Országos Horgászrend a MOHOSZ összevont területi jegyekhez

Érvényes: 2025. január 1-től a 2025. horgászévre valamennyi, a MOHOSZ szervezeti rendszerébe tartozó horgászszervezet által horgászati célra hasznosított, a MOHOSZ összevont területi jegyrendszerébe bevont halgazdálkodási vízterületre, külön kikötés hiányában a helyi horgászrendek szabályozásával együttesen.

Tisztelt Horgásztársak!

A MOHOSZ közfeladat-ellátása egyaránt kiterjed a horgászokra és a horgászszervezetekre. Természetes, hogy a horgászat gyakorlása, a feltételek megteremtése során a két érdek sokszor nem teljesen egyezik, ugyanakkor vitathatatlanul közös érdek a magyar horgászvizek természeti értékeinek, halállományának megőrzése, de a vízparti környezet és a szolgáltatások fejlesztése is. E munka során a horgászszervezetek képviselőinek konstruktív együttműködésével fokozatosan tovább egységesítjük a halgazdálkodási szolgáltatási és a szabályozási környezetet is. Az egységesítés és az elektronizáció – a valós igényeket kiszolgálva – lehetőséget adott arra is, hogy egyre több horgászvíz egy, összevont területi jeggyel legyen elérhető, segítve ezzel a horgászat szabadságát, de a bürokrácia csökkentését is.
Véleményünk szerint valamennyi szabályozásnak a gyakorlati tapasztalatokon kell alapulnia, s annak szövegezésénél mindenkor törekedni kell a közérthetőségre. Hisszük, hogy ellenőrzéskor a párbeszéd, a segítő, preventív jellegű szolgáltatói hozzáállás, valamint a kölcsönös tisztelet mindenkor segíti és támogatja a jogkövető magatartást, a nyugodt és szabályszerű horgászatot.

A jelen és a jövő érdekében mindenkori közös érdekünk a szabályok betartása. Kérjük, hogy a horgászatra és a horgászat környezetére vonatkozó szabályok megismerésével, majd alkalmazásával Önök is támogassák munkánkat, járuljanak hozzá a vizek és a vízpartok nyugalmához, további fejlesztéséhez. Jó egészséget, sok szabadidőt és szép horgászélményeket kívánunk mindenkinek!

A MOHOSZ Elnöksége

I. Általános szabályozási előírások
1. A horgász a horgászat megkezdése előtt köteles megismerni és a horgászat során betartani a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) és a végrehajtására kiadott 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseit, a MOHOSZ által kiadott Országos Horgászrendet (a továbbiakban: OHR), vagy – ha az adott horgászvízre nem az OHR érvényes – a helyi horgászrend szabályait.
2. Az OHR a MOHOSZ szervezeti rendszerébe tartozó halgazdálkodási hasznosító (halgazdálkodásra jogosult) horgászszervezetek és a horgászok számára kiadott, kötelező érvényű keretszabály, amely jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket nem tartalmazhat és – horgászszervezeti kiegészítés hiányában – helyi horgászrendként önállóan is alkalmazható, amennyiben ezen információ a területi jegyen egyértelműen feltüntetésre kerül. Ha helyi horgászrendként az OHR érvényes, akkor a horgászatra kizárólag a Hhvtv. és a Vhr., valamint a jelen OHR szabályai, továbbá az eseti hirdetmények az irányadóak.
3. Az OHR rendelkezései a helyi horgászrend megalkotása során kötelező érvényűek, azoktól az enyhítés irányába csak az OHR kifejezett felhatalmazása alapján lehet eltérni, a szigorítás a halgazdálkodási hasznosító döntési jogosultsága. A halgazdálkodási hatóság OHR szabályaival ellentétes, jogerős határozatai az OHR szabályait az érintett halgazdálkodási vízterületen a határozat tartalma szerint módosítják.
4. A halgazdálkodási hasznosító a helyi horgászrendben az OHR szabályait, valamint a halgazdálkodási vízterületen és annak partján alkalmazandó szabályokat kiegészítheti az általa hasznosított, kezelt egyéb területek és az infrastruktúra használatára, valamint ezen területek esetében a környezetvédelemre vonatkozó előírásokkal is. Ezen kiegészítő szabályok megfelelő jogszabályi vagy szerződéses felhatalmazás esetén a nem horgász látogatókra is kötelező érvényűek lehetnek.
5. A horgászszövetség összevont országos területi jegyrendszerébe bevont halgazdálkodási vízterületekre irányadó, külön kiadott – kibővített – horgászrend külön kikötés hiányában a helyi horgászrendek és eseti hirdetmények szabályozásával együttesen érvényes.
6. Rendkívüli időjárás, árvízi készültség vagy védekezés, valamint egészségügyi, környezetvédelmi, halegészségügyi veszélyhelyzet, halpusztulás esetén jogszabály, üzemeltetési szabályzat vagy hatósági határozat érvényesítése okán, továbbá horgászverseny, telepítés, munkavégzés esetén a halgazdálkodási hasznosító a horgászatot, vagy annak módját rendkívüli tilalomként, a horgászrendet kiegészítő eseti hirdetményében átmenetileg korlátozhatja. E korlátozás lehet általános, vagy csak meghatározott idősávra, területre kiterjedő. A halgazdálkodási hasznosító a rendkívüli tilalmakat azok hatályba lépése előtt legalább 3 nappal – ide nem értve a vis maior eseteket – köteles közzétenni.
