A pergetők után a finomszerelékes szakág is megkezdte a versenyszezont. A method feeder szakág nyitotta meg a verseny évadot. A szeszélyes áprilisi hétvégén az első selejtezőre regisztrált ötven horgász feszült neki a szélnek, hogy döntsön a szerencsés tizenhárom szám sorsáról.

 

A method technika népszerűségének köszönhetően idén már négy selejtezőt kellett kiírni. Pontosabban első nekifutásra csak hármat, de a nagy érdeklődésre való tekintettel ezt mág egy további, negyedikkel is meg kellett fejelni. Lehet, hogy még ez is kevés, mert a negyedik is nagyon gyorsan betelt. Kereken kétszázan méretik meg magukat a nágy selejtezőben, hogy közülük a legjobb ötven döntőzhessen majd. A verseny népszerűsége már most arra sarkallja a szervezőket, hogy jövőre még szélesebb körben tegyék elérhetővé a bajnokságot. Szóval már az is nyertesnek vallhattja magát, aki már a selejtezők valamelyikére tudott regisztrálni. Az amatőr versenysport bázisára építő bajnokság persze nem csak őket, de számos más szakterületen is érdekelt versenyzőt is megmozgat, így komoly értéke van már egy selejtezőn elért diadalnak is, nemhogy egy itt szerzett magyar bajnoki címnek. A bajnokság évről évre finomodik, értendő ez alatt a szabályrendszer formálódása, és a versenyzők is egyre professzionálisabb kiszolgálást igényelnek. Ha úgy tetszik, belépőként szolgálhat a későbbiekben akár a feeder országos bajnoksághoz is, ha valaki kedvet kap ehhez. 

A bajnokság helyszíne ez évben is a Székesfehérvár - majdnem szívében - található Palotavárosi Felső-tó, ami halállományának és a tavat kezelő Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetségének rendkívül pozitív hozzáállásának köszönhetően remek feltételeket biztosít a vetélkedéshez. Ezt már pénteken a kötelező edzésen megkezdte az első ötven pecás. A rendkívül kedvezőtlen időjárás nem könnyítette meg a srácok dolgát. Az előző hetek tavaszias időjárását felváltotta egy sokkal hidegebb, széllel-esővel bélelt front. Visszatért a tél erre a hétvégére. Ami nem jó a horgásznak, az jó a halaknak - tartja a mondás. Nos, ez részben igaznak bizonyult, hiszen az első fordulón 45 kilós eredmény született az A szektorban, Györgylőrincz Vencelnek köszönhetően. A tó azonban most nem volt mindenkibel ilyen bőkezű. Nagyon meg kellett dolgozni minden egyes kapásért és a horogra akadó nagytestű bónusz halak különösen felértékelődtek. Az új szabály értelmében 8 liter a felhasználható etetőanyag mennyisége, amit a legtöbben ki is használtak, sőt, a szigorú limit ellenőrzéskor itt-ott ki is kellett venni a vödrökből, hogy mindenki ugyanazzal a munícióval induljon harcba. Az etetőanyagok mellett a feláztatott pelletek domináltak, ebből szinte mindenki vitt be kisebb-nagyobb mennyiséget. A kajákban pedig volt minden. Ki halas, ki kukorica bázisúval, ki pedig ezzel is, azzal is kedveskedett a halaknak.

Volt aki egy lapra, azaz egyféle kajára tett fel mindent, míg más akár 4-5 féle darára esküdött. Variálni azt bizony kellett, sőt a különféle aromák is kézbe kerültek. Erre vonatkozóan nincsen korlátozás, így sokan egy parfümériát is megszégyenítő kínálattal készültek, míg mások 2-3 féle aroma sprével is beérték. A csalik tekintetében most egyértelműen az apróbbak domináltak. 5-6 mm-es kis dumbellek, waftersek kerültek a szintén apró, akár 14-es horgokra. A halak fárasztásánál lehetett ezt tetten érni, hiszen minden pontyot úgy fárasztottak a versenyzők, mintha az hímes tojás lenne. A halak mellett azért a horgász sem maradhatott éhen, erről a HOFESZ mindkét nap reggelivel, majd a 2. forduló végén ebéddel gondoskodott, de a mindkét nap délben felszervírozott forró tea és kávé is osztatlan sikert aratott. A mérlegelőknek azért jutott munka bőven, a rutinosabb versenyzők és a partra kerülő 10 kiló feletti pontyok gondoskodtak erről. Izgalmakban sem volt hiány. A 2. fordulóban  az E szektor lett a „halál szektor“, hiszen az előző nap jól szereplő versenyzők közül többen is ide sorsoltak, várható volt, hogy nem fog tudni mindenki jól kijönni ebből a csatából. Azt sem szabad elfelejteni, hogy azok, akik előző napon gyengébben szerepelnek, sokszor a második fordulóra térnek magukhoz és brillíroznak.

Erre is volt példa. A selejtező végére mindenki elfáradt, de tizenhárman örülhettek a fáradozás jutalmának is, hiszen ők lettek a döntőbe jutók. A legboldogabb Marosi Péter lehetett, aki ugyan a tavalyi évben kiesett a selejtezőben, de most hibátlan horgászattal, két szektor győzelemmel biztosította a helyét a döntőben. A második helyért járó serleget Balogh Kálmán vehette át, míg a harmadik helyen Szabó Bence végzett. A dobogósokat tíz versenyző követte, sokan azonos pontot gyűjtve, csak a fogott súly alapján rangsorolva. A legjobb tizenháromba kerülés ponthatára most 7 pont volt. Két hét múlva folytatás a második selejtezővel!