sporthorgászat jövőjének biztosítását is.

Ezen felelősség tudatában készült el az Alapszabály és születnek meg a horgászszervezetek, rajtuk keresztül a horgászok tevékenységét, lehetőségeit meghatározó, szabályozó választmányi határozatok is.

***

I. fejezet

1. § Fogalommeghatározások és ezen fogalmak Alapszabályban alkalmazott rövidítései

(1) Jogszabályok

a) Civil törvény: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Ectv.).

b) Halgazdálkodási törvény: a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (atovábbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Hhvtv.).

c) Polgári Törvénykönyv: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Ptk.).

d) Sporttörvény: a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Stv.).

e) Végrehajtási rendelet: a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII.29.) VM rendelet (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Vhr.).

(2) Szervezeti fogalmak

a) Egyesületek: a tagszervezetek tag horgászegyesületei, mint az egyesületi tag horgászok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személyek    (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában együtt: egyesületek).

b) Hazai társszervezetek: a horgászszövetségi célokkal és tevékenységekkel összefüggő feladatkörű, országos hatókörű, horgászszervezetnek nem minősülő magyarországi szövetségek és egyéb szervezetek (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában együtt: hazai társszervezetek).

c) Horgászszervezetek: a Horgászszövetség, valamint annak bírósági nyilvántartásba vett horgász ügyviteli, horgászszervezeti szolgáltatásokat nyújtó, továbbá – horgászvíz hasznosítása esetén –  horgászati célú halgazdálkodást folytató tagszövetségei; cégbíróságnál bejegyzett, horgászati célú haltermelést, továbbá – horgászvíz hasznosítása esetén – horgászati célú halgazdálkodást folytató gazdálkodó szervezet tagja; továbbá a bírósági nyilvántartásba vett horgász ügyviteli, horgászszervezeti szolgáltatásokat nyújtó, továbbá – horgászvíz hasznosítása esetén –  horgászati célú halgazdálkodást folytató tagszövetségi tag egyesületek (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában együtt: horgászszervezetek).

d) Horgászjegy Kft.: a Horgászszövetség kizárólagos tulajdonában álló, a horgászszövetségi szakrendszer fejlesztésére és üzemeltetésére, az állami horgászokmányok kiadásával, azok elektronikus formában történő értékesítésével kapcsolatos közfeladat-ellátás közvetlen informatikai és ügyviteli támogatására létrehozott gazdasági társaság, amely a horgászszövetségi közfeladat-ellátás általános közreműködője (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: közfeladat-ellátást támogató gazdasági társaság).

e) Magyar Országos Horgász Szövetség: a horgászok és a horgászszervezetek országos érdekképviseletét és érdekvédelmét, koordinációját, jogszabályban meghatározott közfeladatait ellátó, bírósági nyilvántartásba vett horgászszervezet, a nemzeti horgászsport országos sportági szakszövetségi szervezete (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Horgászszövetség).

f) Nemzetközi társszervezetek: a horgászszövetségi célokkal és tevékenységekkel összefüggő feladatkörű nemzetközi horgász-, horgászsport-, halgazdálkodási-, horgászturisztikai-, horgászipari-, akvakultúra-, valamint tudományos tevékenységet végző szövetségek és egyéb szervezetek (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában együtt: nemzetközi társszervezetek).

g) Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ: a Horgászszövetség általános ügyintéző és közfeladat-ellátó, irányító és ellenőrző szervezete (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Központ).

h) Szakszövetség: a Horgászszövetség, mint a horgászsport Stv. szerinti országos sportági szakszövetsége (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: szakszövetség).

i) Tagok: a Horgászszövetség tagszövetségei és egyéb, horgászati célú halgazdálkodást folytató speciális jogállású tagjai (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában együtt: tagok).

j) Tagszervezetek: a fővárosi, vármegyei és területi horgászszövetségek, mint horgászszervezetek (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: tagszövetségek).

k) Törvényszék: a Fővárosi Törvényszék, mint a Horgászszövetség bejegyzése és nyilvántartása ügyében illetékes törvényszék (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Törvényszék).

(3) Személyi fogalmak

a) Aktív horgászok: azok a horgászszövetségi szakrendszerben nyilvántartott horgászok, akik az érvényes horgászokmányaik birtokában a tárgyévben a horgászatot gyakorolják vagy gyakorolhatják (atovábbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában együtt: aktív horgászok).

b) Halőrök: a horgászszövetségi szakrendszerben nyilvántartott, társadalmi halőri vagy hivatásos halőri és külön jogszabályban meghatározott rendészeti végzettséggel, helyi, területi vagy országos megbízással rendelkező, a halőri végzettség és megbízás szerinti jog- és hatáskörrel rendelkező horgászok, illetve egyéb, a jogszerű horgászat ellenőrzésére jogszabály alapján megbízott személyek (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában együtt: halőrök).

c) Horgász gondviselők: a horgászszövetségi szakrendszerben nyilvántartott, a Vhr. szerinti gyermek és ifjúsági-, valamint a kiskorú, de felnőtt horgásznak minősülő horgász ügyvitelére vagy annak egyes elemeire a Ptk. szerinti törvényes képviselő (ideértve gyámot is), illetve a nagykorú és cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt álló személyek esetében a gondnok által írásban feljogosított nagykorú és cselekvőképes, aktív horgásznak minősülő személyek (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában együtt: horgász gondviselők).

d) Horgászok: a horgászszövetségi szakrendszerben a horgászati tevékenység szabályainak megismerése, a horgászat kipróbálása, majd a horgászat vagy a rekreációs halászat alkalmi vagy rendszeres gyakorlása céljából nyilvántartott személyek (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában együtt: horgászok).

e) Horgászügyviteli munkatársak: a horgászok ügyintézésének támogatásában, a horgászszövetségi szakrendszer szerződött szolgáltatásainak biztosításában, jogszerű üzemeltetésében a jogszabály, szerződés és a munkakör (megbízás) szerinti felelősséggel eljáró ügyintézők és megbízottak (atovábbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában együtt: ügyviteli munkatársak).

f) Horgászszervezeti vezetők: horgászszervezet önkormányzati szerve vagy ügyintéző szervezete vezetésére, irányítására, illetve szervezeti egység vezetésére megválasztott, megbízott vagy kinevezett, jogszabály, alapszabály, szerződés és megbízás vagy munkakör szerinti felelősséggel eljáró horgászok, illetve egyéb, a feladat ellátásához szükséges-, illetve a Horgászszövetség vagy a horgászszervezet által előírt szakmai képesítésekkel rendelkező személyek (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában együtt: horgászszervezeti vezetők).

g) Tag horgászok: az egyesületekben nyilvántartott, érvényes tagi jogviszonnyal rendelkező horgászok (atovábbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában együtt: tag horgászok).

(4) Egyéb fogalmak

a) Alhaszonbérleti szerződés: az állami vagy többségi állami tulajdonú vízterületek esetében a Horgászszövetség, mint haszonbérlő, olyan alhaszonbérleti díj fizetése és egyéb szerződéses vállalások teljesítése ellenében kötött szerződése, amelyben a halgazdálkodási jog gyakorlását egy horgászszervezet részére határozott időre és meghatározott feltételekkel átengedi (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: alhaszonbérleti szerződés).

b) Általános szerződési feltételek: a Horgászszövetség, illetve a horgászszövetségi szakrendszer szolgáltatásait igénybe vevő magánszemélyek, a szakrendszer  horgászoknak nyújtott szolgáltatásainak biztosításában regisztrációs ügysegédként, bizományosként, forgalmazóként vagy értékesítőként közreműködő horgászszervezetek és értékesítési pontok, valamint a horgászszövetségi szakrendszerben az ezen feladatok ellátása érdekében tevékenykedő horgászügyviteli, halőri és horgászvezetői, továbbá ellenőrzési jogosultságú magánszemélyek részére kiadott olyan rendelkezések, melyekben a tömegesen megkötendő szerződések egyes feltételeit, elemeit a Horgászszövetség Választmánya előre, egyoldalúan meghatározza                         (a    továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: ÁSZF).

c) Bizományosi megbízási szerződés: olyan, ÁSZF alapú szerződés, melyet a Horgászszövetség a tagszövetségekkel köt a papíralapú állami horgászokmányok forgalmazására és kiadására, valamint az azon feltüntetett ESZH elszámolására (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: bizományosi szerződés).

d) Ciklus: a Horgászszövetség két tisztújítása (a tisztségviselői megbízatások általános megújítása) közötti időszakot kijelölő ötévi időtartam (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: ciklus).

e) Egységes szövetségi hozzájárulás: a horgászszövetségi-, valamint a tagszövetségi működés Ectv. szerinti, kiemelten érdekképviseleti és érdekvédelmi feladatainak finanszírozására szolgáló olyan, a horgász által megfizetendő pénzügyi hozzájárulás, melynek mértékét és a Horgászszövetség, valamint a tagszövetség közötti felosztását a Választmány határozza meg azzal, hogy az ESZH megfizetése közvetlenül a díjköteles állami horgászjegy vagy állami halászjegy vásárlásához kapcsolódik (atovábbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: ESZH).

f) ELLENŐR applikáció: a Horgászszövetség kizárólagos tulajdonában álló és a megbízásából üzemeltetett, térítésmentesen letölthető, a nyilvántartott horgászok, illetve a horgász gondviselők és a halőrök esetében a horgászszövetségi szakrendszer adatait felhasználó, illetve oda adatokat biztosító, mobil eszközökre optimalizált online informatikai alkalmazás, amely térerőtől függetlenül alkalmas a nyilvántartási adatok, az érvényes horgászokmányok és az állami horgászvizsga, a horgásznapi jelenléti és az elviteli fogási adatok ellenőrzésére, valamint egyes ellenőrzési megállapítások és intézkedések rögzítésére (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: ELLENŐR applikáció).

g) Forgalmazási szerződés: olyan ÁSZF alapú szerződések, melyeket szerződési típus és tárgy szerint a Horgászszövetség köt tagszövetségekkel vagy egyéb horgászszervezetekkel, tagszövetség a tagszövetségi tag egyesületekkel, illetve az egyesület az értékesítési pontokkal, illetve a Horgászjegy Kft. a horgászszervezetekkel vagy értékesítési pontokkal a horgászokmányok (ideértve a Vhr.-ben meghatározott összevont országos területi jegyrendszer elemeit is) forgalmazására és kiadására vagy biztosítására, valamint az azokon feltüntetett ESZH elszámolására, továbbá – külön feltételek teljesülése esetén –  a tagnyilvántartási és tagdíjfizetési feladatok ellátására (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: forgalmazási szerződés).

h) Halgazdálkodás: a természetes vizek halállományának védelmével, megújításával és hasznosításával összefüggő tevékenységek, valamint az akvakultúra és az egyéb haltermelési tevékenységek gyűjtőfogalma (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: halgazdálkodás).

i) Halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: vízterület).

j) Haltermelés: a Hhvtv. alapján a közös halászati politikáról szóló 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti akvakultúra gyűjtőfogalmon belül valamely halfaj vagy más hasznos víziállat állományának mesterséges módon történő termelése (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: haltermelés).

k) HORGÁSZ applikáció: a Horgászszövetség kizárólagos tulajdonában álló és a megbízásából üzemeltetett, térítésmentesen letölthető, a nyilvántartott horgászok, illetve a horgász gondviselők esetében a horgászszövetségi szakrendszer adatait felhasználó, illetve oda adatokat biztosító, mobil eszközökre optimalizált online informatikai alkalmazás, amely térerőtől függetlenül alkalmas a nyilvántartási adatok, az érvényes horgászokmányok és az állami horgászvizsga hiteles igazolására, a horgásznapi jelenléti és az elviteli fogási adatok rögzítésére (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: HORGÁSZ applikáció).

l) Horgászokmányok: az országosan egységes formátumú, könnyen kezelhető, kiadható és elektronikus formában is forgalmazható horgász okmányrendszer önálló elemeiként az állami horgászokmánynak minősülő Magyar Horgászkártya, állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy, fogási napló, valamint a területi jegy és a kiegészítő jegy (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában együtt: horgászokmányok).

m) Horgászszövetségi szakrendszer: a Horgászszövetség kizárólagos tulajdonában álló és a megbízásából üzemeltetett Egységes Horgász- és Horgászszervezeti Informatikai Szolgáltató és Támogató Szakrendszer (HORINFO), amely a horgászok és a horgász gondviselők, valamint a horgászszervezetek és értékesítési pontok támogatását és az elektronizációt szolgáló online informatikai rendszer (atovábbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: szakrendszer). 

n) Horgászvíz: a Horgászszövetség, illetve az egyéb horgászszervezetek által horgásztatásra vagy horgászati célú haltermelésre hasznosított vagy üzemeltetett, a Hhvtv. szerinti nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy haltermelési létesítmény (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában együtt: horgászvíz).

o) Kiemelt kötelezettségvállalás: a Horgászszövetség Szervezeti és Működési Szabályzatában (atovábbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: SZMSZ) foglaltak szerint minden olyan pénzügyi vagy szakmai jellegű kötelezettség vállalása, amely a szervezet működésére, forrásaira vagy hosszú távú stratégiájára jelentős hatást gyakorol; hosszú távú, visszavonhatatlan kötelezettséget eredményez; a szervezet pénzügyi stabilitását, vagy működését befolyásolhatja; vagy amelynek kockázata kiemelt és értéke meghaladja a 20.000.000 (húszmillió) forintos értékhatárt. 

p) Közfeladat-ellátási szerződés: az Agrárminisztérium és a Horgászszövetség között a Hhvtv. alapján létrejött, a horgászszövetségi közfeladat-ellátás és az abban való közreműködés kereteit meghatározó, valamennyi közfeladat-ellátásban közreműködő horgászszervezetre kötelező érvényű szerződés.

q) Magyar Horgász: a Horgászszövetség által havonta összevontan kiadott horgászmagazin és szakkiadvány (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Magyar Horgász).

r) Operatív feladatellátás: a MOHOSZ Központ mindennapi folyamatos működéséhez szükséges szakmai irányítási tevékenységek összessége, a napi adminisztratív, koordinációs, szervezési, ügyviteli és beszerzési tevékenységek ellátása, a programok, projektek gyakorlati megvalósítása, benne különösen a választmányi és elnökségi döntések végrehajtása, illetve a Központ alapfeladatainak ellátásához és működőképességének fenntartásához szükséges 5 000 000 Ft (ötmillió) forintos értékhatárt el nem érő önálló kötelezettségvállalások és szerződéskötések. 

s) Szervezeti és Működési Szabályzat: a Horgászszövetség Alapszabályának alapján elkészített, kiemelt horgászszövetségi szervezeti szabályozó dokumentum. 

t) Tagszövetségi összesített horgászlétszám: a szakrendszerben a tárgyévet megelőző év zárónapján a tagszövetségnél és annak tagszövetségi tag egyesületeinél nyilvántartott, a tárgyévet megelőző évben állami horgászjegyet vagy állami halászjegyet kiváltó horgászok létszáma (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: tagszövetségi horgászlétszám).

u) Tagszövetségi összesített horgász taglétszám: a szakrendszerben a tárgyévet megelőző év zárónapján a tagszövetségnél és annak tagszövetségi tag egyesületeinél nyilvántartott, a tárgyévet megelőző évben állami horgászjegyet vagy állami halászjegyet kiváltó horgászok létszáma, a gyermek- és az egyesületi tagsággal nem rendelkező külföldi horgászok kivételével (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: tagszövetségi horgász taglétszám).

v) Támogatási szerződés: olyan, pályázati alapú vagy egyedi döntésnek minősülő szerződés, melyet a Horgászszövetség valamely horgászszervezettel a horgászszervezet horgász okmányolással, halgazdálkodással, horgászturisztikával összefüggő feladatellátásának támogatására, illetve a támogatáshoz kapcsolódóan vagy annak feltételeként fejlesztésre, fenntartásra, üzemeltetésre, illetve eszközhasználatra köt (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: támogatási szerződés).

w) Vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: vízhasználat).

 2. § A Horgászszövetség elnevezése, jogállása és alapadatai

(1) A Horgászszövetség teljes elnevezése: Magyar Országos Horgász Szövetség; rövidített elnevezése: MOHOSZ.     

(2) A Horgászszövetség székhelye: 1124 Budapest, Korompai utca 17.

(3) A Horgászszövetség a Ptk., továbbá az Ectv. alapján működő civil szervezet, amely a tagok közös, tartós, jelen Alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Független, demokratikusan szervezett, önkormányzati elven alapuló érdekvédelmi és érdekképviseleti, szakmai szövetség, a Hhvtv. alapján közfeladatot ellátó társadalmi szervezet, valamint a horgászsport vonatkozásában országos sportági szakszövetség, amely tevékenységét a jogszabályok, a közfeladat-ellátási szerződés, valamint Alapszabálya előírásai szerint, önállóan végzi.

(4) A Horgászszövetség országos sportági szakszövetségi feladatellátása során magára nézve kötelezően alkalmazza az Stv. szerinti előírásokat, ide nem értve az országos sportági szakszövetségként történő bírósági nyilvántartásba vételt. 

(5) A Horgászszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete a pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap és nem is fogad el, továbbá európai parlamenti, országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem is támogat.

(6) A Horgászszövetség civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti hatóköre, egyben elsődleges célja és fő tevékenysége szerinti illetékessége: Magyarország.

(7) A Horgászszövetséget az elnök képviseli, képviseleti joga általános és önálló.

(8) A Horgászszövetség hivatalos jelképe, vezető logo-ja a magyar nemzeti zászló színeivel is ékesített, kék alapszínű pajzs alakzatba foglalt, stilizált süllő-ábrázolás, amely a pajzs határvonalát követve felülről és kívülről kiegészül a Horgászszövetség rövidített elnevezésével, illetve kiegészülhet a Horgászszövetség teljes nevével. 