7. A horgász a horgászat kezdete előtt jogosult, egyben köteles a területi jegyen szereplő vízterületek aktuális horgászati információinak (pl. fejlesztések, telepítések, rendkívüli tilalmak) megismerésére is. A halgazdálkodási hasznosító köteles a horgászok számára az aktuális horgászati és szabályozási információk folyamatos szolgáltatására. Ez az információszolgáltatás, eseti hirdetményi közzététel a halgazdálkodási hasznosító hivatalos honlapján, valamint a közösségi oldalain kötelező, továbbá vízparton kifüggesztett hirdetményben és a halőri tájékoztatás útján is megvalósulhat. Ha a horgász egy elrendelt rendkívüli tilalomról bizonyíthatóan nem értesült vagy nem lett értesítve, akkor a tárgyban felelősségre nem vonható. Bizonyítható értesítés a HORINFO szakrendszerben nyilvántartott e-mail címre kiküldött vagy a horgász személyes profiljának megnyitásakor megjelenő üzenet vagy dokumentum, illetve a jogosult hivatalos honlapján határidőben megjelentetett eseti hirdetmény.
8. A horgászversenyekre vonatkozó eltérési lehetőségeket az Országos Versenyszabályzat, mint kötelező érvényű keretszabály, ennek nyomán a konkrét versenykiírás és szabályzat határozza meg. MOHOSZ alhaszonbérletben lévő halgazdálkodási vízterületen kizárólag a halgazdálkodási hasznosító vagy a MOHOSZ hivatalos versenyszervezője rendezhet horgászversenyeket.
9. A horgászat gyakorlásának alapvető feltételei közé tartozik az érvényes horgászokmányok megléte és azok a horgászhelyen történő mindenkori biztosítása. Ellenőrzés esetén biztosításon a helyszínen történő fizikai felmutatás vagy az e-horgászokmányok HORINFO szakrendszeren vagy a MOHOSZ „Horgász” applikáción keresztül történő bemutatása értendő. Ha a horgászokmány elektronikusan vagy elektronikusan is előállításra került és a horgász egy arra alkalmas készülék (pl. tablet, okostelefon) képernyőjén azt be tudja mutatni, akkor nem kötelezhető a papíralapú okmány bemutatására. Jelen szabály az OHR vagy a helyi horgászrend, horgászrendi kivonat bemutatására is érvényes.
10. A területi jegy vásárlásával a horgász polgárjogi szerződést is köt a jegy kiadójával (halgazdálkodási hasznosítóval), s ennek keretében hozzájárul adatai hatályos jogszabályoknak megfelelő, célhoz kötött kezeléséhez.
11. A területi jegyhez kiegészítő jegy kizárólag az adott területi jeggyel el nem érhető, a helyi horgászrendben előre meghatározott többletszolgáltatások, vagy többlet horgászati lehetőségek biztosítására adható ki.
12. A halgazdálkodási vízterületen a hal annak jogszerű kifogásával és a zsákmány papíralapú vagy elektronikus fogási naplóban történő rögzítésével kerül a horgász birtokába. A rögzítés kötelezően a naplóban, továbbá – a naplóvezetésre vonatkozó általános szabályokat kiegészítendően – a helyi horgászrendben meghatározott módon történhet. A halgazdálkodási hasznosító a hal elviteléért külön ellenértéket – ide nem értve a többletelvitel lehetőségéért előre megváltott kiegészítő jegy díját – nem állapíthat meg.

II. A területhasználatra és környezetvédelemre vonatkozó előírások
13. A halgazdálkodási vízterületen és annak partján a csónakos vagy a parti horgászatra általánosan engedélyezett vízterületeken, partszakaszokon – helyfoglalásra, foglalt helyre vonatkozó külön halgazdálkodási hasznosítói előírás hiányában – az érkezés sorrendjében bármely szabad horgászhely elfoglalható. A külön nem kijelölt horgászhelyek közötti legkisebb előírt távolság – a szomszédokkal történő előzetes megegyezés hiányában – 5 méter. Foglalt hely horgász általi létesítése közterületen tilos, kivételt képeznek az engedéllyel rendelkező víziállások. A halgazdálkodási hasznosító helyfoglalási rendszert üzemeltethet és a helyfoglalási szolgáltatásért – a területi jegy díján túl – a szolgáltatás minőségének megfelelő kiegészítő díjat számíthat fel.
14. Statikus horgászhely (a készségek tervezett helyétől számított minimum 2,5 méteres körzetben) – külön helyi horgászrendi előírás esetén – csak akkor foglalható el, ha előtte az ott lévő szemét összegyűjtése, eltakarítása előzetesen megtörtént.
15. A horgászhelyen a készségek bedobása, elhelyezése csak úgy történhet meg, ha az másokra nem jelent balesetveszélyt. Víziközlekedés céljából is igénybe vett halgazdálkodási vízterületen tilos olyan horgászati módszer alkalmazása, melynek alkalmazása során a vízfelszín felett a horgászzsinór a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek időszakos kapcsolódásaiban létrejövő halátjárók medrének felénél többet keresztirányban elzár.
16. A horgászhelyen, illetve a horgászat során a természet védelmének szabályai értelmében a horgászati tevékenységen túl tilos a helyi élővilág állapotának, minőségének bármilyen megváltoztatása, zavarása, a víz szennyezése és a szemetelés bármilyen változata. A természeti és az épített környezet megóvása, a tisztaság fenntartása a mindenkori használók kötelessége, kártérítési felelősség vállalása mellett.
17. A horgász halpusztulás, víz- és környezetszennyezés észlelését köteles a halőr vagy a halgazdálkodási hasznosító felé azonnal bejelenteni.
