MAHOR

Hivatalos magyar rekordllsta - MOHOSZ

Egyre terjed Magyarországon a pisztrángsügér horgászata – azaz csak terjedne, de telepítése, idegenhonos lévén, tilos. Szenvedélyes pisztrángsügér-specialisták és „közrendű” ragadozóhal-horgászok is úgy vélik, hogy időszerű lenne a telepítést tiltó rendelkezést felülvizsgálni.

A lap egyik legnépszerűbb rovata 1966 óta regisztrálja és közli a bejelentett rekordhalakat. A bejelentések között megtalálhatók a szerencsés kezű kezdők és gyakorlott horgászok rekordhalai, és egyre növekvő számban a jól felkészült, a horgászat csínját-bínját ismerő, többszörös rekorderek fogásai is.

Ma már egy horgász előtt sem ismeretlen a nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) okozta felbecsülhetetlen kártétel vizeink halállományában. A Balaton térségében mintegy hétszáz nagykárókatona-pár fészkel a Kis-Balatonon, a Nagy-Berekben, valamint a Várpalota külterületén ismert költőhelyeken. Számuk az utóbbi években kis mértékben csökkent, ami az egész éven át tartó gyérítő vadászatuknak tudható be.

Az utóbbi években később érkezik és el is húzódik az egyre enyhébbnek mondható tél. Bár idén a hőmérő higanyszála egyes területeken szokatlanul mélyre kúszott, azért nem ez a jellemző. Az évszakváltások ritmustalanságát követi a szintén robbanásszerű hirtelenséggel beköszönő jó idő, ami már márciusban okozhat kellemes, melengető nappalokat. A hideg hónapok után a talajban, avarban, korhadt fák mélyén szunnyadó peték, lárvák és bábok alig várják, hogy felkelhessenek téli álmukból. Nem különben a halak, amiknek az előbb említettek majd élelmet jelentenek, ahogy a vízbe vagy a víz közelébe kerülnek. A biológiai körforgásnak ez az apró részlete határozta meg a jelenlegi domolykózásunk sikerességét.

 A pergetőhorgászok számára márciusban csak néhány halfaj horgászata megengedett, ebből kettőnek az útjai gyakran kereszteződnek. A jász még indít egy táplálkozási rohamot az ívás előtt, és a harcsák is kedvelik a méretes táplálékhalak összeállását.