(9) A Horgászszövetség hivatalos pecsétje kör alakban felülről a Magyar Országos Horgász Szövetség felirat, középen a vezető logo pajzs alakzatba foglalt – felülről a rövidített elnevezéssel, alulról a nyilvántartott bélyegzőszám szerinti, megfelelő számozással kiegészített – süllő-ábrázolása, majd alulról – csillagok között – a Budapest felirat.

(10) A Horgászszövetség hivatalos honlapjának címe: www.mohosz.hu

(11) A Horgászszövetséget a Törvényszék tartja nyilván, illetve gyakorolja felette a törvényességi felügyeletet is.

3. § A Horgászszövetség céljai és tevékenységei

(1) A Horgászszövetséget a tagszövetségek a szövetkezésből eredő előnyök kihasználására, érdekvédelmük segítésére, egymás kölcsönös támogatására, önkéntes elhatározásukból hozták létre. 

A Horgászszövetség elsődleges célja a halak és élőhelyeik védelme, kapcsoltan a halgazdálkodás, benne a horgászat és a horgásztatás általános feltételrendszere biztosításának elősegítése, érdekeinek védelme és képviselete. 

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a Horgászszövetség céljai és egyben fontosabb tevékenységei:

a) a Horgászszövetség tagjainak, az egyesületeknek, valamint az egyesületek horgász tagjainak országos érdekképviselete és védelme, a horgászszervezetek tevékenységének támogatása, a horgászszervezetek és a horgászok közötti együttműködés elősegítése, a feladatellátás és a kapcsolatok koordinálása,

b) a horgászat és a horgászsport társadalmi népszerűsítése, a horgászlétszám és az aktív horgászok számának emelése, a sporthorgászat elveinek, a halfogás sportszerűségének, a kulturált vízparti magatartásformáknak széles körű elterjesztése, a kapcsolódó etikai normák kialakítása, megismertetése, fejlesztése,

c) a horgászat és a halgazdálkodás hagyományainak megőrzése és ápolása,

d) a horgászat gazdaságának fejlesztése, a horgászturizmus hatásainak erősítése, horgászati célú halgazdálkodás gyakorlati folytatása az értékmegőrzés fenntartásával, kapcsolódó, fenntartható horgászturisztikai szolgáltatások kialakításával, végzésével, fejlesztésével,

e) a horgászokat és horgászszervezeteket támogató és kiszolgáló szakrendszer folyamatos fenntartása, ennek keretében a szükséges és lehetséges fejlesztési, támogatási, üzemeltetési és ügyfélszolgálati feladatok ellátása,

f) részvétel a hazai és nemzetközi társszervezetek tevékenységében, kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolatok kialakítása, fejlesztése más országok horgászszövetségi célokkal és tevékenységekkel megegyező feladatokat ellátó szövetségeivel és egyéb szervezeteivel,

g) a horgászattal, a természet és a vizek védelmével, az egészséges életmóddal kapcsolatos gyermek- és ifjúságnevelés, ismeretterjesztés, oktatás, a horgász- és a versenyzői utánpótlás biztosításának elősegítése, 

h) elsődlegesen horgászati célú, fenntartható, komplex és ökológiai szemléletű halgazdálkodás, benne a horgásztatás, valamint a szabadidős sporthorgászat és a horgász versenysport szervezése és fejlesztése, egységes belső szabályozása és irányítása,

i) a horgászérdekek hatékony érvényesítése érdekében a halgazdálkodási hasznosítási jogok megszerzése, fenntartása, e jogok birtokában a horgászvizek tartós és felelős hasznosítása, a tagok és az egyesületek segítése e jogok megszerzésében, fenntartásában és gyakorlásában,

j) kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiépítése és fenntartása a horgászvizek és a vízparti területek tulajdonosaival, társhasznosítóival, kezelőivel, a területileg illetékes önkormányzatokkal,

k) a természet és a környezet védelme, a vízpartok rendben tartása, ennek érdekében a horgászat, a horgászsport szervezése és fejlesztése oly módon, hogy annak gyakorlása során a jogos és arányos természet- és környezetvédelmi érdekek lehetőleg ne sérüljenek,

l) a halállományok mennyiségi és minőségi növelése, a telepítésekhez és visszatelepítésekhez őshonos halfajok szaporítása, nevelése, a horgászati célú haltermeltetési, valamint horgászszervezeti halbeszerzési és telepítési támogatási és koordinációs feladatainak ellátása,

m) kedvező és a horgászok számára kedvezményes horgászati feltételek biztosítása a horgászvizeken, a gyermek és ifjúsági horgászok, valamint a fogyatékkal élő és idős horgásztársak kiemelt támogatása,

n) a vízterületek renaturálása, revitalizálása horgászszervezeti vagy külső pályázati forrásból, szakmai partnerségre való törekvéssel, a Horgászszövetség és a horgászszervezetek hasznosításában vagy üzemeltetésében lévő horgászvizek rehabilitációja, a rehabilitációs tevékenység előkészítése és támogatása érdekképviseleti és pályázati eszközökkel,

o) a horgászokmányok rendszerének kidolgozása, fejlesztése, elektronizációja, azok horgászok részére történő szakrendszeri értékesítése, illetve kiadása vagy biztosítása,

p) az állami horgászvizsgával, a vizsgaanyag és a vizsgáztatási rendszer kialakításával és fejlesztésével, a vizsgabizonyítvány kiadásával, a fogási naplóban rögzítendő fogási eredmények és jelenléti adatok feldolgozásával, a haltelepítésekről szóló statisztika elkészítésével, továbbá a horgászszervezeti vezetői, halőri, horgászügyviteli munkatársi, horgászvezetői (quid), sportvezetői, versenyszervezői képzéssel, a horgászsport versenyrendszer fejlesztésével, a versenyek, versenypályák engedélyezésével és minősítésével, valamint a horgászvizek és a horgászati, horgászturisztikai szolgáltatások értékelésével és minősítésével kapcsolatos feladatoknak a horgászszervezetekkel, az oktatási és szakképzési intézményekkel, az illetékes hatóságokkal és hivatalokkal együttműködésben történő ellátása,

q) kedvező, biztonságos és tervezhető horgász ügyviteli, halgazdálkodási, horgászturisztikai, közfeladat-ellátási közreműködői és szakszövetségi partneri működési környezet és elsődlegesen teljesítményalapon támogatott szolgáltatások lehetőségének biztosítása a horgászszervezetek számára,

r) kedvező, értékarányos és átlátható horgász ügyviteli, horgászati, horgászsport, horgászturisztikai és egyéb szolgáltatások lehetőségének biztosítása a horgászok számára.

(3) A Horgászszövetség alapcél szerinti tevékenységként végzi a következőket:

a) érdekvédelmi feladatellátása és agrárminisztériumi stratégiai partnersége keretében a halgazdálkodással-, valamint az egyéb, tevékenységével kapcsolatos jogszabálytervezeteket véleményezi, kezdeményezően lép fel a halvédelmet, a halgazdálkodást és a horgászturizmust érintő jogszabályok, stratégiák, programok és pályázatok előkészítő munkálataiban,

b) a halgazdálkodás, a szervezett horgászat és horgásztatás, a horgászturizmus érdekeinek megfelelő, rendszeres és transzparens érdekegyeztetést végez az illetékes állami-, önkormányzati- és más szervekkel, a hazai társszervezetekkel, valamint az egyéb civil szervezetekkel, társaságokkal, velük tartós partnerségi viszonyt épít,

c) javaslatokkal, kezdeményezésekkel fordul az állami és önkormányzati szervekhez, hatóságokhoz a horgász-, a horgászszervezeti-, a halgazdálkodási és a horgászturisztikai érdekek érvényesítése érdekében, véleményt nyilvánít az ezen területeket érintő térségi, területi és helyi kérdésekben,

d) figyelemmel kíséri a halgazdálkodással, a horgászattal és horgásztatással, a horgászturisztikával, a halegészségüggyel, a természet-, környezet- és vízvédelemmel, a horgásziparral kapcsolatos, valamint az egyesületi élethez kapcsolódó szabályozási és nyilvántartási, pénzügyi-számviteli, valamint jogi kérdéseket és feladatokat, ezekről s a bekövetkező változásokról rendszeres tájékoztatást, s egyben szakmai segítséget nyújt a horgászszervezeteknek,

e) a horgászszervezetek és a horgászok érdekeinek megfelelő, rendszeres tájékoztatási és ismeretterjesztési tevékenységet folytat és szervezi a kölcsönös információcserét,

f) a horgászattal, a halgazdálkodási- és horgászturisztikai-, valamint a horgászathoz kapcsolódó egyéb tevékenységekkel kapcsolatos kiállításokat, fórumokat, bemutatókat, szakkonferenciákat, továbbképzéseket szervez és azokat lebonyolítja, illetve részt vesz azokon,

g) megalkotja a horgászszervezetek helyi horgászrendjére és azon keresztül horgászokra kötelező érvényű Országos Horgászrendet, benne a horgászetikai szabályokat, valamint a helyi horgászrendek elkészítésére irányadó horgászrendi keretszabályokat, 

h) megalkotja a horgászokra és a horgászszervezetekre, a szakrendszer egyéb használóira, illetve az alhaszonbérlői jogviszonyú horgászszervezetekre vagy azok meghatározott körére kötelező érvényű általános szerződési feltételeket, szerződésmintákat, a horgászszervezetekre kötelező érvényű tagszövetségi és egyesületi alapszabályi kereteket.

i) ellátja a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokból rá háruló feladatokat, hasznosítja a horgászvizeket, e feladatai keretében természetvédelmi és környezetvédelmi feladatokat is ellát,

j) ellátja a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiából rá háruló feladatokat, támogatja az Országos Horgászturisztikai Hálózati Program sikeres megvalósítását, 

k) közfeladat-ellátási tevékenysége keretében átlátható, elsődlegesen teljesítményalapú, pályázati formában megvalósuló támogatási rendszert és a jogszerű, átlátható, hatékony felhasználás biztosítása érdekében a támogatási rendszert kiegészítő ellenőrzési rendszert üzemeltet,

l) a tógazdaságaiban, haltermelő egységeiben, egyéb horgászati célú haltermelésre kijelölt vízterületein horgászati célú haltermelést folytat, gondoskodva a hasznosításába tartozó vízterületeken a megfelelő mennyiségű, minőségű és fajtájú hal utánpótlásáról, a halasításokról, a Horgászszövetség által tenyészett tájfajták, valamint az őshonos halfajok fenntartásáról és e tevékenység fejlesztéséről,

m) monitorozza, koordinálja és ellenőrzi a horgászszervezetek haltelepítéseit, támogatja az őshonos halfajok és fajták telepítését és visszatelepítését, illetve állományuk erősítését,

n) gondoskodik a tulajdonában, hasznosításában vagy üzemeltetésében lévő horgászvizek hatékony halőrzéséről, a horgászat szabályainak betartásáról, ennek érdekében együttműködik a halgazdálkodási hatósággal és a rendvédelmi-, valamint a vízügyi igazgatás szerveivel, a helyi önkormányzatokkal, a polgárőrség illetékes szerveivel,

o) a tulajdonában, vagyonkezelésében vagy üzemeltetésében lévő ingatlanokat, tárgyi eszközöket elsődlegesen horgászati, horgászturisztikai célra, illetve a horgászati célú haltermelési feladatok támogatásának céljára hasznosítja,

p) nemzetközi kapcsolatokat létesít és tart fenn, s azokat a horgászszervezetek és a horgászok javára hasznosítja,

q) szakszövetségként az Stv. előírásainak megfelelve szervezi és irányítja a horgászsporttal, annak utánpótlás nevelésével, a szabadidősport szervezésével, valamint a fogyatékkal élők sportjával kapcsolatos hazai tevékenységet, biztosítja a horgászsport nemzetközi képviseletét,

r) szervezi az országos gyermek-, ifjúsági- és szabadidős sporthorgászatot, e feladat megvalósítása keretében gyermek- és ifjúsági táborokat, vetélkedőket, halfogó és más versenyeket rendez és támogat,

s) támogatja és elősegíti a horgászati, halgazdálkodási, horgászturisztikai ismeretek terjesztését és a horgászszervezeti érdekvédelmi-érdekképviseleti-, közfeladat-ellátási tevékenység, a horgászsport események és eredmények megismertetését, ennek érdekében kiadja a Magyar Horgászt és az egyéb horgászszövetségi kiadványokat, üzemelteti a Horgászszövetség egyéb, szakrendszeren kívüli elektronikus közösségi információs felületeit. 

(4) A Horgászszövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységként végzi a következőket:

a) a tulajdonába, résztulajdonába, hasznosításába tartozó ingatlanok (szolgáltatási pontok, horgásztanyák, horgászboltok és egyéb létesítmények) turisztikai, vendéglátó célú üzemeltetése vagy bérbeadása,

b) a tulajdonába, résztulajdonába, hasznosításába tartozó horgászkikötők, víziállások és horgászsport versenypályák, kiépített horgászhelyek, az itt létesített kikötő- és horgászhelyek bérbeadása,

c) a vízparti horgászturisztikai és horgászati, valamint kapcsolt kereskedelmi szolgáltatást nyújtó eszközök (csónakok, kerékpárok, sátrak, camping- és horgászcikkek, jegy- és italautomaták stb.), kihelyezése, bérbeadása,

d) a halgazdálkodást, a vizek és vízpartok gondozását, a vízparti infrastruktúra karbantartását segítő eszközök bérbeadása,

e) egyes, nem jogszabály vagy választmányi határozat alapján biztosított halgazdálkodási, horgászturisztikai szolgáltatások nyújtása, azok értékesítése, képzések, oktatások szervezése és lebonyolítása,

f) a Magyar Horgászban és egyéb kiadványokban szolgáltatások és hirdetési felületek értékesítése,

g) a szakrendszeri elektronikus felületeken szolgáltatások és hirdetési felületek értékesítése,

h) a halgazdálkodással, horgásztatással és horgászattal, horgászturisztikával, horgásziparral, tudományos és kutatási eredményekkel, víz- és környezetvédelemmel, összefüggő könyvek, kiadványok, termékek (kisfilmek, videók, könyvek, poszterek, térképek, emléktárgyak, egyéb használati tárgyak és termékek) készítése és értékesítése, webáruház üzemeltetése,

i) a horgászszövetségi tógazdasági, valamint szerződött haltermeléséből származó, közvetlen hasznosítású horgászvizek telepítési szükségletein felüli haltételek elsődlegesen horgászszervezeteknek történő piaci értékesítése, illetve az értékesítés támogatása.

(5) A Horgászszövetség az Alapszabályban foglalt célok megvalósításához szükséges gazdasági feltételek biztosítása érdekében, az ügyintéző szervezetével ellátott gazdasági-vállalkozási tevékenységen túl:

a) gazdasági társaságot alapíthat,

b) tulajdonosa, tagja lehet gazdasági társaságnak,

c) egyéb gazdasági-vállalkozási tevékenységet is elláthat.

(6) A horgászokmányok kiadásával, azok elektronikus formában történő forgalmazásával kapcsolatos horgászszövetségi közfeladat-ellátás közvetlen informatikai és ügyviteli támogatására közreműködőként kizárólag a Horgászszövetség közfeladat-ellátást támogató gazdasági társasága bízható meg. 

(7) A közfeladat-ellátást támogató gazdasági társaság adózott eredményét (nyereségét) csak a horgászszövetségi közfeladat-ellátásba és annak informatikai és ügyviteli támogatásába, fejlesztésébe forgathatja vissza.

(8) A gazdasági-vállalkozási tevékenységre, a horgászszövetségi tulajdonban, résztulajdonban lévő gazdasági társaságokra vonatkozó további, alapvető rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg.

4. § A Horgászszövetség közfeladat-ellátása

(1) A Hhvtv. alapján a Horgászszövetség közfeladatokat ellátó társadalmi szervezet, amely közfeladatait a Hhvtv. és a Vhr., valamint a közfeladat-ellátási szerződés előírásai alapján meghatározott személyi és szervezeti-, valamint tevékenységi körre kötelező érvénnyel vagy jogszabályban, választmányi határozatban külön meghatározott esetekben a közfeladat-ellátással érintett, illetve halgazdálkodásra jogosult horgászszervezet hozzájárulása esetén látja, láthatja el.

(2) A Horgászszövetség közfeladatait kizárólagos joggal látja el. 

(3) A Horgászszövetség közfeladatait a Központ által kiadott közfeladat-ellátási és támogatási jegyzék (közfeladat-leltár) tartalmazza.

(4) A közfeladat-leltár horgász és horgászszervezeti ügyvitel, nyilvántartás; állományvédelem és állománypótlás; halőrzés; utánpótlás-nevelés és oktatás, általános ismeretterjesztés; horgászsport; vízminőség- és környezetvédelem; valamint horgászturisztika fejezetekre, azon belül közfeladat-azonosító számokra és alszámokra tagolódik.

(5) A közfeladat-leltár szerinti közfeladatok támogatását elkülönített pénzalapok (Horgász Utánpótlás-nevelési és Oktatási Program; Halőri Eszközbeszerzési és Flottafenntartási Alap; Halgazdálkodást Támogató Eszközbeszerzési Alap; Ügyviteltámogatási és Szolgáltatásfejlesztési Alap) és támogatási jogcímek (Állománypótlási és Fejlesztési Célelőirányzat; Kiemelt Rendezvények Célelőirányzata; Beruházási és Eszközbeszerzési Célelőirányzat) biztosítják.

(6) A közfeladatok ellátásának pénzügyi fedezetét, a feladatellátás rendjét és a közfeladatokra biztosított pénzeszközök felhasználásának jogcímeit, továbbá a lehetséges horgászszervezeti és a közfeladat-ellátásban érintett vízterületek körét a Hhvtv. és a Vhr., valamint a közfeladat-ellátási szerződés alapján a Központ határozza meg azzal, hogy a Horgászszövetség közfeladat-ellátási bevételei alapjául szolgáló díjak mértékét – a Horgászszövetség javaslatára is figyelemmel – a Vhr. határozza meg.