18. A vízminőség védelme érdekében csak megfelelő minőségű (nem romlott) és a szükséges mennyiségű etetőanyag, csaliféleség használható fel. A halgazdálkodási hasznosító egyes etetőanyagok, csaliféleségek használatát, az elvihető hal horgászhelyen történő előkészítését, konyhai feldolgozását a helyi horgászrendben korlátozhatja vagy megtilthatja.
19. A horgászat közben keletkezett szemét a vízparton csak az ott e célból elhelyezett tárolókba helyezhető el. Szemetelésnek minősül a cigarettacsikk és a szotyola-maghéj, valamint a rágó eldobása is. A halgazdálkodási hasznosító a helyi horgászrendben rendelkezhet úgy is, hogy a keletkezett szemetet a horgászat befejezése után minden horgász köteles haladéktalanul elszállítani.
20. Mások zavarása, a túlzott zajkeltés minden formája tilos. Nyilvánvaló alkoholos befolyásoltság vagy bódult állapot esetén a horgászat folytatása nem lehetséges. Ebben az esetben a hivatásos halőr jogosult hatósági intézkedés kezdeményezésére.
21. Tüzet gyújtani csak az arra vonatkozó szabályok betartásával, illetve – külön helyi horgászrendi előírás esetén – egyes vízterületeken csak az e célra kiépített tűzrakó helyeken lehetséges, ha tűzgyújtási tilalom nem került elrendelésre. A helyszínen frissen kivágott faanyag tűzrakásra nem használható. A tűzterekbe szemét nem helyezhető el, ott el sem égethető. Távozáskor biztosítani kell a tűz eloltását.
22. A kiépített partvédő kövezés, védmű nem bontható meg, a kövek ideiglenesen sem hordhatók el. A természeti értékek károsítása szigorúan tilos.
23. A vízparton – a helyi horgászrendben szabályozott engedély hiányában – csak fém és műanyag bottartó használható.
24. A vízparton, horgászterületen elhelyezett padcsoportok, esőbeállók, stégek és kikötői műtárgyak, egyéb berendezési tárgyak rendeltetésszerű használata, állagmegóvásának elősegítése a mindenkori használók kötelessége.

III. Speciális horgászrendi előírások
25. A horgászkészségek mellett – ha a helyi horgászrend másképp nem rendelkezik – az egyesületi tagsággal rendelkező horgász alkalmilag 1 db, maximum 1 m2 felületű csalihalfogó emelőhálót vagy – szintén emeléses technikával használt – merítőszákot is használhat, kizárólag számára a horgászathoz szükséges, 15 cm-nél nem nagyobb – kifogható státuszú – csalihalak gyűjtésére. Ha a csalihal-gyűjtés közben véletlenszerűen idegenhonos inváziós hal kerül a hálóba, az a horgászvízbe vissza már nem helyezhető.
26. A halgazdálkodási hasznosító kizárólagos döntési kompetenciája a horgászati célú csónakhasználat, valamint a szonár (halradar) használatának engedélyezése vagy annak tiltása, illetve engedélyezés esetén a használat helyi horgászrendben történő szabályozása. Amennyiben a halgazdálkodási hasznosító másképp nem rendelkezik, a halradar használata – a november 1. és február 28. közötti vermelési időszak kivételével – engedélyezett.
27. Csónakos horgászat esetén a kikötőn és kijáratán kívül a part egyéb, szabad részeinek és más csónakoknak, valamint a vízügyi műtárgyaknak 20 méternél kisebb távolságra való megközelítését, továbbá a hely tartós megjelölését a halgazdálkodási hasznosító a helyi horgászrendben korlátozhatja, vagy megtilthatja.
28. A horgászcsónak, horgászhajó használója, valamint a halgazdálkodást támogató hajó üzembentartója köteles gondoskodni arról, hogy a csónak felszereltsége és műszaki állapota a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfeleljen.
29. A halgazdálkodási hasznosító a csónakhasználat lehetőségének biztosítására külön területi jegyet vagy kiegészítő jegyet hozhat létre.
30. A statikus horgászhely, a horgászcsónak (csónak esetében a partról is jól látható), folyamatos megvilágítása az éjszakai horgászat teljes időtartama alatt kötelező, kivételt képeznek a közvilágítással érintett parti horgászhelyek.
31. A horgászat során a hely jelölésére használt eszközöket, tárgyakat a horgászat befejezése után a vízből minden esetben el kell távolítani.
32. Folyóvíz jegén horgászni minden esetben tilos. Állóvíz jegén a lékhorgászat csak ott lehetséges, ahol az nem tiltott és a jég legalább 10 cm vastag, nem olvad és nem mozog. A horgász a kivágott léket a horgászat befejezése után köteles jól láthatóan megjelölni.
33. Kijelölt szabadvízi fürdőhely (strand) területén – annak hivatalos nyitvatartási idejében – a strand üzemeltetőjének engedélye hiányában horgászni tilos.

IV. Az éves összevont országos területi jegyekre vonatkozó külön előírások
34. Az éves általános országos felnőtt, az éves általános országos felnőtt kedvezményezett, az éves sportcélú országos felnőtt, az éves sportcélú országos kedvezményezett, az éves általános országos gyermek, az éves általános dunai felnőtt, az éves általános dunai felnőtt kedvezményezett, az éves általános tiszai felnőtt, az éves általános tiszai felnőtt kedvezményezett területi jegyek (együtt: MOHOSZ összevont területi jegyek) az adott vízterületre vonatkozó helyi horgászrendi előírások területi és időbeli korlátozásai figyelembevételével érvényesek. Egy vízterületen, partszakaszon eseti horgászati korlátozás versenyszabályzatban is elrendelhető.
