A pergetőhorgászok számára márciusban csak néhány halfaj horgászata megengedett, ebből kettőnek az útjai gyakran kereszteződnek. A jász még indít egy táplálkozási rohamot az ívás előtt, és a harcsák is kedvelik a méretes táplálékhalak összeállását.

Minden évben meglepődve tapasztalom, hogy milyen korán indulnak a jászok. Ha az elmúlt tíz év jászos képeinek dátumát megnézem, arra jutok, hogy március 15. előtt már szépeket szoktam fogni. Nagyon sok függ persze a vízállástól és az időjárástól is. Érdemes a víz hőfokát kiemelten figyelni, mert 7-8 Celsius-foknál már aktívak a jászok. Ilyenkor még nagy a hőingás a nappali és az éjszakai hőmérséklet között és ez a jelenség észlelhető a vizek hőfoka kapcsán is. Amikor a folyók vize tartósan 10 Celsius-fok fölé melegszik, a jászok ívása is beindul.

9 jasz SZZ2103 Márciusi menedék

A legelső, vízfelszínen látható, tömeges fordulások azokon a késő délutánokon történnek meg, amikor az egész napos napsütés jelentősen felmelegíti a víz legfelső rétegét. Ha a víz hőfokának emelkedése nem torpan meg, hajnalban könnyen megtalálhatjuk a legjobb pályákat. Tapasztalatom szerint még a fogás szempontjából gyenge napok hajnalain is „bukik” a jász. Ez valami misztikus program, a hajnal üdvözlése lehet, de ilyenkor szinte egyáltalán nem esznek. Akik nem restek időnként télen is megjelenni a hajnali folyón, azok láthatják, hogy a vermelőhelyek környékén a leghidegebb napokon is „fürdik a keszeg”. Nem olyan intenzitással, mint nyáron, de egyértelműen és rendszeresen. Ez a korán kelő horgászok jutalma.
Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy a mélyebb Duna-szakaszokon, ahol jelentős felszíni jászos aktivitás tapasztalható, ott sem a felszínen kell megfogni a jászt. Pontosabban, ott nem is nagyon lehet. Annyira szépen tud forogni és időnként olyan nagy tömegben, hogy nagyon nehéz elvonatkoztatni a felszíni próbálkozásoktól. Egyszerűen a balinos, domolykós beidegződések nem hagyják, hogy ne próbálkozzunk felszíni csalikkal, de az idő bebizonyította, hogy nem túlzás azt állítani, hogy felesleges. Ebből a szempontból a legkegyetlenebbek a hajnalok, vagyis azok voltak, amíg meg nem tanultam ezt a szabályt. Hajnalban azért érdemes menni, hogy azonosítsuk a tömeges forgások nyomán a pályát. Ilyenkor a fogás esetleges, már-már véletlen, és szinte soha nem a felszínen történik. Ha ilyenkor fogunk, ezek a kapások is a fenék közelében esnek meg. Ahogy emelkedik a nap, úgy enyhül a felszíni forgás, úgy húzódik vissza az aljzat közelébe egyre több jász, és így érkezünk el abba az időszakba, amikor már jó eséllyel foghatunk belőlük. A tavalyi szezonban nagyon jól fogtam délelőtt, a 9-11 órás sávban és a késő délutáni órákban is. 

A cikk folytatása a Magyar Horgász márciusi számában olvasható.