(7) A Központ kiemelt feladata a Horgászszövetség közfeladat-ellátási bevételeiből a létrehozott pénzalapok és támogatási jogcímek keretein belül egy olyan, átlátható és költséghatékony központi horgászszövetségi támogatási rendszer kialakítása és működtetése, melynek segítségével a támogatási rendszerbe bevonható források priorizált, feladat- és teljesítményarányos, valamint a szükségletek oldaláról kiegyenlítő felhasználása, egyben a horgászszervezetek, társszervezetek közötti forrásallokáció is folyamatosan biztosítható.

(8) A Horgászszövetség közfeladat-ellátást támogató gazdasági társasága az állami horgászokmányok kiadásával, azok elektronikus formában történő értékesítésével kapcsolatos közfeladat-ellátás közvetlen informatikai és ügyviteli támogatására kizárólagosan jogosult. A horgászok és a horgászszervezetek felé nyújtott támogatás kiemelten a szakrendszer, a HORGÁSZ és az ELLENŐR applikációk üzemeltetésével és fejlesztésével, valamint a Központi Ügyfélszolgálat működtetésével valósul meg. 

(9) A Horgászszövetség közfeladat-ellátást támogató gazdasági társasága által ellátott egyéb feladatokat az SZMSZ határozza meg.

(10) Az állami horgászokmányok kiadása, a papíralapú fogási naplóban rögzített horgásznapok és fogások statisztikai feldolgozása, valamint az állami horgászvizsga lebonyolítása tárgyában a Központ által e feladatokra megbízott horgászszervezetek közreműködőnek minősülnek.

(11) A Horgászszövetség a Ptk. általános szabályai szerint a közreműködői teljesítéséért úgy felel, mintha saját maga teljesített volna azzal, hogy a nem, vagy nem megfelelő teljesítés kezelhetősége érdekében köteles olyan – a Horgászszövetség közfeladat-ellátást támogató gazdasági társaságára is kiterjedő – belső szabályzatot, kötelmi rendszert alkotni, melynek alkalmazásával a közreműködő szervezetek közfeladat-ellátásához kapcsolódó tevékenységét korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megszüntetheti, a tevékenység ellátását vagy felügyeletét határozatlan időtartamra magához vonhatja vagy a tevékenység ellátására, illetve felügyeletére más közreműködőt jelölhet ki, valamint a felszólításra sem teljesítő közreműködő által hasznosított alhaszonbérleti jogviszonyú halgazdálkodási vízterület alhaszonbérleti szerződését azonnali hatállyal, kártalanítási kötelezettség nélkül felmondhatja, a jogszerű állapotot egyoldalúan visszaállíthatja, az ehhez szükséges intézkedéseket önállóan megteheti, továbbá a kötelezettségek pénzügyi teljesítéshez szükséges, okmánykiadásból származó bevételeket zárolhatja, illetve a nem, vagy nem megfelelő teljesítés esetére részükre kötbért állapíthat meg.

(12) A Horgászszövetség a nem, vagy nem megfelelő közreműködői teljesítés esetén a közfeladatok támogatására szolgáló elkülönített pénzalapokból való kifizetéseket, támogatásokat határozatlan időtartamra felfüggesztheti, nem szerződés szerinti felhasználás vagy fel nem használás esetén azokat, illetve a támogatással biztosított eszközöket visszakövetelheti, a hatályban lévő szerződéseket azonnali hatállyal, kártalanítási kötelezettség nélkül felmondhatja, valamint kötbért állapíthat meg.

(13) A (10) bekezdés szerinti megbízott horgászszervezetek értékesítési pontjai nem minősülnek közreműködőknek, így ezen horgászszervezetek értékesítési pontjaik tevékenységéért egyetemlegesen felelősek.

(14) A Horgászszövetség közfeladat-ellátási tevékenységét az egyéb tevékenységei nem veszélyeztethetik és a Központ folyamatosan köteles biztosítani a minőségi és átlátható közfeladat-ellátási tevékenységéhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

(15) A Horgászszövetség közfeladat-ellátásával kapcsolatos további előírásokat a Hhvtv., illetve az e törvény előírásai alapján megkötött közfeladat-ellátási szerződés határozza meg.

(16) A közfeladat-ellátásra vonatkozó további rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg.

5. § A Horgászszövetség szakszövetségi feladatellátása

(1) A Horgászszövetség a magyarországi horgászsport, mint sportág bejegyzett sportszövetsége.

(2) A Horgászszövetség a sportág nemzeti sportszövetségi feladatait kizárólagos jelleggel látja el.

(3) A sportágban országos bajnokságot kizárólag a Horgászszövetség, területi bajnokságot kizárólag tagszövetség rendezhet.

(4) Az Stv. előírásai szerint szakszövetség – egyéb feltételek mellett – csak az a szervezet lehet, amelynek legalább tíz, az adott sportágban tevékenykedő sportszervezet a tagja. 

(5) A Horgászszövetség sportszervezeti rendszerében a tagszövetségek az Stv. szerinti sportszövetségnek minősülnek.

(6) A sportág versenyrendszerében részt vevő tagszövetségi tag egyesületek sportegyesületnek minősülnek, illetve minősülhetnek, s a sportszövetségek útján csatlakoznak a szakszövetséghez, ezáltal így valósul meg az Stv. szakszövetségi tagságra vonatkozó feltétele.  

(7) A sportág versenyrendszerében kizárólag az Stv. szerinti amatőr sportolók (versenyzők) szerepelhetnek. Minden országos bajnokságon induló amatőr sportoló –életkora alapján a személyére irányadó, a horgászat gyakorlásának lehetőségére vonatkozó személyi feltételek teljesítése mellett – versenyzői engedély kiváltására is kötelezett.

(8) A Horgászszövetség a Központ által folyamatosan köteles biztosítani a minőségi és átlátható szakszövetségi tevékenységhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

(9) A Horgászszövetség szakszövetségi feladatait, versenyrendszerét és a feladatellátásra vonatkozó további rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg.

(10) A Horgászszövetség szakszövetségi felépítését és irányítását a Központ által kiadott szervezeti felépítési ábra tartalmazza.

6. § A Horgászszövetség vagyona és gazdálkodása

(1) A Horgászszövetség alapcél szerinti és gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytatva a vagyonával és a bevételeivel éves költségvetése alapján, önállóan gazdálkodik az Alapszabályában meghatározott céljai megvalósítása és feladatai ellátása érdekében, tartozásaiért a saját vagyonával felel.

(2) A Horgászszövetség gazdasági-vállalkozási tevékenysége csak a Horgászszövetség céljai megvalósítása érdekében, a közfeladat-ellátást nem veszélyeztetve folytatható.

(3) A tagok a Horgászszövetség tartozásaiért – a már befizetett, illetve esedékes tagdíjon, valamint választmányi határozatban, illetve alhaszonbérleti, bizományosi, forgalmazási, támogatási szerződésben előírt egyéb tagi pénzügyi kötelezettségen túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.

(4) A Horgászszövetség vagyonát az Ectv. szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja. A Horgászszövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartania.

(5) A Horgászszövetségnek a közfeladat-ellátási, illetve szakszövetségi tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartania.

(6) A Horgászszövetség bevételeinek forrásai:

a) a tagdíjak és az ESZH központi bevételi hányada,

b) az alhaszonbérleti díjak és a halgazdálkodással kapcsolatos horgászszövetségi szolgáltatások díjai, jutalékai,

c) a közvetlen halgazdálkodási hasznosítással és a horgászati célú haltermeléssel, haltermeltetéssel kapcsolatos bevételek,

d) a Magyar Horgászkártya díjbevétele,

e) az állami horgászokmányok közfeladat-ellátás pénzügyi fedezetét biztosító átengedett bevételei, és horgászszervezeti okmányok az egyéb horgászokmányok kiadásával, biztosításával, értékesítésével kapcsolatos bevételek, valamint az e tevékenységekkel kapcsolatos egyes horgászszövetségi és közfeladat-ellátást támogató gazdasági társasági szolgáltatások díjai és jutalékai,

f) a horgászszövetségi összevont országos területi jegyrendszer bevételei, költségtérítései, 

g) jogszabály alapján, pályázat útján, valamint egyedi döntéssel, illetve normatív módon kapott hazai költségvetési támogatások, sporttámogatások,

h) a szakszövetségi „Magyar Csapat” („Team Hungary”) céltámogatási rendszer befizetései, mint a horgászsport bevételei,

i) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege,

j) hazai vagy nemzetközi szervezettől, társszervezettől kapott támogatások, költségtérítések,

k) az Európai Unió költségvetéséből, alapjaiból, pályázataiból juttatott támogatások,

l) az Alapszabály szerinti gazdasági-vállalkozási tevékenységekből, a kezelt ingatlanok, horgászvizek nem halgazdálkodási jellegű, vagy azt kiegészítő hasznosításából származó bevételek, díjak, jutalékok,

m) a horgászszövetségi tulajdonban, résztulajdonban lévő gazdasági társaságok előírt befizetései, 

n) befektetési tevékenységből származó és pénzforgalmi jellegű banki bevételek,

o) egyéb, Alapszabály szerint be nem sorolt bevételek.

(7) A Horgászszövetség az állami horgászokmányok kiadásával, biztosításával, értékesítésével kapcsolatos egyes bevételeit a közfeladat-ellátást támogató gazdasági társaság részére, a szakrendszeri feladatellátás pénzügyi fedezetének biztosítására – cél szerinti felhasználási és tételes elszámolási kötelezettség előírása mellett – átengedheti.

(8) A Horgászszövetség vagyonának alkotóelemei:

a) ingatlan- és ingó vagyon,

b) készletek (saját termelésű, vásárolt),

c) üzletrészek, vagyoni értékű jogok,

d) követelések,

e) állampapírok és értékpapírok,

f) folyószámlákon lévő pénzösszegek, bankbetétek, 

g) készpénz.

(9) A Horgászszövetség kiadásainak, ráfordításainak elsődleges csoportosítása:

a) az alapcél és az egyéb célok szerinti tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek,

b) a gazdasági-vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,

c) a közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó költségek,

d) a szakszövetségi feladatellátáshoz kapcsolódó költségek,

e) a Horgászszövetség szerveinek, szervezeteinek, egyéb testületeinek a)-d) pontok szerinti, illetve fel nem osztható működési költségei, 

f) az a)-e) pont szerinti tevékenységekhez, vagy azok egy részéhez egyaránt használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,

g) egyéb, Alapszabály szerint be nem sorolt költségek.

(10) A Horgászszövetség bevételeit és kiadásait a Központ által meghatározott fejezeti rendszerben is elkülöníti, mely fejezetek a Horgászszövetség információs szükségleteinek megfelelően alfejezetekre, jogcímekre alábonthatók.  

(11) A Horgászszövetség közfeladat-ellátással kapcsolatos bevételeiről és kiadásairól a közfeladat-ellátási szerződésben meghatározott szerkezetben, évente önálló költségvetési beszámolót köteles készíteni.

(12) A Horgászszövetség a bevételeit és a kiadásait a számvitelről szóló törvény, valamint az egyéb számviteli jogszabályi előírások szerint tartja nyilván. A Horgászszövetségnek a (9) bekezdésben meghatározott közvetett költségeit, ráfordításait (kiadásait) az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, a tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani. A Horgászszövetség a tevékenységével összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veszi figyelembe.

(13) A Horgászszövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdálkodási-vállalkozási tevékenységét, az ebből származó eredmény megállapítását kiemelten a civil szervezetek, illetve közhasznú szervezetek gazdálkodásáról, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló, valamint számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabályok alapján végzi.

(14) A Horgászszövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott cél szerinti tevékenységére fordítja. A Horgászszövetség csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti és közfeladat-ellátási, valamint szakszövetségi tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. A Horgászszövetség önkormányzati szerveinek és ügyintéző szervezetének közös feladata a működőképesség fenntartása és fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

II. fejezet

7. § A Horgászszövetség tagjai, a tagi jogviszony keletkezése és megszűnése

(1) A horgászszövetségi tagsági jogviszony írásos tagfelvételi kérelem alapján, a kérelemnek a Választmány által történő határozati elfogadásával jön létre. A tagok személyére vonatkozó adatok nyilvánosak. 

(2) A Horgászszövetség tagja lehet:

a) tagszövetségként az Ectv. alapján alakult, a területileg illetékes törvényszéken nyilvántartásba vett horgász egyesületek szövetsége, ha azt legalább tíz egyesület hozta létre és a tagszövetségi horgászlétszám alapján a szervezet legalább tízezer horgászt képvisel (kivételt képeznek a jelen Alapszabály hatályba lépése előtt már felvett tagszövetségek),

b) speciális jogállású tagként az a bejegyzett tevékenységeként halgazdálkodási, haltermelési vagy horgászturisztikai feladatokat ellátó gazdasági társaság, amely e tevékenységét országos vagy több régióra kiterjedő hatókörrel-, illetve jelentőséggel fejti ki,

c) különleges jogállású tagként az a nem horgászati-, horgásztatási-, halgazdálkodási-, haltermelési- vagy horgászturisztikai céllal létrehozott jogi személyiségű civil szervezet vagy gazdasági társaság, amely tevékenységét a horgászszövetségi célokkal, tevékenységekkel összefüggésben és összhangban országos vagy több régióra kiterjedő hatókörrel-, illetve jelentőséggel fejti ki.

(3) A tagszövetségek közül a kizárólag rekreációs célú halászatot folytató kishalászok országos érdekképviseletét ellátó szervezetre a (2) bekezdés a) pontjának egyesületi számra és tagszövetségi horgászlétszámra vonatkozó minimum előírása nem alkalmazható.

(4) A speciális jogállású tagok száma nem haladhatja meg a tagszövetségek számát.

(5) A különleges jogállású tagokra az Ectv. pártoló tagságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(6) A tagfelvételi kérelmet az Elnökséghez kell benyújtani, melyhez a kérelmező szervezeti jogállása, cégformája szerint csatolni kell:

a) a nyilvántartásba vételről szóló törvényszéki (bírósági) vagy cégbírósági végzést, 

b) a hatályos alapszabályt vagy alapító okiratot,

c) a csatlakozási szándékot kimondó határozatot vagy döntést,

d) állami vagy önkormányzati tulajdonú-, illetve többségi tulajdonú gazdasági társaság esetén a tulajdonosi hozzájárulást,

e) a horgászszövetségi tagság feltételeinek megismeréséről és azok elfogadásáról szóló, a Központ által meghatározott tartalmú nyilatkozatot.

(7) A tagsági jogviszony megszűnik: 

a) a tag kilépésével, 

b) a tagsági jogviszony Horgászszövetség általi felmondásával,

c) a tag Választmány általi kizárásával,

d) a tag jogutód nélküli megszűnésével (törlés).

(8) A Horgászszövetségből a naptári év utolsó napjával lehet kilépni. A kilépési szándékot legkésőbb a tárgyév szeptember 30. napjáig, írásban kell bejelenteni az Elnökség felé. 

(9) Annak a tagnak, amely a (2) bekezdésben, illetve a horgászszervezeti működési minimumfeltételekre vonatkozó választmányi határozatban meghatározott feltételeket a Központ írásos felszólítására, az abban meghatározott határidőn belül nem teljesíti, a Horgászszövetség a tagsági jogviszonyát harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról a Horgászszövetség Választmánya dönt. 

(10) A tag a Horgászszövetségből akkor zárható ki, ha:

a) a Horgászszövetség céljait és érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsít, sérti vagy veszélyezteti a Horgászszövetség céljainak megvalósítását, jogos érdekeit, Alapszabály szerinti tevékenységének, közfeladatainak ellátását,

b) a jogszabályokkal vagy Horgászszövetség Alapszabályával és a tagokra, a horgászszervezetekre vagy a horgászokra kötelező érvényű egyéb határozataival ellentétes tevékenységet folytat, a Horgászszövetség Alapszabályát, illetve egyéb választmányi határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít,

c) a választmányi határozatban megállapított vagy szerződésben vállalt kötelezettségeit – különösen közfeladat-ellátási közreműködői kötelezettségeit – felszólításra sem teljesíti,

d) tagdíjfizetési és egyéb befizetési vagy elszámolási kötelezettségének nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget,

e) olyan etikai normasértést tanúsít, amely alapján tagsági jogviszonya nem tarható fenn.

(11) A (10) bekezdés a)-d) pontokban meghatározott tagi magatartásból eredő, a Horgászszövetségnek okozott vagyoni és nem vagyoni károkért az ezeket megvalósító tag teljes körű kártérítési felelősséggel tartozik a Horgászszövetség felé.

(12) A kizárási eljárást bármely önkormányzati szerv, tag, valamint – Alapszabály szerinti eljárását követően – az Etikai és Egyeztető Bizottság, illetve a Horgászszövetség vezető tisztségviselője egyaránt kezdeményezheti. A tagot a Horgászszövetségből kizárni csak a jelen Alapszabályban meghatározott eljárást követően lehet.

(13) A (10) bekezdés a)-e) pontokban meghatározott tagi magatartás észlelése esetén a Választmány határozattal elrendeli a kizárási eljárás megindítását és lefolytatását, melyről az eljárás alá vont tagot írásban értesíteni kell, az átvételt is igazoló módon történő kézbesítéssel. A kizárási eljárás megindításának és lefolytatásának elrendeléséről szóló értesítést az erről szóló határozat meghozatalát követő 8 napon belül kell postára adni az eljárás alá vont tag részére. Az eljárás alá vont tag az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül küldheti meg észrevételeit, álláspontját igazoló dokumentumait, adatait az Elnökségnek, bizonyítási eszközzel élhet (pl. okirat bemutatása, tanú meghallgatása), illetve kérheti képviselői személyes meghallgatásának biztosítását.  