35. Az éves általános országos felnőtt, az éves általános országos felnőtt kedvezményezett, az éves sportcélú országos felnőtt és az éves sportcélú országos kedvezményezett területi jegyek érvényessége:
(1)Duna folyam Győr-Moson-Sopron megyei, 1850-1770,3 fkm közötti szakasza (08-032); (2)Dunakiliti mederátvágás (08-035); (3)Duna folyam Komárom megyei, 1770,3-1708 fkm közötti szakasza (11-009); (4)Pilismaróti-öböl (11-032); (5)Duna főváros és Szob, 1657-1708 fkm közötti szakasza és a Szentendrei Duna-ág (13-031); (6)Duna fővárosi, 1630-1657 fkm közötti szakasza (01-002); (7)Újpesti öböl (01-001); (8)Duna folyam Fejér megyei, 1630-1564 fkm közötti szakasza és mellékágai (07-020); (9)Duna folyam paksi, 1564-1520 fkm közötti szakasza (17-001); (10)Duna folyam Tolna megyei, 1520-1493 fkm közötti szakasza (17-002); (11)Duna folyam Bács-Kiskun megyei, 1493-1465 fkm közötti szakasza és mellékágai: Móric-Duna, Simon-Duna, Hágli-Duna, Sáros-Duna, Herceg-gödör, Öreg-Cserta, Vén-Duna, Rezéti-Duna torkolatától a Csonka-töltésig tartó szakasz, Vancsura-Hókony (03-092); (12)Duna folyam Baranya megyei, 1465-1433,5 fkm közötti szakasza (02-010); (13)Kölkedi Holt Duna (02-013); (14)Külső Bédai-holtág (02-011); (15)Mocskos Duna (02-014); (16)Tisza folyó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, 744,85-494 fkm közötti szakasza (15-164); (17)Tisza folyó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felső, 494-477 fkm közötti szakasza (05-002); (18)Tisza folyó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 477-440 fkm közötti szakasza a Tiszabábolnai Holt-Tisza kifolyásától a Hejő-torokig (05-003); (19)Tisza folyó Jász-Nagykun-Szolnok megyei, 403-266,5 fkm közötti szakasza (16-225); (20)Tisza folyó Bács-Kiskun megyei, 266,5-258 fkm közötti szakasza (03-080); (21)Tisza folyó (258-160 fkm) Csongrád-Csanád megyei szakasza (06-003); (22)Balaton a BHNp. Zrt. által kiadott „parti és csónakos” területi jegyek érvényessége szerint, illetve az azok érvényességébe tartozó, kapcsolódó vízterületekkel együtt (14-002); (23)Kis-Balaton Balatoni Horgászrendben meghatározott vízszakaszai (20-019); (24)Tisza-tó (benne a Tisza folyó 440,3-403,2 fkm közötti szakasza) (10-009); (25)Velencei-tó (07-010); (26)Pécsi-tó (02-038); (27)Nagykanizsai Csónakázó-tó (20-034); (28)Döröskei víztározó (Döröske 071/1 hrsz) (18-063); (29)Határréti-víztározó (13-036); (30)Sinkár pataki (Püspökhatvani) víztározó (13-008); (31)Ráckevei (Soroksári) Dunaág Kvassay zsiliptől Tassi zsilipig, a hozzátartozó mellékágakkal és hókonyokkal (13-017); (32)Duna-Tisza csatorna (13-021); (33) Dunavölgyi-főcsatorna Pest megyei szakaszai a mellékágakkal és vadvizekkel (13-019); (34)Dunavölgyi-főcsatorna vízrendszer (03-016); (35)Északi-övcsatorna, XXX-as csatorna és mellékvizei (13-020); (36)Somlyó-csatorna (13-018); (37)Tassi V-VI-os vízterület (13-035); (38)Szigetközi hullámtéri ágrendszer (08-223); (39)Mosoni Duna folyó és vízrendszere (08-140); (40)Mosoni Duna-Szivárgó-csatorna (08-226); (41)Mosoni Duna a Rábca torkolattól a Kossuth hídig (08-145); (42)Mosoni Duna a győri Kossuth-hídtól a Pataházi zsilipig (08-146); (43)Rába folyó Vas megyei szakasza az országhatártól a nicki gátig a Magyarlaki-holtággal (18-021); (44)Rába folyó Győr-Moson-Sopron megyei szakasza (08-182); (45)Rába folyó a MÁV vasúti hidtól a Petőfi hídig (08-183); (46)Rába folyó a győri Petőfi-hídtól a torkolatig (08-184); (47)Ipoly folyó és holtágai, vízállásai (Istvánmajori alsó- és felső-, Pászti-, Tulipánkerti holtágak, Lókos patak, Derék patak) (12-015);
(48)Dráva folyó Somogy megyei szakasza (14-012); (49)Dráva folyó Baranya megyei, 68-130,5 fkm közötti szakasza (02-001); (50)Mura folyó magyarországi szakasza (20-029); (51)Zala folyó a Bárándi patakig és mellékvizei (Sárvíz patak, Szévíz patak) (20-051); (52)Principális csatorna (Mura torkolattól Nemessándorháza 0130 hrsz-ig) (20-040); (53)Túr folyó 30-11 fkm közötti szakasza (15-110); (54)Új Túr folyó 11-0 fkm közötti szakasza (15-109); (55)Öreg Túr folyó 64-0 fkm közötti szakasza (15-111); (56)Szamos folyó 49-0 fkm közötti szakasza (15-107); (57)Kraszna folyó 46-0 fkm közötti szakasza (15-108); (58)Bodrog folyó országhatártól a Tiszába torkollásig (05-004); (59)Sajó folyó (országhatártól kesznyéteni közúti hídig) (05-005); (60)Sajó folyó (kesznyéteni közúti hídtól a Tiszába torkollásig) (05-006); (61)Hernád folyó és a Kis-Hernád (Bársonyos patak) (05-007); (62)Zagyva folyó Salgótarján-Zagyvaróna belterület északi határától (Salgótarján belterület 8554 hrsz) a Jobbágyi közúti hídig terjedő Nógrád vármegyei szakasza (12-059); (63)Zagyva-folyó középső szakasz - Jobbágyi közúti hídtól Jászberényi vasúti hídig terjedő szakasz (10-096); (64)Zagyva folyó alsó szakasz 68,65-0 fkm, a jászberényi vasúti hídtól a torkolatig terjedő szakasz (16-368); (65)Tarna folyó (Szlovákia-Magyarország államhatártól kezdődően a Zagyva folyóba történő betorkollásig) (10-082); (66)Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (15-040); (67)Fekete-Körös folyó teljes magyarországi szakasza (04-002); (68)Fehér-Körös folyó teljes magyarországi szakasza (04-017); (69)Hármas-Körös 12-91,3 fkm-ig (a Sebes- és a Kettős-Körös összefolyásától a Szelevény község határában lévő gátőrházig) (04-201); (70)Hármas-Körös folyó a Szelevény község keleti határánál lévő gátőrháztól a torkolatig (06-005); (71)Kettős-Körös 0-37,26 fkm-ig (04-202); (72)Sebes-Körös 0-58,56 fkm-ig (09-122); (73)Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös a 29,2-14,826 fkm, a 7,576-0 fkm közötti és az átvágás 0-1 fkm közötti szakasza (Kákafoki-Bikazugi holtág) (04-076); (74)Berettyó folyó a csatlakozó csatornákkal: Nagyéri-, Esztár-Nagymarjai-, Hencida-Csereerdői-, Kis-Körösi-, Ördögárki-, Furtai-, Nyártói-, Poltralápi-, Pappzugi-csatorna (09-121); (75)Hortobágy-Berettyó folyó a Hamvas-főcsatorna szivattyúház ágának folyásirány szerinti bal partjától, 59,9 fkm-től az 54,8 fkm-ig (04-021); (76)Hortobágy-Berettyó folyó 54,8-0 fkm közötti szakasza (04-022); (77)Hortobágy-Berettyó-főcsatorna 67-50,5 fkm közötti szakasza (09-029);
(78)Maros folyó országhatártól a Tiszáig (06-004); (79)Keleti-főcsatorna 98,156-45 fkm közötti szakasza (09-039); (80)Keleti-főcsatorna I., 45-4,678 fkm közötti szakasza (09-104); (81)Keleti-főcsatorna 4,677-0 fkm közötti szakasza (15-043); (82)Nyugati-főcsatorna 70,25-59,58 fkm közötti szakasza (09-050); (83)Nyugati-főcsatorna 59,58-42,8 fkm közötti szakasza (09-098); (84)Nyugati-főcsatorna 42,8-0 fkm közötti szakasza (09-055); (85)K-IX. öntöző főcsatorna (09-112); (86) Kiskunsági-öntöző-főcsatorna vízrendszer (03-051); (87)Fűzvölgyi-öntöző-főcsatorna vízrendszer (03-019); (88)Nagykunsági-főcsatorna, Tisza-tó zsiliptől Abádszalók Tiszabura közúti hídig (16-299); (89)Nagykunsági-főcsatorna keleti ág (16-310); (90)Nagykunsági-főcsatorna nyugati ág (16-194); (91)Jászsági-főcsatorna a Tisza-tó zsiliptől a Kisköre-Füzesabony vasúti hídig (16-298); (92)Jászsági-főcsatorna a Kisköre-Füzesabony vasúti hídtól a végszelvényig (16-141); (93)Villogó-főcsatorna a Karcagi I-III-IV-főcsatornával (04-061); (94)Kálló-csatorna a Derecskei-, Konyári-, Tápé-horgasi-ággal (04-060); (95)Kadarcs-Karácsonyfoki csatorna (0+000-30+720) (09-035); (96)Kösély-csatorna(0+000-51+000) (09-034); (97)V-ös csatorna (03-085); (98)Nádor csatorna - Szabadbattyáni MÁV hídtól az Ősi duzzasztóig - 88+129-110+062 km szelvények közötti szakasza (07-034); (99)Nádor-csatorna - Szabadbattyáni MÁV hídtól Fejér megye határáig a 88+129 - 36+760 km szelvények közötti szakasza (07-005); (100) Sió-csatorna 122,8-92,8 fkm közötti szakasza (14-025); (101)Sió-csatorna 97-82 fkm közötti szakasza (17-007); (102)Sió-csatorna 82-77 fkm közötti szakasza (17-006); (103)Sió-csatorna 77-68 fkm közötti szakasza (17-005); (104)Sió-csatorna 68-58 fkm közötti szakasza (17-004); (105)Sió-csatorna 58-0 fkm közötti szakasza (17-003); (106)Király- és Selypes-ér (09-128);
36. Az éves általános dunai felnőtt és az éves általános dunai felnőtt kedvezményezett területi jegyek érvényessége: 35. pontban az (1)-(15), (37)-(49), (100-105) számozások között feltüntetett halgazdálkodási vízterületek.
37. Az éves általános tiszai felnőtt és az éves általános tiszai felnőtt kedvezményezett területi jegyek érvényessége: 35. pontban a (16)-(21), (24), (53)-(78), (93-94) számozások között feltüntetett halgazdálkodási vízterületek.
38. Az éves általános országos gyermek területi jegyek vízterületi érvényessége a 35. pont szerinti területi jegyek érvényességével megegyező, továbbá e jegyek speciálisan érvényesek a Szilas-pataki víztározóra (Naplás tó) (01-007) is.