(14) A kizárási eljárást az Elnökség folytatja le, melynek eredménye alapján tesz javaslatot a Választmánynak a kizárási eljárás megszüntetésére, felfüggesztésére vagy a tag kizárására. A kizárási eljárás során biztosítani kell a tagnak, hogy megismerje az eljárás alapjául szolgáló okokat, tényeket és védekezését, bizonyítékait előadhassa. Amennyiben a kizárási eljárás során újabb dokumentum, adat, egyéb bizonyíték bekérésére van szükség, azt az Elnökség az ezek beszerzéséhez szükséges idő figyelembevételével, megfelelő határidő megadásával kéri be az eljárás alá vonttól, vagy más személytől. Akinek személyes meghallgatására a kizárási eljárás során szükség van, illetve akinek a meghallgatását az eljárásban kérik azt az Elnökség a meghallgatás helyszínének, pontos időpontjának megjelölésével meghallgatásra megidézi. Az idézésben fel kell tüntetni, hogy a meghallgatott tanúként, vagy az eljárás alá vont tag képviseletében köteles a meghallgatáson megjelenni. Az idézést úgy kell az átvételt is igazoló módon kézbesíteni, hogy azt a meghallgatott a meghallgatást megelőző legalább 8 nappal megkapja. A határidőbe a kézhezvétel napja nem számít bele. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatás helyét, időpontját, a meghallgatást végzők, és a meghallgatott nevét és azt, hogy milyen minőségben került sor a meghallgatására. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell még a feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat, és azt, amit még a meghallgatott jegyzőkönyvbe kíván mondani, valamint a meghallgatáson részt vevők aláírását. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghallgatott által előtárt, az üggyel kapcsolatos dokumentumokat. A kizárási eljárás lezárásaként az Elnökség döntési javaslatot terjeszt be a Választmány felé. A tag védekezési, bizonyítási mulasztása, meghallgatási távolmaradása a javaslattételt nem akadályozza.

(15) A kizárással kapcsolatos döntést a Választmány kizáró határozatával hozza meg, melyet az átvételt is igazoló módon, 8 napon belül kell postára adni az érintett tagnak, továbbá a kizárást indítványozónak. A tag védekezési, bizonyítási mulasztása, meghallgatási távolmaradása a döntéshozatalt nem akadályozza. A kizáró határozatban köteles a Horgászszövetség a tagot a kizárás indokairól, az annak alapjául szolgáló tényekről és bizonyítékokról, valamint a jogorvoslati lehetőségekről tájékoztatni. A Választmány kizáró határozata ellen a kizárt tag a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a Törvényszékhez. A kereset indításra nyitva álló 30 napos határidőbe a kézhezvétel napja nem számít bele.

(16) Kézbesítési vélelem: amennyiben az idézett az idézést, vagy a tag a kizárási eljárás elrendeléséről szóló értesítést, a kizárási eljárás során szükséges közbenső felhívást, értesítést, illetve a kizárás tárgyában hozott határozatot a másodszori kézbesítésre sem veszi át, azokat kézbesítettnek kell tekinteni mindaddig, míg az idézett, vagy a kizárási eljárás alá vont tag kétséget kizáró módon nem igazolja, hogy az idézést, az értesítést, a felhívást, illetve a határozatot rajta kívülálló, el nem hárítható ok miatt nem tudta átvenni.

(17) Kizárás esetén a tagi jogviszony az erről szóló választmányi határozat meghozatalával, az abban meghatározott időpontban szűnik meg, Törvényszék előtti megtámadás esetén pedig a törvényszéki határozat jogerőre emelkedésével.

(18) A tag megszűnése, továbbá megszűnésének megállapítása, feloszlatása vagy felszámolása esetén a horgászszövetségi tagsági jogviszony a döntést megalapozó, a tag alapszabálya, alapító okirata szerinti határozat vagy egyéb – törvényszéki, cégbírósági, hatósági – határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg szűnik meg, a törlést megállapító választmányi határozattal. 

(19) A tagi jogviszony megszűnése esetén a tag részéről a Horgászszövetségnek már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők.

8. § A horgászszövetségi tagságból eredő jogok és kötelezettségek

(1) A tagszövetség jogosult:

a) a horgászszövetségi és tagszövetségi alapszabályoknak megfelelően a hivatalból választmányi tagsággal rendelkező, illetve megválasztott küldöttek útján részvételre a Választmány munkájában, választás, megbízás, illetve delegálás útján tagszövetségi képviseleti részvételre a Horgászszövetség egyéb szerveinek, szervezeteinek, szakmai testületeinek munkájában,

b) javaslatok, indítványok előterjesztésére, tájékoztatás igénylésére a Horgászszövetség tevékenységével kapcsolatban,

c) konkrét, a tagszövetséget érintő ügyekben érdekvédelem-, illetve érdekvédelmi képviselet igénybevételére a Horgászszövetségtől,

d) tanácsadás igénybevételére a horgászszervezeti halgazdálkodási-, horgászturisztikai-, közfeladat-ellátási közreműködői-, pénzügyi- és egyéb ügyviteli feladatok szervezéséhez, kötelezettségek teljesítéséhez,

e) a Horgászszövetség tagszövetségek számára általánosan biztosított szolgáltatásainak igénybevételére, a horgászszövetségi rendezvényeken való részvételre,

f) a Horgászszövetség közfeladat-ellátásában való közreműködésre,

g) a horgászsport országos szakszövetségi versenyrendszerében történő részvételre,

h) szerződéskötési jogosultság esetén a Horgászszövetséggel alhaszonbérleti, bizományosi, forgalmazási, támogatási szerződések megkötésére és a szerződések szerinti-, valamint külön megállapodás alapján az állami horgászvizsga lebonyolítási feladatok ellátására,

i) részvételi jogosultság esetén a Horgászszövetség meghirdetett pályázatain történő részvételre, normatív támogatásainak igénylésére és a megítélt támogatások felhasználására, igénybevételére,

j) a tagszövetség egyesületeiben nyilvántartott horgászok számára kialakított kedvezményes horgászszövetségi horgászati és szolgáltatási lehetőségek igénylésére.

(2) A tagszövetség köteles:

a) a jogszabályok, horgászszövetségi szabályok, a Horgászszövetség Alapszabályának, SZMSZ-ének, általános szerződési feltételeinek, az alhaszonbérleti, bizományosi, forgalmazási, támogatási szerződések rendelkezéseinek, kapcsoltan a Választmány-, valamint az Elnökség határozatainak betartására, a választmányi ülésekre küldöttei biztosítására,

b) az Alapszabályát a Horgászszövetség Alapszabályának, valamint a Választmány határozatainak rendelkezéseivel összhangban, soron következő köz- vagy küldöttgyűlésén módosítani, azt karbantartani,

c) a Horgászszövetség eredményes működésének előmozdítására, a horgászszövetségi célok megvalósításában és a közfeladat-ellátásban való folyamatos, jogszerű és tevékeny közreműködésre,

d) a Horgászszövetség tevékenységéhez, feladatellátáshoz szükséges, az  SZMSZ-ben vagy választmányi határozatban meghatározott információk és statisztikai adatok gyűjtésére, nyilvántartására, azok határidős szolgáltatására,

e) a horgászszövetségi kommunikációs tevékenység kezdeményező, illetve megfelelő reakcióidővel történő folytatásához szükséges horgász- és horgászszervezeti információk, adatok szolgáltatására, átadására,

f) a térségi, helyi tevékenységről szóló folyamatos kommunikáció biztosítására a horgászszövetségi tagsági és szervezeti előnyök, a szakmai együttműködések, halgazdálkodási eredmények előtérbe helyezésével,

g) a tagszövetségi tagdíj, horgászszövetségi működési hozzájárulásként az ESZH központi bevételi hányada, valamint az Alapszabályban, választmányi határozatban, illetve a Horgászszövetséggel megkötött alhaszonbérleti, bizományosi, forgalmazási, támogatási szerződésekben meghatározott bevételek és díjak, költségek előírt és ütemezett megfizetésére,

h) az a) pont szerinti szabályozások egyesületekkel és a horgászokkal történő betartatására. 

(3) A tagszövetségi ESZH számítási alapja a szakrendszerben nyilvántartott tagszövetségi horgász taglétszám, melynek alapján az ESZH központi bevételi hányada ütemezetten befizetésre kerül a Horgászszövetség részére. 

(4) Az ESZH központi bevételi hányadának esedékes részletét – egyéb érvényes választmányi döntés hiányában – a szakrendszerben nyilvántartott tárgyhavi befizetések alapján havonta, a Horgászszövetség által kiállított számla beérkezését követő 8 napon belül kell a tagszövetségnek a Horgászszövetség bankszámlájára történő átutalással megfizetni.

(5) A speciális jogállású tag jogosult:

a) a horgászszövetségi Alapszabálynak és az alapító okiratának, belső szabályzatának megfelelően delegált képviselője útján részvételre a Választmány munkájában, választás, megbízás, illetve delegálás útján speciális jogállású tagi képviseleti részvételre a Horgászszövetség egyéb szerveinek, szervezeteinek, szakmai testületeinek munkájában,

b) javaslatok, indítványok előterjesztésére, tájékoztatás igénylésére a Horgászszövetség minden olyan tevékenységével kapcsolatban, amely nem kizárólagosan a tagszövetségek feladataihoz és lehetőségeihez kapcsolódik,

c) konkrét, a tagot érintő ügyekben érdekvédelem-, illetve érdekvédelmi képviselet igénybevételére a Horgászszövetségtől,

d) tanácsadás igénybevételére a tagi halgazdálkodási-, horgászturisztikai-, közfeladat-ellátási közreműködői-, pénzügyi- és egyéb ügyviteli feladatok szervezéséhez, kötelezettségek teljesítéséhez,

e) a Horgászszövetség speciális jogállású tagok számára biztosított szolgáltatásainak igénybevételére, a horgászszövetségi rendezvényeken való részvételre,

f) szerződéskötési jogosultság esetén a Horgászszövetséggel forgalmazási, támogatási szerződések megkötésére,

g) részvételi jogosultság esetén a Horgászszövetség meghirdetett pályázatain történő részvételre és a megítélt támogatások felhasználására, igénybevételére.

(6) A speciális jogállású tag köteles:

a) a jogszabályok, horgászszövetségi szabályok, a Horgászszövetség Alapszabályának, SZMSZ-ének, általános szerződési feltételeinek, a forgalmazási, támogatási szerződések rendelkezéseinek, kapcsoltan a Választmány-, valamint az Elnökség határozatainak betartására, a választmányi ülésekre képviselője biztosítására,

b) a Horgászszövetség eredményes működésének előmozdítására, a horgászszövetségi célok megvalósításában való folyamatos, jogszerű és tevékeny közreműködésre,

c) a Horgászszövetség tevékenységéhez, feladatellátáshoz szükséges, az  SZMSZ-ben vagy választmányi határozatban meghatározott információk és statisztikai adatok gyűjtésére, nyilvántartására, azok határidős szolgáltatására,

d) a horgászszövetségi kommunikációs tevékenység kezdeményező, illetve megfelelő reakcióidővel történő folytatásához szükséges információk, adatok szolgáltatására,

e) a térségi, helyi tevékenységről szóló folyamatos kommunikáció biztosítására a horgászszövetségi tagsági és szervezeti előnyök, a szakmai együttműködések, halgazdálkodási vagy haltermelési eredmények előtérbe helyezésével,

f) a tagdíj, valamint az Alapszabályban, választmányi határozatban, illetve a Horgászszövetséggel megkötött forgalmazási, támogatási szerződésekben meghatározott bevételek és díjak, költségek előírt és ütemezett megfizetésére,

g) horgászvíz hasznosítása, üzemeltetése esetén az a) pont szerinti szabályozások horgászokkal történő betartatására.

(7) A speciális jogállású tag a kizárólag az általa saját jogon hasznosított horgászvizekre vonatkozó horgászszövetségi határozatok tárgyában egyetértési joggal rendelkezik.

(8) A speciális jogállású tagi tagdíj éves mértékét az Elnökség javaslatára a Választmány határozza meg azzal, hogy az 500.000 Ft-nál (ötszázezer forintnál) kevesebb nem lehet.  

(9) A tagdíjat – egyéb érvényes választmányi döntés hiányában – évente, a Horgászszövetség által kiállított számla beérkezését követően, a tárgyév március hó 31. napjáig történő esedékességgel kell a speciális jogállású tagnak a Horgászszövetség bankszámlájára történő átutalással megfizetni.

(10) A különleges jogállású tag a Horgászszövetség tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, képviselője a Horgászszövetség Választmányának ülésén tanácskozási joggal vesz részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

(11) A Horgászszövetség önkormányzati szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megváltoztatása, vagy megsemmisítése iránt bármely tag a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A per a Törvényszék hatáskörébe tartozik. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a Törvényszék azonban indokolt esetben, a tag kérelmére a megtámadott határozat végrehajtását felfüggesztheti. 

(12) A Horgászszövetség működésének törvényessége érdekében bármely tag jogosult törvényességi felügyeleti intézkedés kezdeményezésére a Főügyészségnél.

III. fejezet

9. § A Horgászszövetség szervezeti felépítése és 
szervezetszabályozási rendszere

(1) A Horgászszövetség – önálló jogi személyiség nélküli – önkormányzati szervekre és ügyintéző szervezetre tagolódik, továbbá munkáját szakmai testületek segítik. 

(2) A Horgászszövetség önkormányzati szervei:

a) a Választmány,

b) az Elnökség,

c) a Felügyelő Bizottság,

d) az Etikai és Egyeztető Bizottság,

e) a Mandátumvizsgáló- és Szavazatszámláló Bizottság,

f) a Jelölő Bizottság. 

(3) A Horgászszövetség általános ügyintéző és közfeladat-ellátó, valamint ellenőrző szervezete az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ.

(4) A Központ önálló vezetői és szaktanácsadói munkakörökre, valamint az állandó feladatok ellátására létrehozott központi és területi szervezeti egységekre tagolódik. Központi szervezeti egység iroda, intézet, szerkesztőség vagy osztály megnevezéssel, területi szervezeti egység kirendeltség, horgászturisztikai szolgáltatási pont vagy kutatóhely megnevezéssel hozható létre. Szervezeti egység jogállású kirendeltség állandó területi jelenlétet igénylő, kiemelt halgazdálkodási és horgászturisztikai feladatellátás esetén alakítható. Az osztály és a kirendeltség a szakmailag vagy területileg elkülönült feladatok ellátására az SZMSZ-ben meghatározott módon tovább tagozódhat, illetve önálló munkaköröket tarthat fenn.

(5) A Horgászszövetség gazdasági szervezetét a Központ e feladatra az SZMSZ-ben kijelölt vezetői, szaktanácsadói, valamint központi szervezeti egységei együttesen alkotják.

(6) Az Elnökség a Központ javaslatára, a közfeladat-ellátás, illetve a horgászturisztika feladatainak hatékony megvalósítása érdekében a fővárosi, vármegyei vagy egyéb térségi, területi feladatellátás támogatására – az SZMSZ-ben meghatározott jog- és hatáskörrel, területi illetékességgel – önálló munkakörbe térségi igazgatókat nevezhet ki.

(7) A Központ az Elnökség jóváhagyásával az Országos Horgászturisztikai Hálózati Program megvalósításának koordinációjára, valamint a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz Horgászszövetséget érintő projektjeinek koordinációjára projektirányító szervezetet vagy szervezeteket hozhat létre. 

(8) A Központ Alapszabályban meg nem határozott jog- és hatásköreit, feladatait, valamint vezetői és önálló munkaköreinek, szervezeti egységeinek megnevezését és azok fő feladatait az SZMSZ tartalmazza.

(9) A Horgászszövetség önkormányzati szerveit és szakmai közreműködő, javaslattevő szervezeteit, továbbá operatív irányításának szervezeti felépítését és a Központ, valamint a Horgászszövetség közfeladat-ellátást támogató gazdasági társasága állománytábláját a Központ által kiadott szervezeti felépítési ábrák tartalmazzák.

(10) A Választmány a horgászszövetségi munka támogatására szakmai testületként bizottságokat és tagozatokat, az Elnökség eseti bizottságokat, valamint konzultációs fórumokat hozhat létre, melyek a Központ központi szervezeti egységeinek feladatellátási és döntéselőkészítési rendszeréhez kapcsolódóan látják el feladataikat.

(11) A szakszövetségi feladatokat ellátó szervezeti egység munkáját állandó szakmai testületként az Országos Versenyhorgász Bizottság segíti, mellette állandó szakszövetségi etikai és fegyelmi testületként a Horgászsport Döntőbizottság jár el.

(12) A Magyar Horgász szerkesztőségi feladatait ellátó szervezeti egység munkáját állandó szakmai testületként a Szerkesztőbizottság segíti.

(13) A horgász utánpótlás-nevelés és oktatás-, a halőrzés és a rendezett vízpartok fenntartása-, valamint a horgászati célú haltermelés- és haltelepítés területén az Alapszabályban meghatározott állandó szakbizottságok működnek.

(14) A magyar horgászcikk, halcsali, etetőanyag gyártás és kereskedelem érdekképviselete és érdekvédelme, koordinációja érdekében az Alapszabályban meghatározott tagozat működik.

(15) A Központ az SZMSZ-ben szabályozott módon, eseti kiemelt feladatok elvégzésére projektszervezetet, illetve munkacsoportot hozhat létre.

(16) Az Alapszabály a Horgászszövetség jogállását, valamint létrehozásának, szervezetszabályozásának, cél szerinti tevékenységének és működésének, továbbá megszűnésének fő kereteit meghatározó okirat, melyet a Törvényszék tart nyilván. Az Alapszabály nyilvános okirat, egységes szerkezetben történő hozzáférhetőségét a Központnak folyamatosan biztosítani kell.