39. Az összevont országos területi jegyek a MOHOSZ országos versenynaptárában szereplő versenyekre érvényesen nevezett, versenyzői engedéllyel rendelkező horgászsport versenyzők esetében az adott versenypályák vízterületeire is érvényesek, de kizárólag a versenykiírás szerinti hivatalos edzés- és versenynapokon, halelviteli lehetőség nélkül, regisztrációs (díjmentes) területi jegy kiadása mellett. A segítők, háttéremberek térítésmentes horgászata kizárólag a versenyzőkre meghatározottak szerint, a MOHOSZ HSSZI előzetes írásos engedélyével lehetséges.  
40. Az éves általános országos felnőtt, az éves általános dunai felnőtt, az éves általános tiszai felnőtt területi jegyek esetében a Hhvtv. és a Vhr. alapján tilalmi időszakkal és napi kifogható darabszámmal is védett halból összesen 50 db, de halgazdálkodási vízterületenként maximum 25 db, az egyéb kifogható halakból 50 kg, de halgazdálkodási vízterületenként maximum 30 kg fogható ki az adott vízterületre vonatkozó helyi horgászrendi korlátozások figyelembevételével, valamint egy időben 2 horgászkészség, botonként maximum 2 horoggal (ide nem értve a pergető műcsalit) használható.
41. Az éves általános dunai kedvezményezett, az éves általános tiszai kedvezményezett területi jegyek esetében a Hhvtv. és a Vhr. alapján tilalmi időszakkal és napi kifogható darabszámmal is védett halból összesen 30 db, de halgazdálkodási vízterületenként maximum 15 db, az egyéb kifogható halakból 30 kg, de halgazdálkodási vízterületenként maximum 20 kg fogható ki az adott vízterületre vonatkozó helyi horgászrendi korlátozások figyelembevételével, valamint 1 horgászkészség, botonként maximum 2 horoggal (ide nem értve a pergető műcsalit) használható.
42. Az éves általános országos kedvezményezett területi jegyek esetében a Hhvtv. és a Vhr. alapján tilalmi időszakkal és napi kifogható darabszámmal is védett halból összesen 30 db, de halgazdálkodási vízterületenként maximum 15 db, az egyéb kifogható halakból 30 kg, de halgazdálkodási vízterületenként maximum 20 kg fogható ki az adott vízterületre vonatkozó helyi horgászrendi korlátozások figyelembevételével, valamint 1 horgászkészség, botonként 1 horoggal (ide nem értve a pergető műcsalit) használható.
43. Az éves általános országos gyermek területi jegyek esetében a Hhvtv. és a Vhr. alapján tilalmi időszakkal és napi kifogható darabszámmal is védett halból összesen 5 db, de halgazdálkodási vízterületenként maximum 3 db, az egyéb kifogható halakból 20 kg, de halgazdálkodási vízterületenként maximum 10 kg fogható ki az adott vízterületre vonatkozó helyi horgászrendi korlátozások figyelembevételével, valamint 1 horgászkészség, botonként 1 horoggal (a bojlis módszer nem engedélyezett; pergetésnél ide nem értve a pergető műcsalit) használható.
44. Az éves sportcélú országos felnőtt, az éves sportcélú országos kedvezményezett területi jegyek esetében halelvitel nem lehetséges (kivétel a jogszabály szerint nem visszaengedhető invazív halfajok), valamint 1 horgászkészség, botonként 1 horoggal (ide nem értve a pergető műcsalit) használható. Kivétel az országos bajnokságok versenyei, ahol a versenyzők a versenyszabályzatban meghatározottak szerint horgászhatnak.

V. Halvédelmi és horgászetikai előírások
45. A horgász erkölcsi és etikai kötelessége más horgász segítése, a tapasztalatok átadása, az idős horgásztársak és a gyermekhorgászok támogatása.
46. A horgászat gyakorlása nem járhat más horgászok indokolatlan veszélyeztetésével vagy zavarásával.
47. Horgászcsónak, horgászhajó használata csak megfelelő sebesség megválasztásával, más horgásztársak és víziközlekedők veszélyeztetése vagy zavarása nélkül történhet.
48. Ívási, szaporodási időszakban a part menti sávban a sebesség megválasztásánál minden horgász felelőssége a lerakott ikrák, kikelt ivadékok lehetőség szerinti megóvása.
49. A halnak indokolatlan sérülést, szenvedést okozni tilos.
50. Fajlagos tilalmi időszakban a védelmet élvező, illetve ívó halfajra, valamint méretkorlátozással védett halfajok méreten aluli egyedeire célzottan horgászni etikátlan és tilos. Amennyiben az adott horgászhelyen sorozatosan méreten aluli vagy fajlagos tilalom alatt álló hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében horgászati módszert, illetve szükség szerint horgászhelyet kell változtatni.
51. A horgász egyéni felelőssége a választott célhalaknak megfelelő, halkíméletet is biztosító horgászeszközök és horgászfelszerelések alkalmazása, valamint a horgászat teljes időtartama során a horgászatra alkalmas fizikai állapotának fenntartása.
52. A horgászat során a bevetett horgászkészségeket őrizetlenül hagyni, vagy azok felügyeletét másra bízni tilos. Őrzöttnek, illetve felügyeltnek minősül a horgászkészség, ha a horgász vizuális kapásjelző esetén haladéktalanul, hangjelzéses kapásjelző esetében az észleléstől számított legrövidebb időn belül bevághat, illetve megkezdheti a hal fárasztását.