(17) Az SZMSZ a Horgászszövetség Alapszabályban meg nem határozott feladatait, hazai és nemzetközi társszervezeti kapcsolatait, továbbá az alapszabályi logikai rendszer szerinti sorrendiségben szervezeti elemeit és azok belső kapcsolatait, operatív irányításának rendszerét, a Központ általános működését és szervezeti egységeinek munkamegosztását, valamint a tisztségviselők és vezető beosztású munkavállalók számára adható egyes juttatásokat, továbbá a kötelező szabályozási ügyköröket meghatározó általános szabályzat. Az SZMSZ függeléke a Horgászszövetség tevékenységeit meghatározó jogszabályok, valamint a horgászszövetségi szabályzatok jegyzéke, melyet a Központ készít el.

(18) A Horgászszövetség Alapszabályának, SZMSZ-ének, továbbá általános szerződési feltételeinek elfogadására és módosítására az Elnökség javaslatára a Választmány, a szakmai testületként működő állandó bizottságok és tagozatok ügyrendjeinek elfogadására és módosítására a főigazgató javaslatára az Elnökség jogosult.

(19) A Felügyelő Bizottság ügyrend készítésére kötelezett, ügyrendjét önállóan készíti és fogadja el. Az Alapszabályban felsorolt további önkormányzati szervek ügyrend készítésére nem kötelezettek.

(20) A projektirányító szervezetek, az eseti bizottságok és konzultációs fórumok ügyrend készítésére nem kötelezettek.

(21) A Választmány – a Horgászszövetség tagjaira, illetve külön kikötés esetén az alhaszonbérlő, közfeladat-ellátási közreműködő, továbbá horgászszövetségi támogatásban részesülő horgászszervezetekre, valamennyi horgászszervezetre, illetve horgászra kötelező érvényű – választmányi határozatok, az Elnökség a Horgászszövetség tagjaira kötelező érvényű elnökségi határozatok, az Etikai és Egyeztető Bizottság horgászszervezeti és horgászszervezeti vezetői ügyekben I. fokú etikai határozatok, a Horgászsport Döntőbizottság a sportági etikai és fegyelmi ügyekben I. fokú etikai vagy fegyelmi határozatok kiadására jogosult.

(22) A főigazgató – a Központ vagy egyes szervezeti egységei, illetve az ügyvezető igazgatóval egyetértésben a közfeladat-ellátást támogató gazdasági társaság működésére vonatkozó – ügyviteli szabályzatok, a Horgászsport Döntőbizottság sportfegyelmi szabályzat kiadására jogosult.

(23) A szabályozási rendszer alsóbb szintű szabályozásai nem lehetnek ellentétesek a rendszer felsőbb szintű szabályozásaival, így a választmányi határozatok az Alapszabállyal és az SZMSZ-szel, és elnökségi határozatok a választmányi határozatokkal, a bizottsági határozatok, sportfegyelmi és ügyviteli szabályzatok pedig a Választmány, illetve az Elnökség határozatával. 

10. § A Választmány

(1) A Választmány a Horgászszövetség legfőbb döntéshozó szerve, amely a horgászszövetségi élet minden kérdésében dönthet. Határozatai az önkormányzati szervekre és az ügyintéző szervezetre, továbbá – külön kikötés esetén – a horgászszervezetekre, valamint a horgászokra is kötelezőek. 

(2) A Választmány tagja 

a) hivatalból a Horgászszövetség elnöke, elnökhelyettese, alelnöke, a tagszövetség elnöke, a tagszövetség általános ügyintéző szervének a vezetője, továbbá a Központ főigazgatója és igazgatója, 

b) a – horgászszövetségi szakrendszerben regisztrált – 20.000 (húszezer) fő tagszövetségi horgászlétszámot meghaladó tagszövetségek esetében minden további megkezdett 10.000 (tízezer) horgászlétszám után 1 (egy), a tagszövetségi alapszabály szerint megválasztott küldött, 

c) a speciális jogállású tagonként egy, küldöttnek delegált képviselő.

(3) A Választmány tagszövetségi tagjainak megbízatása a Horgászszövetség-, illetve a tagszövetség alapszabálya szerinti két tisztújító ülés időpontja közötti időszakra, de legfeljebb öt évre, azon belül a hivatalból választmányi tagi pozíciót betöltők esetében a jogosító tisztség betöltésének időszakára, továbbá a választott küldöttek esetében a megválasztást megalapozó tagszövetségi horgász taglétszám biztosításának időszakára szól.

(4) A választott küldötti létszámot érintő tagszövetségi horgász taglétszám pozitív változása esetén a további küldött delegálható, negatív változás esetén a tagszövetségi horgász taglétszám megállapításának napján a tagszövetség által megnevezett küldött(ek) megbízása megszűnik. 

(5) A Választmány speciális jogállású tagi képviselőinek megbízatási kereteit és a képviselő visszahívását a delegáló tagok önállóan szabályozzák azzal, hogy a delegálás kizárólag a Központ részére továbbított megbízólevéllel érvényes. 

(6) Szavazati joggal rendelkező választmányi tagnak tekintendő az a személy,

a) aki hivatalból a Választmány tagja és megválasztását, illetve kinevezését a Központ előzetesen, írásban igazolta,

b) akit a tagszövetség saját alapszabálya szerint küldöttnek megválasztott és mandátumát a küldő tagszervezet előzetesen, írásban a Központ felé igazolta,

c) akit a speciális jogállású tag legfelsőbb szerve vagy önálló képviseletre jogosult vezetője írásban képviselőnek delegált és mandátumát ezen okmánnyal előzetesen a Központ felé igazolta.

(7) Az aktuális választmányi létszámot a Központ tartja nyilván és igazolja.

(8) A Választmány üléseinek tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottjai – amennyiben nem választmányi tagok – a Felügyelő Bizottság elnöke, a szakszövetségi, a szerkesztőségi, a kutatóintézeti feladatokat ellátó szervezeti egységek vezetői; a tagozat vezetője, valamint a közfeladat-ellátást támogató gazdasági társaság, illetve minden egyéb, a Horgászszövetség által létrehozott vagy többségi horgászszövetségi tulajdonú gazdasági társaság vezetője. 

(9) A Központ az egyes napirendi pontokhoz jogosult tanácskozási joggal szakértőt vagy szakértőket meghívni.

(10) A Választmány ülései nem nyilvánosak, azokon a tagokon és a meghívottakon kívül más személyek csak külön engedéllyel, illetve erről lefolytatott szavazás eredményeként vehetnek részt.

(11) A Választmány rendes ülését szükség szerint, de évente legalább kétszer, május és december hónapokban össze kell hívni. 

(12) A Választmány tisztújító ülését a ciklus lejáratának évében, december 1 és 15. napja között kell összehívni.

(13) A Választmány rendkívüli ülését legkésőbb 30 napon belül össze kell hívni, ha:

a) azt a Törvényszék elrendeli,

b) azt az elnök, az Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság kezdeményezi,

c) a Választmány tagjainak legalább egyharmada vagy az Elnökség többsége azt az ülés céljának és okának megjelölésével kéri,

d) a Horgászszövetség céljainak elérése, fő feladatainak, illetve közfeladatainak vagy szakszövetségi feladatainak ellátása veszélybe került,

e) a Horgászszövetség vagyona az esedékes fizetési kötelezettségeket már nem fedezi, illetve előreláthatólag nem is lesz képes azokat az esedékességkor teljesíteni.

(14) A választmányi ülések pontos helyét és időpontját, azok tervezett napirendjét a tagokkal írásbeli meghívóban, az ülés napját megelőzően legalább 8 nappal kell közölni.

A meghívó kézbesítésétől vagy annak hivatalos közlésétől, közzétételétől számított 5 napon belül a tagok az ülést összehívó szervtől vagy személytől a napirend módosítását vagy kiegészítését kérhetik a kérelem indokolásával. A napirend módosításának vagy kiegészítésének tárgyában az ülést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend módosítása vagy kiegészítése iránti kérelemről az ülést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a Választmány a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően ügyrendi kérdésként külön dönt a napirend módosítása vagy kiegészítésének tárgyában.

(15) A Választmány összehívása és a választmányi ülések vezetése:

a) a Választmány ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vagy az elnök által kijelölt alelnök hívja össze, 

b) a Választmány ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vagy az elnök által kijelölt alelnök vezeti,

c) levezetésre jogosult vezető tisztségviselő hiányában a levezető elnök személyéről a Választmány egyszerű többséggel dönt,

d) általános tisztújítás esetén a tisztújítás elvégzéséig a levezető elnöki feladatokat a Jelölő Bizottság elnöke látja el.

(16) A választmányi ülések írásos napirendi előterjesztéseit hivatalosan közzé kell tenni úgy, hogy lehetőség szerint legalább 8 nap álljon rendelkezésre azok megismerésére, megvitatására, vélemény, javaslat kialakítására, a horgászszervezetek közötti egyeztetésre. Írásos és 8 napon belül kiküldött előterjesztés hiányában érvényesen nem tárgyalható meg a Horgászszövetség Alapszabálya, SZMSZ-e, általános szerződési feltételei, valamint éves költségvetése és éves pénzügyi beszámolója, továbbá a tagszövetségi és az egyesületi alapszabályok Horgászszövetséggel, a horgászszervezeti rendszer működésével összefüggő kereteinek meghatározása.

(17) A Választmány ülései akkor határozatképesek, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Ha az ülést határozatképtelenség miatt el kell halasztani, akkor az eredetileg napirendre felvett kérdésekben a – 15 napon belülre – másodszorra összehívott (megismételt) ülés a megjelentek számára tekintet nélkül is határozatképes.

(18) Megismételt választmányi ülésen kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg, s az a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt választmányi ülés időpontját és helyét a meghívó tartalmazta. A megismételt ülést az eredeti választmányi ülési meghívóban az eredeti ülés napjára is össze lehet hívni.

(19) Szabályszerű összehívás hiányában a Választmány döntést csak akkor hozhat, ha a választmányi tagok legalább háromnegyede jelen van és egyetért az ülés megtartásával és napirendi pontjaival.

(20) A Választmányban tagokat egyenlő jogok illetik meg, minden tagnak egy szavazata van.

(21) A Választmányban a szavazati jog meghatalmazás útján nem gyakorolható.

(22) A határozathozatal fő szabály szerint valamennyi kérdésben nyílt szavazással történik. 

(23) A (22) bekezdéstől eltérően a tisztségviselők megválasztása és visszahívása tárgyában, továbbá a választmányi tag által kezdeményezett bizalmi szavazás esetén titkos szavazás elrendeléséről, továbbá ezen esetekben és vagyoni kérdésekről név szerinti szavazásról is lehet dönteni.

(24) A Választmány választja meg:

a) Horgászszövetség elnökét és alelnökeit, elnökségi tag képviselőjét, 

b) a Felügyelő Bizottság-, az Etikai és Egyeztető Bizottság-, a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság elnökét és tagjait,

c) a Jelölő Bizottság elnökét.

(25) A Horgászszövetség tisztségviselőinek megbízatása – kivéve határozott idejű munkaszerződés hiányában a határozatlan időre megbízott főigazgatót és igazgatót – általános jelleggel (egy ciklusban, maximum) ötévi időtartamra szól. Amennyiben a tisztség betöltésére megüresedés vagy egyéb ok (lemondás, visszahívás) folytán ciklus közben kerül sor, a választás a ciklus még hátralévő időtartamára szól.

(26) A (24) bekezdés szerinti tisztségekre jelöltet a Jelölő Bizottság, illetve a Választmány bármely tagja is állíthat. A rendes jelölést a tisztújító választmányi ülés vagy a (26) bekezdés szerinti, ciklus közben történő jelölés esetén a betöltésről döntő választmányi ülés előtt legalább 15 nappal a Jelölő Bizottság tudomására kell hozni, a jelölt szakmai bemutatása és alkalmasságának írásos indoklása mellett. A Jelölő Bizottság a választmányi ülési időpontig a beérkezett javaslatokat teljes terjedelmében köteles a választmányi tagok tudomására hozni. A Jelölő Bizottság a nyilvánosságra hozatal alkalmával javaslati sorrendet is tehet, a sorrend meghatározási módjának egyidejű kiközlése mellett. Jelölt az lesz, aki a Jelölő Bizottság javaslatát követően megkapja a jelenlévő választmányi tagok egyharmadának vagy valamely választmányi tagnak az ülésen tett rendkívüli jelölési javaslatát követően a jelenlévő választmányi tagok felének támogatását.

(27) A Választmány hagyja jóvá a Horgászszövetség könyvvizsgálójának és adatvédelmi tisztségviselőjének megbízását.

(28) A Választmány hatáskörébe tartozik:

a) döntés minden olyan szabályozási tárgyban, mely a horgászszervezetekre, azok meghatározott körére vagy a horgászokra általánosan kiterjed,

b) a Horgászszövetség Alapszabályának és SZMSZ-ének elfogadása és módosítása,

c) az Elnökség rendkívüli (veszélyhelyzeti), választmányi jogkörben meghozott határozatainak jóváhagyása,

d) a tagok felvétele és kizárása, tagsági jogviszonyuk felmondása, az Etikai Bizottság I. fokú határozata elleni fellebbezés elbírálása, a II. fokú határozat meghozatala,

e) a jelenlegi és korábbi tagok, valamint a tisztségviselők elleni jogi intézkedések megtételéről, kártérítési igények érvényesítése, 

f) a tagdíjak és a tárgyévet követő évre szóló ESZH és annak felosztása, valamint a különleges jogállású tagok tagdíjként teljesítendő vagyoni hozzájárulása mértékének meghatározása,

g) a tagszövetségi működési minimumfeltételek meghatározása,

h) az alhaszonbérleti blanketta szerződések jóváhagyása, a tárgyévet követő évre szóló éves alhaszonbérleti díj általános mértékének megállapítása,

i) a minősített beszállítói rendszer, a hivatalos versenyszervezői rendszer, a regisztrált horgászvezetői rendszer kereteinek megállapítása, 

j) a Horgászszövetség éves költségvetési tervének, az Ectv. szerinti éves pénzügyi és számviteli beszámolójának (mérlegének, költségvetési zárszámadásának), valamint az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, az Etikai és Egyeztető Bizottság éves beszámolójának megvitatása és elfogadása,

k) a Központ éves bér- és létszámkeretének SZMSZ szerinti szakfeladati bontásban történő megállapítása, a költségvetési és költségelési szerkezet meghatározása,

l) kirendeltség, tagozat, intézet alapítása,

m) az 50.000.000 Ft-ot (ötvenmillió forintot) meghaladó könyv szerinti értékű ingatlan, tárgyi eszköz, üzletrész, valamint vagyoni értékű jog értékesítése, ezen értékű ingatlan 3 (három) éven túli – tartós – megterhelése, bérbeadása,

n) horgászszövetségi képzések indítása vagy állami képzések támogatása, 

o) horgászszövetségi kitüntetések, elismerések alapítása,

p) hazai vagy nemzetközi – társszervezetnek nem minősülő – szervezetben horgászszövetségi tagi jogviszony létesítése, felfüggesztése vagy megszüntetése,

q) az Elnökség jogszabályba vagy Alapszabályba ütköző-, illetve horgászérdeket sértő határozatának hatályon kívül helyezése,

r) döntés a Horgászszövetség jelenlegi, vagy jövőt érintő tagi- vagy tulajdonosi pozícióját érintően civil szervezet, gazdasági társaság alapításáról, átalakításáról, megszüntetéséről, valamint az adott szervezetbe való belépésről és kilépésről, illetve az adott gazdasági társaságban tulajdoni hányad, részesedés vásárlásról vagy eladásról,

s) döntés olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról, amelyet a Horgászszövetség a saját tagjával – ide nem értve az alhaszonbérleti, bizományosi, forgalmazási és támogatási szerződéseket –, illetve vezető tisztségviselőjével vagy ezen személyek Ptk. szerinti közeli hozzátartozójával köt,

t) döntés minden olyan szabályozási tárgyban, melyet az Alapszabály vagy az Elnökség választmányi döntési jogkörként meghatározott.

(29) Az éves beszámolóról a Választmány csak a Felügyelő Bizottság és a független könyvvizsgáló jelentésének ismeretében dönthet.

(30) A Választmány határozatait általánosan egyszerű többséggel (a határozatképes ülésen jelen lévő választmányi tagok több mint felének igenlő szavazata) hozza meg.

(31) A (30) bekezdéstől eltérően, érvényes döntéshez a jelen lévő választmányi tagok több mint kétharmadának igenlő szavazata (kétharmados többség) szükséges

a) szóbeli előterjesztéssel történt napirend tárgyában a határozat meghozatalához,

b) a kiküldött meghívóban nem szereplő új napirend felvételéhez

c) titkos vagy név szerinti szavazás elrendeléséhez,

d) speciális-, illetve különleges jogállású tag felvételéhez,

e) a tagsági jogviszony felmondásához,

f) a tag kizárásához,

g) az Alapszabály és az SZMSZ módosításához,

h) a Horgászszövetségi Stratégia elfogadásához, módosításához,

i) a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia támogatásához,

j) deklarációs határozat elfogadásához,

k) a Horgászszövetség támogatási rendszere, közfeladat-ellátásra vonatkozó programjai, támogatási alapjai, célelőirányzatai és azok keretei meghatározásához,

l) a közfeladat-ellátási szerződés megkötésének vagy módosításának támogatásához, egy adott közfeladat ellátásáról történő lemondáshoz,

m) a tagszövetségi és az egyesületi alapszabályok Horgászszövetséggel, a horgászszervezeti rendszer működésével összefüggő kereteinek meghatározásához,

n) általános szerződési feltételek elfogadásához, módosításához,

o) egyesületekre vagy horgászokra kötelező érvényű határozat elfogadásához.

(32) A (30)-(31) bekezdésektől eltérően érvényes döntéshez az ülés időpontjában a Központ által nyilvántartott választmányi tagok több mint kétharmadának igenlő szavazata (minősített többség) szükséges:

a) a közfeladat-ellátásról történő horgászszövetségi lemondáshoz,

b) a szakszövetségi feladat-ellátásról történő horgászszövetségi lemondáshoz,

c) a Horgászszövetség megszűnésének, szétválásának, más civil szervezettel való egyesülésének vagy megszűnésének kimondásához, a Horgászszövetség vagyonáról szóló záró rendelkezésekhez, a végelszámoló kijelöléséhez.

(33) A Választmány határozatait az azok meghozatalától számított 30 napon belüli közzététellel a Központnak valamennyi tag tudomására kell hozni. 

(34) Jelen Alapszabály alkalmazásában közzétételnek számít a hivatalos horgászszövetségi honlapon Határozatok Könyvében történő megjelenítés. 

11. § Az Elnökség

(1) Az Elnökség a Horgászszövetség általános hatáskörű operatív irányító szerve, amely a Választmánynak tartozik felelősséggel. Határozatai a Horgászszövetség tagjaira, tisztségviselőire – ide nem értve a Felügyelő Bizottság, valamint a Jelölő Bizottság e feladatkörükben eljáró elnökét és tagjait –, továbbá a Központra, annak munkavállalóira is kötelezőek. 

(2) Az Elnökség tagjai:

a) az elnök,

b) az elnökhelyettes,

c) az alelnökök,

d) a speciális jogállású tagok képviselője,

e) a főigazgató,

f) az igazgató.

(3) Az Elnökség tagjainak száma nem lehet kilenc főnél több, illetve öt főnél kevesebb.

(4) Az Elnökség tagjainak megbízatása a ciklus végéig a főigazgató és az igazgató esetében kivételként a munkaviszonyuk időtartamára szól.

(5) Az Elnökség üléseinek tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottja a közfeladat-ellátást támogató gazdasági társaság vezetője.

(6) Az elnök az egyes napirendi pontokhoz jogosult tanácskozási joggal bármely kérdésben szakértőt vagy szakértőket meghívni.

(7) Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon a tagokon és a meghívottakon kívül más személyek csak külön engedéllyel, illetve erről lefolytatott szavazás eredményeként vehetnek részt.

(8) Az Elnökség rendes ülését szükség szerint, de évente legalább négyszer össze kell hívni. 

(9) Az Elnökség rendkívüli ülését legkésőbb 15 napon belül össze kell hívni, ha:

a) azt az elnök, az elnökhelyettes vagy a főigazgató kezdeményezi,

b) az Elnökség tagjainak legalább fele azt az ülés céljának és okának megjelölésével kéri,

c) a Horgászszövetség céljainak elérése, fő feladatainak, illetve közfeladatainak vagy szakszövetségi feladatainak ellátása veszélybe került,

d) a Horgászszövetség vagyona az esedékes fizetési kötelezettségeket már nem fedezi, illetve előreláthatólag nem is lesz képes azokat az esedékességkor teljesíteni.

(10) Az éves beszámolóról az Elnökség csak a főigazgató és az igazgató véleményének ismeretében és – vitás esetben – írásos, teljességi és törvényességi nyilatkozatának birtokában dönthet.

(11) Az elnökségi ülések pontos helyét és időpontját, azok tervezett napirendjét a tagokkal elektronikus levélben, az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell közölni. Az értesítés kézbesítésétől vagy annak hivatalos közlésétől, közzétételétől számított 3 napon belül a tagok az ülést összehívó személytől a napirend módosítását vagy kiegészítését kérhetik a kérelem indokolásával. A napirend módosításának vagy kiegészítésének tárgyában az ülést összehívó személy jogosult dönteni. Ha a napirend módosítása vagy kiegészítése iránti kérelemről az ülést összehívó személy nem dönt vagy azt elutasítja, az Elnökség ügyrendi kérdésként dönt a napirend módosítása vagy kiegészítésének tárgyában.

(12) Az Elnökség összehívása és az elnökségi ülések vezetése:

a) az Elnökség ülését az elnök, akadályoztatása esetén a főigazgató hívja össze, 

b) az Elnökség ülését az elnök, akadályoztatása esetén a főigazgató vezeti.

(13) Az elnökségi ülések napirendi előterjesztései nem nyilvánosak.

(14) Az Elnökség ülései akkor határozatképesek, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Ha az ülést határozatképtelenség miatt el kell halasztani, akkor az eredetileg napirendként jelzett kérdésekben a – 15 napon belülre – másodszorra összehívott (megismételt) ülés a megjelentek számára tekintet nélkül is határozatképes.

(15) Megismételt elnökségi ülésen kizárólag az eredeti értesítőben rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg, s az a résztvevők számától függetlenül határozatképes. ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt elnökségi ülés időpontját és helyét az értesítő tartalmazta. A megismételt ülést az eredeti elnökségi ülési értesítőben az eredeti ülés napjára is össze lehet hívni.

(16) Szabályszerű összehívás hiányában az Elnökség döntést csak akkor hozhat, ha az elnökségi tagok legalább háromnegyede jelen van és egyetért az ülés megtartásával és napirendi pontjaival.

(17) Az Elnökségben tagokat egyenlő jogok illetik meg, minden tagnak egy szavazata van.

(18) Az Elnökségben a szavazati jog meghatalmazás útján nem gyakorolható.

(19) A határozathozatal fő szabály szerint valamennyi kérdésben nyílt szavazással történik. 

(20) Az Elnökség ülése személyes jelenlét nélkül, a távollévők közötti egyidejű informatikai kapcsolat biztosításával, videokonferencia útján is megtartható, az alábbiak szerint:

a) az alkalmazott technológiával a jelenlévők azonosítása kétség nélkül biztosítható,

b) a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás megtörtént, 

c) az elektronikus ülés során a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció folyamatosan biztosított, 

d) ha az ülés nem szabályszerűen került összehívásra, akkor azt csak akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához,

e) csak a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható döntés vagy veszélyhelyzeti jogkörben határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárul,

f) az elhangzottakat úgy kell rögzíteni, hogy azok 180 napig ellenőrizhetőek legyenek,

g) az elnökségi ülésről készült a felvételekbe, valamint a Határozatok Könyvébe bármelyik elnökségi tag betekinthet és az azokban foglaltakról írásos kivonatot kérhet.

(21) Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

a) a horgászszövetségi munka általános stratégiai és operatív irányítása, 

b) valamely tagszervezetet érintő vitás kérdés etikai kérdéssé nyilvánítása,

c) javaslattétel a Jelölő Bizottság elnökére,

d) eseti szakmai testületek létrehozása, szakmai fórumok megalapítása,

e) a Horgászszövetség egyéb, a választmányi jogkörnél meg nem határozott állandó és eseti bizottságai elnökének és tagjainak megbízása, visszahívása, tiszteletdíjának és egyéb juttatásainak megállapítása,

f) a Horgászszövetséggel megkötött alhaszonbérleti szerződés megkötésének, felmondásának jóváhagyása,

g) döntés közfeladat-ellátási beszámoló jóváhagyásáról, a közfeladat-ellátási támogatásokra irányuló pályázati kiírások elfogadásáról,

h) döntés a horgászszervezetek felé nyújtott egyedi támogatásokról,

i) döntés hazai vagy nemzetközi – társszervezetnek minősülő – szervezetben tagi jogviszony létesítéséről, felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről,

j) horgászszövetségi kitüntetés adományozása, döntés állami kitüntetésre való felterjesztésről,

k) „A Magyar Horgászat Nagykövete”, „Az év halőre”, „Címzetes vezető halőr” „Az év horgászügyviteli dolgozója”, „Az év sportolója” cím, sportolói „Életműdíj” adományozása, 

l) döntés nemzetközi horgászsport verseny rendezésére irányuló pályázat benyújtásáról, a verseny megrendezéséről, helyszínéről és elkülönített költségvetéséről,

m) II. fokon való eljárás a Horgászsport Döntőbizottság vitatott etikai és fegyelmi határozatai esetében,

n) javaslattétel a Választmány jogkörébe tartozó valamennyi kérdésben,

o) döntés minden olyan szabályozási tárgyban, melyet az Alapszabály elnökségi döntési jogkörként meghatározott.

(22) A közfeladat-ellátási beszámolóról az Elnökség csak a főigazgató és az igazgató véleményének ismeretében és – vitás esetben – a szükséges írásos, teljességi és törvényességi nyilatkozatok birtokában dönthet.

(23) Az Elnökség határozatait egyszerű többséggel (a határozatképes ülésen jelen lévő elnökségi tagok több mint felének igenlő szavazata) hozza meg.

(24) Az Elnökség határozatai – a rendkívüli (veszélyhelyzeti), választmányi jogkörben meghozott határozatok kivételével – nem nyilvánosak, de az Elnökség döntésével egyes döntéseket, határozatokat nyilvánossá tehet és közzétehet.

(25) Jelen Alapszabály alkalmazásában közzétételnek számít a hivatalos horgászszövetségi honlapon történő megjelenítés.

12. § A Felügyelő Bizottság

(1) A Felügyelő Bizottság a Horgászszövetség törvényes működését felügyelő ellenőrző önkormányzati szerv,tevékenységéért egyedül a Választmánynak tartozik felelősséggel. 

(2) A Felügyelő Bizottság elnökből és négy tagból áll, az elnököt és a tagokat a Választmány választja meg öt évre. 

(3) A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai a Horgászszövetségben más tisztséget – ide nem értve a választmányi-, jelölő bizottsági tagságot és a szakmai testületekben, projektszervezetekben történő megbízatást – nem tölthetnek be, horgászszövetségi alkalmazásban nem állhatnak, horgászszövetségi díjazásban – ide nem értve az SZMSZ-ben meghatározott tiszteletdíjat és költségtérítést – nem részesülhetnek. 

(4) A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai nem lehetnek egymás-, valamint horgászszövetségi tisztségviselő, központi szervezeti egység vezető Ptk. szerinti közeli hozzátartozói.

(5) A Felügyelő Bizottság az éves ellenőrzési programját maga állapítja meg, melynek keretében köteles évente megvizsgálni a Horgászszövetség költségvetésének végrehajtását, a pénzügyi beszámolót és annak napirendi tárgyalása előtt legalább 3 nappal a megállapításairól a Választmánynak írásban jelentést kell tennie.

(6) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi:

a) a Horgászszövetség jogszabályok és Alapszabály, valamint SZMSZ szerinti működését,

b) a Választmány határozatainak végrehajtását,

c) a horgászszövetségi költségvetés végrehajtását, a gazdálkodás és működés rendszerére vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok betartását,

d) a Horgászszövetség vagyoni helyzetét, gazdálkodását, a gazdálkodás szabályosságát és hatékonyságát (e feladatának keretében elnökségi felkérésre az 50.000.000 Ft-ot (ötvenmillió forintot) meghaladó könyv szerinti értékű ingatlan, tárgyi eszköz, üzletrész, valamint vagyoni értékű jog értékesítésének, ezen értékű ingatlan 1 (egy) éven túli - tartós - megterhelésének, bérbeadásának szándéka esetén előzetesen írásban szakmai véleményt ad az Elnökség felé),

e) a horgászszövetségi gazdasági-vállalkozási tevékenység indokoltságát és hatékonyságát.

(7) A Felügyelő Bizottság tevékenységéről évente, az éves beszámoló elfogadását megelőzően beszámol a Választmánynak.

(8) A Felügyelő Bizottság tevékenységét testületileg látja el, továbbá vizsgálataihoz szakértőket is igénybe vehet.

(9) A Felügyelő Bizottság jogszerű működésének érdekében a munkavégzésére vonatkozó ügyviteli és eljárási szabályok összességét ügyrendjében köteles meghatározni.

(10) A Felügyelő Bizottság a feladatai ellátásához igénybe veheti a Központ infrastruktúráját és szakmai támogatását, ennek keretében az SZMSZ-ben kijelölt központi szervezeti egység közreműködésével, továbbá önállóan adatokat kérhet be, információkat szerezhet.

13. § Az Etikai és Egyeztető Bizottság

(1) Az Etikai és Egyeztető Bizottság a Horgászszövetség állandó, a horgászszervezetek etikus és szabálykövető működését és azok egymás közötti, valamint a Horgászszövetséggel történő rendezett kapcsolattartását elősegítő önkormányzati szerve, tevékenységéért a Választmánynak és az Elnökségnek tartozik felelősséggel. Határozatai a bizottsági eljárásban érintett horgászszervezetekre kötelezőek. 

(2) Az Etikai és Egyeztető Bizottság elnökből és négy tagból áll, az elnököt és a tagokat a Választmány választja meg öt évre.

(3) Az Etikai és Egyeztető Bizottság elnöke és tagjai a Horgászszövetségben más tisztséget – ide nem értve a választmányi-, jelölő bizottsági tagságot és a szakmai testületekben, projektszervezetekben történő megbízatást – nem tölthetnek be, horgászszövetségi alkalmazásban nem állhatnak, horgászszövetségi díjazásban – ide nem értve az SZMSZ-ben meghatározott tiszteletdíjat és költségtérítést – nem részesülhetnek.

(4) Az Etikai és Egyeztető Bizottság elnöke és tagjai nem lehetnek egymás-, valamint horgászszövetségi tisztségviselő Ptk. szerinti közeli hozzátartozói.

(5) Az Etikai és Egyeztető Bizottság egyeztetési programját a felmerült etikai és egyeztetési ügyek alapján maga állapítja meg.

(6) Az Etikai és Egyeztető Bizottság:

a) választmányi vagy elnökségi felkérésre egyeztet a Horgászszövetség és valamely tag vagy a tagok, illetve – az érintettek közös kezdeményezésére – valamely tagszervezet és egyesülete, továbbá az egyesületek egymás közötti vitáiban,

b) a bizonyítottan etikátlan vagy szabályszegő magatartás megszüntetésére, a megszüntetés módjára javaslatot tesz,

c) viták esetén mediációs eljárással igyekszik megegyezést létrehozni, megegyezés esetén azt határozatával ellenjegyzi,

d) megegyezés hiányában az eljárásban érintett horgászszervezetek illetékes testületeinek határidő kitűzésével javaslatot tesz az etikátlan vagy szabályszegő magatartás megszüntetési módjára, a vita megoldására, ezen intézkedéséről I. fokon határozatot hoz,

e) a d) pont szerinti intézkedés eredménytelensége esetén, illetve azonos érintettnél előforduló, ismétlődő esetekben külön határozatával javasolja a Választmánynak a kizárási eljárás elindítását.

(7) Az Etikai és Egyeztető Bizottság tevékenységéről évente beszámol a Választmánynak.

(8) Az Etikai és Egyeztető Bizottság eljárása során minimum 3 fős tanácsban jár el.

(9) Az Etikai és Egyeztető Bizottság a feladatai ellátásához igénybe veheti a Központ infrastruktúráját és szakmai támogatását, ennek keretében az SZMSZ-ben kijelölt központi szervezeti egység közreműködésével adatokat kérhet be, információkat szerezhet.

14. § A Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság

(1) A Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság a Horgászszövetség állandó, a Választmány Alapszabály szerinti működését segítő önkormányzati szerve, tevékenységéért a Választmánynak és az Elnökségnek tartozik felelősséggel.

(2) A Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság elnökből és két tagból áll, az elnököt és a tagokat a tisztújító választmányi ülést követő évben a Választmány választja meg öt évre.

(3) A Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság elnöke és tagjai a Horgászszövetségben más tisztséget – ide nem értve a választmányi-, jelölő bizottsági tagságot és a szakmai testületekben, projektszervezetekben történő megbízatást – nem tölthetnek be, horgászszövetségi alkalmazásban nem állhatnak, horgászszövetségi díjazásban – ide nem értve az SZMSZ-ben meghatározott tiszteletdíjat és költségtérítést – nem részesülhetnek.

(4) A Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság elnöke és tagjai nem lehetnek egymás-, valamint horgászszövetségi tisztségviselő Ptk. szerinti közeli hozzátartozói.

(5) A Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság feladatait a Választmány üléseihez igazodóan maga állapítja meg.

(6) A Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság:

a) az időközi változásokat folyamatosan figyelemmel kísérve megállapítja az adott ülésen a szavazásra és tanácskozásra jogosultak számát,

b) vitás esetekben eljár a választmányi tagság (szavazati jogosultság) vizsgálata és igazolása tárgyában, eljárása keretében jogosult a mandátum igazolására,

c) vitás esetekben eljár a szavazással összefüggő összeférhetetlenségi kérdések vizsgálata tárgyában, eljárása keretében jogosult az összeférhetetlenség kimondására,

d) levezető elnöki felkérésre véleményt nyilvánít a szavazás minősítésével (szükséges szavazati arány megállapítása) összefüggő kérdések vizsgálatában, 

e) levezető elnöki felkérésre véleményt nyilvánít ügyrendi, valamint nyílt és név szerinti szavazási kérdésekben.

(7) A Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság éves választmányi beszámolásra nem kötelezett.

(8) A Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság nevében a választmányi ülésen az elnök vagy egy általa előzetesen és írásban kijelölt bizottsági tag járhat el.

(9) A választmányi ülésen Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság eljáró képviselőjének a jelenlétét folyamatosan biztosítani kell.

(10) A Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság a feladatai ellátásához igénybe veheti a Központ infrastruktúráját és szakmai támogatását, ennek keretében az SZMSZ-ben kijelölt központi szervezeti egység közreműködésével adatokat kérhet be, információkat szerezhet. 

15. § A Jelölő Bizottság

(1) A Jelölő Bizottság a Horgászszövetség állandó, a tisztségviselői választást előkészítő és elősegítő önkormányzati szerve, tevékenységéért egyedül a Választmánynak tartozik felelősséggel. 