53. Ragadozóhal-horgászatnál az indokolatlan nyeletés tilos.
54. A gyári műcsalik rögzítési pontok szerinti horogszámának növelése, egy horog alá újabb horog rögzítése, a külső akadás elősegítése céljából történő átalakítása tilos.
55. A műcsali használatának kivételével a háromágú horog, a drótelőke – ideértve a kevlár, fluorokarbon, valamint a wolfram előkéket egyaránt –, valamint a vágóhorog csak akkor alkalmazható, ha annak használatát a helyi horgászrend nem tiltja meg.
56. A kifogott hal horgász általi bármilyen jelölése, csonkítása tilos. Csonkításon az uszonysugarak, bognártüske levágása, bemetszése, pikkelyek levétele vagy más, szándékosan okozott fizikai elváltoztatás értendő.
57. A hivatalos haljellel ellátott halak fogásának bejelentése, az adatszolgáltatás teljesítése a horgász és a halgazdálkodási hasznosító közös érdeke. E haljel eltávolítását, a jelölt hal kifogását (elvitelét) a halgazdálkodásra jogosult helyi horgászrendjében vagy horgászrendi kivonatában megtilthatja. Amennyiben a jelölt hal kifogása (elvitele) nem tiltott, abban az esetben a fogás bejelentése kötelező.
58. A drótszák (a törpeharcsa kivételével), valamint épített fém haltároló (ketrec) használata hal tartására tilos.
59. A horgászfotók elkészítésekor javasolt ügyelni arra, hogy esztétikus, a hal megbecsülését is kifejező fényképek készüljenek el. A helyes fotón a háttér a víz és a vízpart természeti környezete, ahol belógó, szétdobált felszerelés, cigaretta, étel és ital, kéztörlő rongy, szemét nem látható. A horgász a halat lehetőleg térdelve, féltérden vagy guggolva; mellmagasságban és vízszintesen a halbölcső, vagy halpaplan felett tartja, de a fényképen a halvédelmi eszköz lehetőleg csak részlegesen legyen látható. A hal objektív felé történő „kitartása” nem esztétikus, a helyes távolság a súly megtartását is segítő félkarnyi. A hal legyen tiszta, így a sarat, fűszálakat, nyálkát, esetleges vért friss vízzel le kell öblíteni róla. Célszerű több fotót is elkészíteni, hogy a pislogás és/vagy a hal mozgásai kiküszöbölhetők legyenek. Nem készülhet etikus fotó cigarettával a szájban, vagy a halat ronggyal megfogva. Napsütésnél ügyelni kell arra is, hogy vaku használata nélkül a sapkát viselő horgász arca leárnyékolt marad. A fotózás során fokozottan ügyelni kell a halak kíméletes kezelésére, mozgatására, mert a nagy példányok leejtésre, nyomásra az átlagos méretű halaktól sokkal érzékenyebbek.
60. A színezett fertőtlenítők használata csak a fotózás után támogatott. Ekkor a hal minden látható sebének fertőtlenítése is ajánlott, az esetleges élősködők eltávolítása mellett.
61. A legfontosabb a hal védelme. Ha a szakszerű, gyors fotózás és mérlegelés a fogás helyszínén nem biztosítható, akkor a megtartani nem kívánt halat haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe. Tilos a halat fotózás és mérlegelés céljából bármilyen módon olyan helyre szállítani, ahol a fotózás és mérlegelés már biztosított lenne.
62. A visszaengedéskor a halat csak akkor szabad elengedni, ha az már az egyensúlyi helyzetét önerőből fenn tudja tartani, valamint mozgása (szabadulási reflex) beindult.
63. A szabályosan kifogott és így megtartott halak cseréje, illetve ezek horgászati tevékenység folytatása során történő (zárt vizeken a vízparton, horgászhelyen belüli) átadása és ajándékozása, a kifogott hal értékesítése tilos. Cserén azt kell érteni, amikor a hal már szákba (ragadozó esetén szájbilincsre) került és azt a horgász a horgászhelyén a később kifogott halra kívánná átcserélni. Átadáson ingyenes halátadás értendő egy másik, szintén horgászati jogosultsággal rendelkező, horgászatot folytató személy részére. Ajándékozáson egy horgászati jogosultsággal nem rendelkező személy részére történő átadás értendő. Értékesítésen a hal ellenérték fejében történő átadása értendő, az átvevő személyétől függetlenül.
64. A halgazdálkodási hasznosító helyi horgászrendjében előírhatja adott halfajok esetében a standard testhossz papíralapú fogási naplóban történő feltüntetését is.
65. A megtartani nem kívánt halakról terítékfotó csak a horgászversenyek mérlegelésekor, illetve egyedi halgazdálkodási hasznosítói engedéllyel készíthető.
66. Más fogott halával rekordfogást bejelenteni etikátlan és tilos.
VI. A kiemelt szabályszegési cselekmények és irányadó szankcióik
67. A horgász a területi jegy jogosultjaként a horgászat megkezdésével elismeri a horgászatra vonatkozó országos és helyi szabályok ismeretét és vállalja azok maradéktalan betartását. Tudomásul veszi, hogy a) köteles a halőri intézkedések betartására, az ellenőrzés során az együttműködésre, b) róla – külön jogszabályi előírások figyelembevételével – a hivatásos halőr kép-, video-, hangfelvételt készíthet, c) jogosulatlan horgászattal, halászattal kapcsolatos bűncselekmény, a területi jegy hatálya alá tartozó vízterületeken elkövetett szabálysértés kapcsán kiszabott, véglegessé vált (jogerős) halgazdálkodási hatósági bírság, vagy eltiltás esetén, illetve a helyi horgászrendben meghatározott, bizonyított szabályszegési esetekben a területi jegye visszavonásra kerülhet, illetve a területi jegy váltásától a maximum 5 évre eltiltható.