(2) A Jelölő Bizottság elnökből és a tagszövetségenként egy-egy választmányi tagból, valamint a speciális jogállású tagok választmányi képviselőiből áll. Az elnököt a delegált tagok közül a tisztújító választmányi ülést követő évben a Választmány választja meg öt évre.

(3) A Jelölő Bizottság elnöke a Horgászszövetségben más tisztséget – ide nem értve a választmányi-, jelölő bizottsági tagságot és a szakmai testületekben, projektszervezetekben történő megbízatást – nem tölthet be, horgászszövetségi alkalmazásban nem állhat, horgászszövetségi díjazásban – ide nem értve az SZMSZ-ben meghatározott tiszteletdíjat és költségtérítést – nem részesülhet.

(4) A Jelölő Bizottság elnöke és tagjai nem lehetnek egymás-, valamint szövetségi tisztségviselő Ptk. szerinti közeli hozzátartozói.

(5) A Jelölő Bizottság feladatait az aktuális tisztújításokhoz, tisztségviselői választásokhoz, a megüresedő vagy megüresedett választott tisztség betöltési kötelezettségéhez igazodóan maga állapítja meg.

(6) A Jelölő Bizottság elnöke:

a) bekéri, egyezteti a személyi javaslatokat,

b) egyezteti a felkérések elfogadását vagy azok elutasítását, 

c) döntése alapján az elfogadott felkéréseket rangsorolhatja,

d) javaslatot tesz a jelölésekre,

e) felkérésre véleményt nyilvánít jelölési kérdésekben.

(7) A Jelölő Bizottság éves választmányi beszámolásra nem kötelezett.

(8) A Jelölő Bizottság nevében az adott ülésen az elnök vagy egy általa előzetesen és írásban kijelölt bizottsági tag járhat el. 

(9) A Jelölő Bizottság a feladatai ellátásához igénybe veheti a Központ infrastruktúráját és szakmai támogatását, ennek keretében az SZMSZ-ben kijelölt központi szervezeti egység közreműködésével, továbbá önállóan adatokat kérhet be, információkat szerezhet.

16. § A szakmai testületek

(1) A szakmai testületek a Választmány és az Elnökség, valamint a Központ javaslattevő, véleményező és szaktanácsadó feladatait látják el, támogatva a Központ szervezeti egységeinek döntéselőkészítési munkáját.

(2) A szakmai testületek konkrét feladatát és működési körét, tagjainak számát és horgászszövetségi díjazását, eseti szakmai testület esetében ezen túl a megbízatás időtartamát az Elnökség határozza meg.

(3) Az állandó szakbizottságok elnökeit az Elnökség egyetértésével az elnök határozatlan időre bízza meg.

(4) Az állandó szakbizottság elnökének javaslatára az elnök a bizottsági tagokat határozatlan időre, az eseti bizottság elnökét és tagjait határozott időre bízza meg.

(5) Állandó szakbizottságok:

a) Ifjúsági és Oktatási Szakbizottság; rövidített elnevezése IOSZB,

b) Halőrzési és Környezetfenntartási Szakbizottság; rövidített elnevezése HKSZB,

c) Haltermelési és Telepítési Koordinációs Szakbizottság; rövidített elnevezése HTSZB.,

d) Országos Versenyhorgász Bizottság; rövidített elnevezése OVHB.

(6) A szakbizottsági feladatellátásról az SZMSZ rendelkezik.

(7) A szakszövetségi feladatellátást segítő és támogató szakmai testületekről az Alapszabály külön rendelkezik. 

(8) A Szerkesztőbizottság elnöke a Magyar Horgász szerkesztősége feladatait ellátó szervezeti egység vezetője, a továbbiakat az SZMSZ határozza meg.

(9) A Magyar Horgászcikk, Halcsali, Etetőanyag Gyártói és Kereskedői Tagozat (Magyar Horgászipari Tagozat) elnöke a tagozati tagok által – az Elnökség egyetértésével –megválasztott személy.

(10) A tagozat feladatairól és szakmai-, valamint költségvetési lehetőségeiről az SZMSZ rendelkezik.

(11) A szakmai testületek feladataik ellátásához igénybe vehetik a Központ infrastruktúráját és szakmai segítségét. 

IV. fejezet

17. § A Horgászszövetség tisztségviselői,
a tisztségviselőkre és a Választmány tagjaira vonatkozó szabályok

(1) A Horgászszövetség vezető tisztségviselői:

a) az elnök,

b) az alelnökök,

c) a speciális jogállású tagok elnökségi tag képviselője,

d) a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai,

e) a Központ főigazgatója,

f) a Központ igazgatója.

(2) A Horgászszövetség alelnökeinek száma nem lehet háromnál kevesebb.

(3) A Horgászszövetség tisztségviselői az Alapszabályban meghatározott önkormányzati szervek – ide nem értve a Felügyelő Bizottságot – elnökei és – ide nem értve a Felügyelő Bizottságot és a Jelölő Bizottságot – tagjai.

(4) A Választmány tagjai a Horgászszövetség vezető tisztségviselői, illetve a tisztségviselői megbízatással, megbízással nem rendelkező választmányi tagok és küldöttek.

(5) A Horgászszövetség vezető tisztségviselőjének csak olyan magyar állampolgár választható, illetve bízható meg, aki

a) nagykorú és cselekvőképességét a tevékenysége gyakorlásához szükséges körben nem korlátozták, továbbá nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától,

b) megválasztása, illetve megbízása idején a 65 éves életkort még nem töltötte be,

c) egyesület tagja, 

d) bejelentett állandó magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik,

e) a tisztséget elfogadó nyilatkozatában hozzájárul a jegyzőkönyvezett véleménye, szavazata nyilvánosságához.

(6) Az (5) bekezdés előírásain túl továbbá kizáró ok miatt nem lehet vezető tisztségviselő

a) akit korábban bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól,

b) akit a Horgászszövetség tevékenységével vagy a halgazdálkodással összefüggő foglalkozástól korábban jogerősen eltiltottak – választmányi határozattal történő mentesítés hiányában –, az eltiltás hatályától függetlenül,

c) aki – választmányi határozattal történő mentesítés hiányában – a Horgászszövetség tevékenységével összefüggő célra létrehozott egyéb érdekvédelmi szövetség vagy egyéb civil szervezet – ide nem értve a horgászszervezetet – tisztségviselője, tagja vagy munkavállalója,

d) aki – választmányi határozattal történő mentesítés hiányában – a Horgászszövetség tevékenységével összefüggő célra létrehozott gazdasági társaság tulajdonosa, tisztségviselője vagy munkavállalója.

(7) A tisztségviselői megbízatás a jelölést követően a tisztségre történő megválasztással és az ellátandó tisztségre vonatkozó elfogadó nyilatkozat aláírásával vagy a horgászszövetségi munkaviszony létesítésével keletkezik.

(8) Valamennyi tisztségviselő és választmányi tag megválasztása esetén köteles a legjobb tudása szerint képviselni a Horgászszövetség érdekeit, felelősen és pártatlanul ellátni feladatait, és e munkájához jogosult igénybe venni a Központ infrastruktúráját és szakmai segítségét.

(9) Választmányi, vagy elnökségi határozat meghozatala során ügyleti összeférhetetlenség okán nem szavazhat az a választmányi tag, illetve tisztségviselő:

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a határozat alapján a Horgászszövetség költségvetése terhére – ide nem értve Alapszabály szerinti normatív alapú juttatások-, előzetesen meghatározott döntési logikájú pályázati támogatások-, valamint jogszabály vagy Alapszabály, illetve az SZMSZ szerinti, a tisztség ellátásához általánosan kapcsolódó tiszteletdíjak, költségtérítési lehetőségek meghatározását – előnyben, juttatásban részesül,

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,

c) aki ellen a határozat alapján etikai eljárást, pert kell indítani,

d) akinek – ide nem értve az általános, horgászattal kapcsolatos díjak és szerződési feltételek meghatározását – a Ptk. szerinti hozzátartozója érdekelt a döntésben,

e) aki a döntésben érdekelt gazdasági szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,

f) aki a döntésben érdekelt civil szervezetnek, gazdasági társaságnak tisztségviselője,

g) aki egyéb módon anyagilag érdekelt a döntésben.

(10) Valamennyi választmányi tag, illetve tisztségviselő a szavazás előtt köteles az ülést levezető elnöknek bejelenteni ügyleti összeférhetetlenségét, illetve azt a tényt, ha ilyen összeférhetetlenségről más, szavazati jogosultsággal rendelkező tisztségviselő esetében tudomása van.

(11) A tisztségviselői megbízatás megszűnik:

a) a mandátum időtartamának lejártával,

b) lemondással,

c) az egyesületi tagság megszűnésével, ha a tisztségviselő másik egyesületben 60 napon belül nem létesít újabb tagsági viszonyt,

d) visszahívással,

e) a speciális jogállású tagok elnökségi tagi képviselője esetében a képviselőt delegáló tag megszűnésével vagy megszüntetésével,

f) a 70. életév betöltésével,

g) a tisztségviselő halálával.

(12) A főigazgató, illetve az igazgató megbízatása a (11) bekezdésben meghatározottakon túl megszűnik a munkaviszonyának megszűnésével, illetve megszüntetésével.

(13) A tisztségviselő visszahívását (bizalmi szavazás) a Választmány, illetve az Elnökség tagjainak több mint fele indítványozhatja a megbízatásról döntő önkormányzati szerv felé, ha azt az elnöknek – az elnök esetében az elnökhelyettesnek – írásban, az esedékes ülést megelőzően legalább 15 nappal korábban bejelentették.

(14) A Választmány tagszövetség által megválasztott tagjai esetében a visszahívás jogát a küldöttet megválasztó tagszövetség a saját alapszabálya alkalmazásával gyakorolja, a speciális jogállású tag képviselője esetében a visszahívásról a delegáló – az Alapszabály keretei között – szabadon rendelkezik.

(15) A Jelölő Bizottság tagjait a delegáló tagszervezet a saját alapszabálya alkalmazásával hívhatja vissza, a speciális jogállású tag képviselője esetében a visszahívásról a delegáló – az Alapszabály keretei között – szabadon rendelkezik.

18. § Az elnök és az alelnökök

(1) Az elnök a Horgászszövetség felelős vezetője, így megbízatása keretében:

a) a Horgászszövetség nevében az Alapszabály és az SZMSZ keretei között kötelezettségeket vállalhat és jogokat szerezhet,

b) irányítja a Horgászszövetség munkáját,

c) képviseli a Horgászszövetséget,

d) ellátja a horgászsport országos sportági szakszövetség vezetői feladatait, gyakorolja a sportvezetői kinevezésekkel kapcsolatos, SZMSZ-ben meghatározott jogait,

e) ellátja a Magyar Horgász felelős kiadói feladatait,

f) meghatározza a szakmai testületek feladatait,

g) gyakorolja a Horgászszövetség tulajdonában, többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok tulajdonosi jogait,

h) meghatározza az alelnökök munka- és felelősségi területeit, összehangolja a munkájukat, általános helyettesítésére közülük elnökhelyettest jelöl ki,

i)  javaslatot tehet az elnökhelyettesi kijelölés választmányi határozattal történő megerősítésére,

j) meghatározza az alelnökök szakmai testületekben történő munkavégzését, 

k) a Horgászszövetség SZMSZ-ében foglaltak szerint kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört gyakorol,

l) megbízza a Központ főigazgatóját és igazgatóját, megállapítja a munkabérüket és az egyéb juttatásaikat,

m) a főigazgató javaslatára megbízza a szervezeti egységek vezetőit és az önálló munkakört betöltőket, megállapítja a munkabérüket és az egyéb juttatásaikat,

n) a főigazgató javaslatára megbízza a Horgászszövetség tulajdonában, többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit, megállapítja a munkabérüket és az egyéb juttatásaikat,

o) gyakorolja a munkáltatói jogokat a főigazgató és az igazgató, továbbá a Horgászszövetség tulajdonában, többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői felett, valamint a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggő munkáltatói jogokat a Központ szervezeti egységeinek vezetői és az önálló munkakört betöltők felett,

p) megbízza a Horgászszövetség által a hazai és nemzetközi szervezetekbe, valamint az országos szakmai és egyéb testületekbe delegált tagokat, meghatározza feladataikat,

q) munkájáról folyamatosan beszámol a Választmánynak,

r) gyakorolja mindazon egyéb jogköreit, melyeket számára az Alapszabály, az SZMSZ vagy választmányi-, illetve elnökségi határozat meghatároz.

(2) A Horgászszövetség elnökét távollétében, akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén az elnökhelyettes, az elnökhelyettes távollétében, akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén a főigazgató, a főigazgató akadályoztatása, távolléte, vagy a tisztség betöltése esetén az igazgató; az operatív feladatellátás tekintetében pedig a főigazgató, a főigazgató távollétében, akadályozottsága, vagy a tisztség betöltetlensége esetén az igazgató helyettesíti.  

(3) A Horgászszövetség elnöke, a Horgászszövetség, mint jogi személy képviseletére, a képviseleti jog gyakorlására - általános jelleggel, vagy meghatározott ügycsoportokra korlátozva - teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásbeli meghatalmazással az elnökhelyettest, a főigazgatót vagy az igazgatót hatalmazhatja fel. Az SZMSZ-ben meghatározott kiemelt kötelezettségvállalás esetén, ha nem ők az aláírók, illetve, ha jogszabály egy nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, akkor két képviseleti joggal felruházott személy, két alelnök együttes aláírása szükséges.

(4) A Horgászszövetség (3) bekezdésben nem említett tisztségviselője, illetve más alkalmazottja, megbízottja csak a Horgászszövetség elnöke által adott teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásbeli meghatalmazás alapján láthat el eseti képviseletet. Képviseletre jogosító meghatalmazást az elnök, vagy egyetértése esetén az elnökhelyettes, illetve a főigazgató adhat.

(5) A Horgászszövetség, mint civil szervezet jegyzése a Horgászszövetség hivatalos iratain úgy történik, hogy a képviselő az iratokat a Horgászszövetség teljes vagy rövidített elnevezése alatt önállóan, egyszemélyben, vagy a (3) bekezdésben meghatározott kettős aláírással – hiteles aláírási nyilatkozatának megfelelően – saját névaláírásával és a Horgászszövetség pecsétjével látja el.

19. § A főigazgató

(1) A főigazgató a Horgászszövetség folyamatos napi ügyviteléért, közfeladat-ellátásáért, sportági szakszövetségi feladat-ellátásáért felelős vezetője, így ezen megbízatása keretében:

a) biztosítja az önkormányzati szervek, az ügyintéző szervezet és a szakmai testületek működésének feltételeit, segíti és összehangolja munkájukat,

b) támogatja a Horgászszövetség vezető tisztségviselőinek feladatellátását,

c) folyamatos kapcsolatot tart a tagokkal, megszervezi és levezeti az SZMSZ-ben meghatározott értekezleteket,

d) az Alapszabályban meghatározottak szerint képviseleti-, az SZMSZ-ben foglaltak szerint kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört gyakorol,

e) egyszemélyi felelős vezetőként vezeti a Központot, irányítja az igazgató, a szervezeti egységek vezetőinek, valamint az SZMSZ szerint hozzárendelt önálló munkaköri feladatot ellátók munkáját, gyakorolja a számára az SZMSZ-ben meghatározott munkáltatói jogokat,

f) a szervezeti egységek vezetőinek segítségével összehangolja a Központ és a területi szervezeti egységek operatív munkáját,

g) összehangolja a Központ és a Horgászszövetség tulajdonában, többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok munkáját,

h) közreműködik a Horgászszövetség Alapszabálya, valamint az SZMSZ elkészítésében, kiadja a Központ ügyviteli szabályzatait, 

i) összehangolja a döntés-előkészítő tevékenységet, gondoskodik a Választmány ülésére kerülő előterjesztések elkészítéséről, a meghívók elkészítéséről és elküldéséről, az ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről és közzétételéről, a határozatok nyilvántartásáról és a választmányi határozatok Határozatok Könyvében történő közzétételéről, végrehajtásuk megszervezéséről és a végrehajtás ellenőrzéséről,

j) gondoskodik a tagokról, az egyesületekről, a horgászokról, a vízterületekről, azok telepítéseiről és fogásairól, szolgáltatásairól és minősítéséről készült szövetségi nyilvántartások vezetéséről,

k) gondoskodik az önkormányzati szervek és a szakmai testületek tisztségviselői, tagjai, a horgászszövetségi kitüntetettek és címadományozásban részesültek nyilvántartásáról, valamint a tagi-, egyesületi-, tisztségviselői jubileumok nyilvántartásáról és elismeréséről, az elismerési és kitüntetési javaslatok elkészítéséről,

l) munkájáról folyamatosan beszámol az Elnökségnek és az elnöknek,

m) gyakorolja mindazon egyéb jogköreit, melyeket számára Alapszabály, SZMSZ, választmányi vagy elnökségi határozat meghatároz,

n) ellátja azon egyéb feladatokat, melyekkel az Elnökség, vagy az elnök megbízza.

(2) A főigazgatói munkakör kizárólag főállású munkaviszony keretében tölthető be.

(3) A főigazgatóval az elnök munkaviszonyt létesít.

(4) A főigazgatót – távolléte, akadályoztatása esetén – az igazgató, az igazgató távolléte, akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben meghatározott központi szervezeti egység vezetője helyettesíti. 

(5) A főigazgatói munkakör betöltetlensége, illetve a főigazgató akadályoztatása esetén a helyettesítő személyét, a helyettesítés módját és annak korlátait az elnök határozza meg. A betöltetlenség és az akadályoztatás akkor minősül tartósnak, ha az több mint 90 napon keresztül fennállt vagy előreláthatóan fennáll. Ezen esetben az Elnökség rendkívüli ülésén dönt a főigazgatói feladatok ellátásáról.

20. § Az igazgató

(1) Az igazgató a Horgászszövetség folyamatos napi ügyviteléért, közfeladat-ellátásáért, sportági szakszövetségi feladat-ellátásáért felelős vezetője, így ezen megbízatása keretében:

a) ellátja a főigazgató általános helyettesi feladatait,

b) gondoskodik a Horgászszövetség vagyoni eszközeinek szabályszerű, Alapszabályban, SZMSZ-ben, közfeladat-ellátási szerződésben és az éves működési költségvetésben meghatározott célú, hatékony és átlátható felhasználásáról,

c) működteti a Horgászszövetség vezetői információs, tájékoztatási és statisztikai rendszerét,

d) munkájáról folyamatosan beszámol az elnöknek és a főigazgatónak,

e) gyakorolja mindazon egyéb jogköreit, melyeket számára Alapszabály, SZMSZ, választmányi vagy elnökségi határozat, illetve szabályzat meghatároz,

f) ellátja azon egyéb feladatokat, melyekkel az elnök vagy a főigazgató megbízza.

(2) Az igazgatói munkakör kizárólag főállású munkaviszony keretében tölthető be.

(3) Az igazgatóval a Horgászszövetség képviseletében eljáró elnök munkaviszonyt létesít.

(4) Az igazgatót – távolléte, akadályoztatása esetén – az SZMSZ-ben meghatározott központi szervezeti egység vezetője vagy önálló munkakört betöltő munkavállalója helyettesíti.

(5) Az igazgatói munkakör betöltetlensége, illetve az igazgató akadályoztatása esetén a helyettesítő személyét, a helyettesítés módját és annak korlátait a főigazgató határozza meg. A betöltetlenség és az akadályoztatás akkor minősül tartósnak, ha az több mint 90 napon keresztül fennállt vagy előreláthatóan fennáll. Ezen esetben az Elnökség rendkívüli ülésén dönt az igazgatói feladatok ellátásáról.

21. § A térségi igazgató

(1) A térségi igazgató illetékességi területén a Horgászszövetség közfeladat-ellátásáért, a horgászszövetségi horgászturisztikai feladatok ellátásáért felelős vezetője, így ezen megbízatása keretében:

a) közreműködik a horgászszövetségi közfeladatok ellátásában, azok horgászszervezeti közreműködői ellátásának ellenőrzésében,

b) munkájáról folyamatosan beszámol a főigazgatónak és az igazgatónak,

c) gyakorolja mindazon egyéb jogköreit, melyeket számára az SZMSZ meghatároz,

d) ellátja azon egyéb feladatokat, melyekkel a főigazgató vagy az igazgató megbízza.

(2) A térségi igazgató feladatait munkaszerződés alapján, teljes- vagy részmunkaidőben látja el. 

(3) A térségi igazgatóval az elnök munkaviszonyt létesít.

(4) A térségi igazgatót – távolléte, akadályoztatása esetén – a főigazgató által kijelölt térségi igazgató vagy az SZMSZ-ben meghatározott szervezeti egység vezetője helyettesíti.

22. § A szervezeti egységek vezetői és az önálló munkakört betöltő munkavállalók

(1) A szervezeti egység vezetője az Alapszabályban meghatározott, erre jogosult vezető tisztségviselők utasítása szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló egység szakmai munkáját.

(2) A gazdasági- és pénzügyi szakterület szervezeti egységének vezetője látja el a Horgászszövetség gazdasági vezetői feladatait és felelős 

a) a Horgászszövetség gazdálkodásáért és költségvetéséért, 

b). a Horgászszövetség SZMSZ-ében foglaltak szerint pénzügyi és közbeszerzési ellenjegyzési jogkört gyakorol,

c) elkészíti a Horgászszövetség éves költségvetési (pénzügyi és számviteli-), közfeladat-ellátási-, valamint a Horgászszövetség tulajdonában, többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok éves pénzügyi és számviteli beszámolóit.

(3) A szervezeti egység vezetője felelős 

a) a szervezeti egység SZMSZ-ben meghatározott feladatainak minőségi ellátásáért,

b) a működőképesség folyamatos biztosításáért, a helyettesítések megszervezésért,

c) a szakterületét érintő jogszabályok és belső szabályok ismeretéért, azok naprakész alkalmazásáért,

d) a horgászszervezetekkel, horgászvezetőkkel történő szolgáltatói szemléletű kapcsolattartásért.

(4) A szervezeti egység vezetőjét – távolléte, akadályoztatása vagy a munkakör betöltetlensége esetén – az igazgató utasítása szerint kijelölt másik szervezeti egység vezetője vagy a szervezeti egység munkavállalói közül kijelölt munkavállaló helyettesíti.

(5) A szervezeti egység vezetője koordinálja az irányítása alá tartozók munkáját és ellenőrzi, valamint nyilvántartja a folyamatban lévő ügyek határidős és jogszerű intézését, a kiadott feladatok teljesítését.

(6) A szervezeti egység vezetője ellátja azon egyéb feladatokat, melyekkel a főigazgató, vagy az igazgató megbízza. 

V. fejezet

23. § Az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ

(1) A Központ a Horgászszövetség működtetésével, közfeladat-ellátásával, sportági szakszövetségi feladat-ellátásával, szolgáltatásaival, gazdasági tevékenységének és ügyvitelének ellátásával foglalkozó általános ügyintéző szervezet; rövidített neve: OHSZK.

(2) A Központ munkáját önállóan és felelősen végzi.

(3) A Központ szervezeti felépítésének úgy kell kiépülnie, hogy az önkormányzati szervek, a szakmai testületek, valamint a vezető tisztségviselők munkavégzését elkülöníthető, világos alá- és fölérendeltségi viszonyokkal rendelkező, felelős szervezeti egységeinek, azon belül szakmai területeinek segítségével hatékonyan, gyorsan és pontosan kiszolgálhassa.

(4) A Központon belül a Velencei-tavi Kirendeltség és a Tisza-tavi Kirendeltség fenntartása a halgazdálkodási jog horgászszövetségi gyakorlása esetén alapfeladat. A Központon belül kutatóintézet Halgazdálkodási és Vízi Ökológiai Kutatóintézet néven alapítható. 

(5) A Központ kiemelt feladata a horgászszervezetek közfeladat-ellátási közreműködésének, szakszövetségi tevékenységének, halgazdálkodási, horgászturisztikai egyéb szakmai munkájának, ügyvitelének támogatása, egységesítése és ellenőrzése, a pozitív tapasztalatok összegzése, szintetizálása, majd azok országos-, területi-, illetve vízterületi használatra való alkalmazása, alkalmazásra felkínálása.

(6) A Központ kiemelt feladata a horgász befizetések és a közpénzek védelme, ennek keretében az ellenőrzés és a szankciók érvényesítése.

(7) A Központ főbb feladatai közé tartozik:

a) a Horgászszövetség napi ügyvitelének biztosítása, az Alapszabályban, valamint SZMSZ-ben más szervhez, szervezethez nem telepített ügyekben a döntések meghozatala, az érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenység kiemelt támogatása, 

b) a horgászszövetségi támogatási programban illetékes szakmai testület javaslatára döntés a közfeladat-ellátási támogatásokra irányuló pályázatok elbírálásáról,

c) az egységes pályázati kiírások alapján vagy egyedi döntésre benyújtott pályázatok elbírálása, értékelése, ellenőrzése, döntés a horgászszervezetek felé nyújtott egyedi támogatásokról,

d) a horgászsport országos sportági szakszövetségi feladatainak támogatása,

e) a Magyar Horgász kiadásának és a Szerkesztőség gazdaságos működésének támogatása, 

f) a Horgászszövetség tulajdonába, vagyonkezelésébe, egyéb hasznosításába tartozó halgazdálkodási vízterületek, ingatlanok (horgásztanyák, horgászboltok és egyéb létesítmények), horgászkikötők és vízi állások kezelése, állagmegóvása, gazdaságos üzemeltetése, egyéb hasznosítása, a horgászszövetségi szolgáltatások biztosítása, 

g) horgászszövetségi vízterületek halgazdálkodási feladatainak ellátása, a tagi és egyesületi halgazdálkodás segítése, támogatása, a Horgászszövetség tulajdonába, hasznosításába tartozó tógazdaságok, termelő tavak halnevelési feladatainak biztosítása, a vízhasználat támogatása,

h) javaslattétel a horgászszövetségi (országos) összevont területi jegyek és azok kiadásának, elektronikus vásárlásának rendszerére, árrendszerére és tételes áraira, a bevételek visszaosztására, az egyéb szövetségi szolgáltatások tartalmára és díjaira, 

i) a pénzügyi és számviteli, szakmai beszámolók elkészítése, azoknak a döntéshozóhoz az Alapszabályban, valamint az SZMSZ-ben meghatározott módon történő előterjesztése,

j) az éves költségvetési terv elkészítése és annak az Elnökség, majd a Választmány elé terjesztése, gazdálkodás az elfogadott költségvetés keretében, a horgászszövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására vonatkozó, a Választmány és az Elnökség hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása, a Horgászszövetség könyveinek és vagyonkataszterének vezetése,

k) a horgászszövetségi szervezetszabályzók folyamatos aktualizálása, illetve az arra történő javaslattétel, a működéssel kapcsolatos iratok megőrzése, az irattár vezetése, 

l) a határozatok nyilvántartása, a Határozatok Könyvének folyamatos aktualizációja, közzététele, 

m) a tagi- és tagdíj-fizetési-, ESZH nyilvántartás, a tagi, az egyesületi és a horgászokra vonatkozó statisztikai és információs rendszer működtetése, adatainak nyilvántartása, a Vezetői Információs Rendszer folyamatos üzemeltetése,

n) a Horgászszövetség Alapszabályában, SZMSZ-ében, valamint a horgászszövetségi szabályzatokban meghatározott-, illetve az elnök és az elnökhelyettes által kiadott egyéb feladatok ellátása.

24. § A Horgászsport Szakszövetségi Iroda

(1) A Központon belül létrehozott Horgászsport Szakszövetségi Iroda a szakszövetség általános operatív ügyintéző szervezetét alkotó speciális szervezeti egység; rövidített neve HSSZI.

(2) A HSSZI feladatai:

a) a Hhvtv. szerinti – halgazdálkodási hatóság által engedélyezett –   országos versenyszabályzat és a Horgászszövetség által, vagy engedélyével megszervezett versenyekre vonatkozó versenykiírások, valamint versenyszabályzatok kiadásával és azok betartatásával a sportág szabályszerű működésének biztosítása,

b) kialakítja a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján megszervezi a sportág versenyeit, meghatározza, majd folyamatosan karbantartja az országos versenynaptárt és javaslatot tesz a nemzetközi versenyeken való részvételre,

c) részt vesz a sportág hazai és nemzetközi szövetségeinek munkájában, szervezi a szakszövetség részvételét a nemzetközi kapcsolatokban,

d) működteti a nemzeti válogatott kereteket, elősegíti a sportolók részvételét nemzetközi sporteseményeken,

e) javaslatot tesz a sportág stratégiai fejlesztési irányaira,

f) nyertes horgászszövetségi pályázat esetén a kiemelt nemzetközi sportrendezvények magyarországi megrendezésével összefüggő feladatok ellátásban vesz részt,

g) gondoskodik a versenyzők nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról,

h) érvényesíti a doppingtilalmat,

i) meghatározza a sporteseményekkel kapcsolatos egyéb követelményeket.

25. § Az Országos Versenyhorgász Bizottság

(1) Az Országos Versenyhorgász Bizottság a szakszövetségi sportszabályozási feladatokat ellátó szervezeti egység munkáját segítő állandó szakmai testület; rövidített neve OVHB.

(2) Az OVHB feladatai:

a) a magyar horgászsport általános fejlesztése, támogatása, 

b) javaslat a szakági struktúra fejlesztésére, önálló szakágak kialakítására,

c) javaslat országos bajnokságok létrehozására, szüneteltetésére vagy megszüntetésére,

d) javaslat az országos bajnokságok minimumfeltételeinek meghatározására,

e) az országos bajnokságok helyszíneinek és szabályrendszerének meghatározása,

f) javaslattétel nemzetközi verseny rendezésére irányuló pályázat benyújtására,

g) javaslat a magyar országos bajnokságok nevezési díjainak meghatározására,

h) javaslat a hivatalos versenyszervezői regisztrációs díjak meghatározására,

i) az országos versenynaptár jóváhagyása,

j) javaslat a szakági vezetők, szövetségi kapitányok, kinevezésére és visszahívására, a sportvezetők SZMSZ-ben szabályozott juttatásainak megállapítására,

k) másodkapitányok kinevezése és visszahívása. 

l) javaslat országos versenypályák kialakítására, fejlesztésére.

(3) Az OVHB tagjainak minimális létszáma (hét) 7 fő.

(4) Az OVHB Ügyrendjét a Bizottság elnökének javaslatára a Horgászszövetség Elnöksége hagyja jóvá.

(5) Az Országos Versenyhorgász Bizottság a feladatai ellátásához igénybe veheti a Központ infrastruktúráját és szakmai támogatását.

26. § A Horgászsport Döntőbizottság

(1) A szakszövetség állandó etikai és fegyelmi testületeként a Horgászsport Döntőbizottság jár el; rövidített neve HSDB. 

(2) A HSDB feladatai közé tartozik:

a) az I. fokú eljárás lefolytatása a Horgászszövetség által nyilvántartott versenyzővel, hivatalos versenyszervezővel, illetve sportvezetővel szemben etikai vagy fegyelmi vétség gyanúja esetén,

b) az OVHB döntése elleni fellebbezés elbírálása,

c) az etikai, valamint fegyelmi eljárás anyagi jogi és eljárási szabályrendszerének megalkotása az Stv. szabályainak figyelembevételével,

d) a Döntőbizottság működésére vonatkozó szabályzat megalkotása. 

(3) A Horgászsport Döntőbizottság tagjainak száma maximum öt (5) fő. 

(4) A Horgászsport Döntőbizottság eljárása során minimum 3 fős tanácsban jár el.

(5) A Horgászsport Döntőbizottság a feladatai ellátásához igénybe veheti a Központ infrastruktúráját és szakmai támogatását.

VI. fejezet

27. § Átmeneti rendelkezések

(1) A jelen egységes Alapszabály kiadását követően az SZMSZ felülvizsgálatát és átfogó módosítását a Központnak 2026. május 15-ig biztosítani kell.

(2) Az Alapszabály jelen, VI. sz. módosítása idején érvényes ciklus záróidőpontja 2029. december 15.

28. § Záró rendelkezések

(1) A Horgászszövetség csak szövetséggel, egyesülettel egyesülhet és csak szövetségekre, egyesületekre válhat szét (jogutódlással történő megszűnés).

(2) Egyesülés, szétválás esetén a Horgászszövetség közfeladat-ellátása, valamint sportági szakszövetségi feladatellátása tekintetében jogutódlás nem keletkezhet.

(3) A Horgászszövetség jogutód nélkül megszűnik, ha:

a) a Horgászszövetség megvalósította célját vagy a Horgászszövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határozott meg,

b) a tagok kimondják megszűnését,

c) az arra jogosult szerv megszünteti.

(4) A megszűnés feltétele, hogy a Horgászszövetség függő vagyoni viszonyainak lezárására irányuló, az Ectv. szerinti eljárás lefolytatását követően a Törvényszék a Horgászszövetséget a nyilvántartásából törölje.

(5) A Horgászszövetség megszűnése esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról, valamint a megszűnésről rendelkező jogszabályokat kell alkalmazni.

(6) A Horgászszövetség jogutód nélküli megszűnése esetén – ide nem értve a közfeladat-ellátás és a szakszövetségi feladatellátás megszűnése tekintetében a jogszabály, vagy közfeladat-ellátási szerződés által előírt kötelezettségeket – a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a Törvényszék által kijelölt –, a Horgászszövetség céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

(7) A fennmaradó vagyon sorsáról a Törvényszék a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog a Horgászszövetségtörlésével száll át az új jogosultra.

(8) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben elsődlegesen a Ptk. és az Ectv., valamint a Hhvtv., továbbá a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései irányadók, mely jogszabályok keretei között a Választmány bármely itt nem szabályozott kérdésben határozatot hozhat.

(9) A jelen, egységes szerkezetű Alapszabály

a) elfogadásának napja 2000. május hó 26., a hatálybalépésének napja 2000. május hó 26.,

b) az I. sz. módosítás elfogadásának napja 2015. május hó 29., hatálybalépésének napja 2015. június hó 01.,

c) a II. sz. módosítás elfogadásának napja 2015. december hó 18., hatálybalépésének napja 2016. január 01.,

d) a III. sz. módosítás elfogadásának napja 2019. január hó 24., hatálybalépésének napja 2019. február hó 01.,

e) a III. sz. módosítás Törvényszék végzése szerinti pontosító kiegészítése elfogadásának napja 2019. szeptember hó 20., hatálybalépésének napja 2019. október hó 01., 

f) a IV. sz. módosítás elfogadásának napja 2022. október hó 28., hatálybalépésének napja 2022. december hó 01.

g) az V. sz. módosítás elfogadásának napja 2025. május 29., hatálybalépésének napja: 2025. június hó 01.

(10) Az Alapszabály jelen, VI. sz. módosítást és az egységes szerkezetbe foglalt alapszabályi szövegezést a Horgászszövetség Választmánya a Budapesten 2025.  december 12. napján megtartott ülésén, a V-24/2025. számú határozatával fogadta el és azt 2025. december 13. napján lépteti hatályba.

***

Záradék: Alulírott dr. Szűcs Lajos elnök, mint a Horgászszövetség törvényes képviselője a jelen nyilatkozatommal igazolom, hogy a jelen Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály eddigi Alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Budapest, 2025. december hó 12. napján. 

                                                                                  Dr. Szűcs Lajos

                                                                                           elnök

Az ALAPSZABÁLY letölthető erre a LINKRE KATTINTVA!