68. A területi jegy visszavonását és a vásárlástól való eltiltást megalapozó cselekmények és az eltiltás minimális és maximális mértéke:

69. A Hhvtv. alapján a halgazdálkodási hasznosító saját szankcionálási jogkörében a területi jegy visszavonását és a vásárlástól való eltiltást csak akkor alkalmazhatja, ha a szankciókat megalapozó cselekményeket és az azokhoz rendelt eltiltási mértékeket a helyi horgászrendje tartalmazza.

70. Az igazolt szabálysértéshez kapcsolódóan elpusztult vagy elpusztított hal kártérítési értékét a Vhr. 1. sz. melléklete szerinti halgazdálkodási érték, mint pótlási érték figyelembevételével a halgazdálkodási hasznosító jogosult a helyi horgászrendjében megállapítani, majd annak megtérítését előírni. A pontos értéket a mérlegelt súlyra számítottan, 1.000 Ft-ra történő kerekítéssel kell meghatározni és azt halgazdálkodási pótlási érték (pótdíj) befizetési jogcímen kell a horgásznak megfizetni. A pótdíj megfizetésétől függetlenül az elpusztult vagy elpusztított hal nem vihető el, így a horgász köteles azt – kérésére külön átadás-átvételi elismervény kölcsönös aláírása mellett – a halőrnek leadni.
71. A hal csonkítása, csonkítással járó jelölése esetén a pótdíj az elpusztított hal kártérítési értékével megegyező.
72. Az OHR alkalmazása keretében a területhasználatra, az egyes szolgáltatások igénybevételére, a természet- és környezetvédelemre vonatkozó és a horgászetikára vonatkozó tilalmi előírások megszegése esetén a visszavonás, eltiltás alkalmazása halgazdálkodási hasznosítói mérlegelés kérdése azzal, hogy az 1 évnél rövidebb eltiltással szankcionálható szabályszegés alapján megindított halgazdálkodási hasznosítói eljárás indokolt esetben nem helyettesíti szakhatósági eljárás vagy feljelentés kezdeményezését.
73. A halgazdálkodási hasznosítói eljárásoknál a döntésre jogosult a szabályszegés összes körülményének ismeretében, a horgászrendi keretek között dönt az eltiltás mértékéről. Az együttműködés, a halgazdálkodási pótlási érték megfizetésének vállalása, a szabályszegés jegyzőkönyvezett elismerése enyhítő körülmény.
74. Az egy horgászat alkalmával elkövetett több önálló szabályszegés esetén a cselekményekre kiszabható eltiltások időtartama összeadódik, de az eltiltás maximum 5 év lehet.
75. Amennyiben egy horgász egy szabályszegés elkövetése és szankcionálása után újra elköveti bármelyik szankcionált cselekményt, a második alkalommal az eltiltás a kétszeresére, de maximum 5 évre emelkedik.
76. Amennyiben egy horgász a korábbi eltiltástól számított 3 éven belül újabb szabályszegést követ el, az eltiltás mértéke legalább 2 év, de maximum 5 év lehet.
77. A visszavonásra, illetve a területi jegy váltásától való eltiltásra minden esetben a tényállást és a horgászrendi hivatkozást, valamint az eltiltás időtartamát tartalmazó hivatalos halgazdálkodási hasznosítói döntéssel és az erről szóló értesítéssel kerülhet sor.
78. A halgazdálkodási hasznosítói visszavonás és az eltiltás nem helyettesíti, de nem is követeli meg a horgászegyesületi fegyelmi szabályzatokban meghatározott eljárásokat, tagi jogkövetkezményeket.
VII. Záró rendelkezések
79. Jelen OHR a MOHOSZ Választmányának 2024. november 7-i határozatával került elfogadásra.
80. Az OHR a MOHOSZ hivatalos honlapján kerül közzétételre.
81. A horgászok támogatása érdekében a 20 hektárnál nagyobb vízterülettel rendelkező halgazdálkodási hasznosító köteles a helyi horgászrendben egy információs telefonszám közzétételére és annak legalább hétköznapokon, 8:00-16:00 között történő üzemeltetésére, illetve jogosult egy anonim ügykezelést biztosító bejelentői rendszer kezelésére.
82. A területi jegy kiadója, illetve a halgazdálkodási hasznosító horgászszervezet mint jogi személy az általa kezelt területeken bekövetkezett balesetekért és károkért felelősséget nem vállal.
83. A horgászok a vízparton, horgászterületeken a halgazdálkodási hasznosító által elhelyezett berendezési tárgyakat, horgászati- és vízilétesítményeket kizárólag a saját felelősségükre használhatják.
84. A Magyar Horgászkártyához és az érvényes állami horgászjegyhez együttesen kapcsolódó horgász balesetbiztosítás feltételeiről a MOHOSZ ad tájékoztatást.
85. A MOHOSZ hivatalos magyar rekordlistájára szabályosan bejelentett és a szakértői bizottság által elfogadott, faj szerinti országos rekordnak vagy évi rekordnak számító példányok kifogói a Magyar Horgász magazinban meghirdetett horgászszövetségi elismerésben és jutalomban részesülnek.
86. Az itt nem szabályozott egyéb kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a horgászatra, a halgazdálkodásra, a hal védelmére, a környezet- és természetvédelemre, valamint a rendészeti tevékenységre vonatkozó jogszabályok és MOHOSZ választmányi határozatok, továbbá a helyi horgászrendek és az egyesületi fegyelmi szabályzatok előírásai és rendelkezései az irányadók.

Budapest, 2024. december 30.